Miért dadognak a gyerekek?
- Dátum: 2014.12.15., 15:26
A dadogás a beszéd ritmusának zavara, amikor a kisgyerek pontosan tudja, mit szeretne mondani, de nem tudja, vagy csak nehezen képes szavakba önteni gondolatait.
A dadogás igen sokrétű beszédhiba. Több probléma is kiválthatja. Például a környezeti változások, váratlan események bekövetkezése. Kialakulhat olyankor is, amikor a kisgyermeket valamilyen stressz éri és a feszültséget nem tudja kezelni, érzelmileg labilissá válik. Gyakran pedig akkor kezdődik el, ha szembesül a gyermek a vele szemben támasztott elvárásokkal, a rá váró feladatokkal, például óvoda-, vagy iskola kezdéskor, dolgozat íráskor.
Szerencsére azonban a legtöbb dadogó gyermeken már lehet segíteni, hiszen a szakemberek, a logopédusok és a fejlesztő pedagógusok komplex terápiát alkalmazva enyhítik, vagy szüntetik meg a gyerekkel közösen ezt a beszédhibát.
Érdekesség, hogy a kor előrehaladtával mindig újabb és újabb teóriákat fogalmaztak meg a szakemberek arról, hogy szerintük, vajon mi okozhatja a dadogást. Hippokratész például úgy vélte, a nyelv kiszáradása okozza a bajt, ezért legfőképp folyadékpótlást javasolt. A XIX. században már kóros elváltozásnak tartották és meg is operálták a dadogót, de a műtét az esetek nagyon nagy százalékában persze egyáltalán nem segített a páciensen. A XX. században már lelki, érzelmi okok miatt bekövetkező beszédzavarról beszélnek, egy másik felfogás szerint pedig az idegrendszer helytelen működése váltja ki.
A modern orvostudomány már sokkal összetettebb problémaként tekint a dadogásra. Személyes fejlesztést végeznek minden esetben, hogy a helyes beszédtechnikát kialakuljon.
Általában 2.5 éves kor körül észlelik a szülők a dadogást először, amikor a gyermekük habozik, tétovázik bizonyos szavak esetében. Más esetekben bizonyos hangokkal kezdődő szavakat nem mondd ki a csemete. Az is figyelemfelkeltő lehet, ha egy-egy szót elnyújt a kicsi, illetve más hangszínen, hangerővel próbálja kiejteni.
A modern beszédterápia tehát sok esetben segít. A szülők feladata pedig az, hogy rendszeresen gyakoroljanak csemetéjükkel, türelemmel bátorítsák, soha ne sürgessék, és szelíden bánjanak a gyermekükkel, hiszen ők egyáltalán nem tehetnek erről.
Fotó:
pixabay.com
„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?
Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.
Nyári táborok gyerekeknek – Melyek a legnépszerűbbek, és miért rajonganak értük a családok?
Amint beköszönt a nyári szünet, sok szülő számára felmerül a kérdés: milyen programmal töltsék tartalmasan a gyerekek a hosszú vakációt? A nyári táborok évről évre egyre népszerűbbek, hiszen nemcsak felügyeletet biztosítanak, hanem élményeket, új barátságokat és rengeteg hasznos tapasztalatot is adnak a gyerekeknek.
Zsarnok szülők: amikor a szeretetet túlzott kontroll váltja fel
A szülők elsődleges feladata, hogy biztonságot, szeretetet és útmutatást nyújtsanak gyermekük számára. Előfordulhat azonban, hogy a nevelés során a szabályok és az irányítás túlzott mértéket öltenek. Ilyenkor beszélhetünk zsarnoki vagy túlkontrolláló szülői viselkedésről. Ez nem hivatalos pszichológiai diagnózis, hanem egy olyan nevelési stílus leírása, amelyben a szülő túlzott ellenőrzést gyakorol a gyermek felett, kevés teret hagyva az önállóságnak és a saját döntéseknek.
Koszos gyerek, erősebb immunrendszer? Ennyi igazság van a mondás mögött
„Ne piszkold össze magad!” – hangzik el sok családban nap mint nap, miközben a gyerekek önfeledten építenek homokvárat, pocsolyában ugrálnak vagy a kertben fedezik fel a természet apró csodáit. Régóta tartja magát az a nézet, hogy a gyerekek immunrendszerének jót tesz, ha időnként koszosak lesznek játék közben. De vajon valóban így van, vagy csupán egy népszerű tévhit?
Nyári veszélyek a legkisebbekre – Amire minden szülőnek figyelnie kell
A nyár a szabadság, a családi kirándulások, a strandolás és a felhőtlen játék időszaka. A napsütéses hónapok azonban olyan veszélyeket is rejtenek, amelyek különösen a kisgyermekeket érinthetik. A szülők és nagyszülők fokozott odafigyelésével a legtöbb baleset megelőzhető, ezért érdemes tudatosan felkészülni a nyári időszak kihívásaira.