13.000 évnyi elvesztegetett idő
- Dátum: 2015.01.19., 16:09
A Samsung megbízásából készült reprezentatív felmérés szerint az európaiak átlagosan 45 percet töltenek naponta munkába járással, ami évente 180 órát jelent, vagyis egy teljes hetet vesztegetnek el a lakóhelyük és a munkahelyük közötti ingázással. Holott a tömegközlekedés monotonitásából adódóan és a modern technológiai eszközöknek köszönhetően az utazásra fordított időt könnyedén hasznos időtöltéssé változtathatják.
Európában nap mint nap emberek milliói indulnak el reggelente munkába, ám a hideg, téli hónapok és a lehangoló időjárás beköszöntével az ingázás sokak számára kellemetlen élménnyé, unalmas időtöltéssé válik. A Samsung felmérése rávilágított arra, hogy az európaiak átlagosan 45 percet pazarolnak el naponta életükből az otthonuk és munkahelyük közötti utazással, ami évente 180 órát, vagyis egy teljes hetet ölel fel.
Mivel szinte minden második ember rendszeresen használja a tömegközlekedést, felmerül a kérdés, hogy mivel töltik az utazásra fordított időt? A kutatás szerint napjainkban a munkába járók különböző szórakoztató aktivitásokkal teszik élvezhetővé a monoton utazásaikat. Az ingázók jelentős része (64%) nyilatkozott úgy, hogy utazásaik során az egyik legnépszerűbb időtöltés a zenehallgatás, de sokan állították azt is, hogy csak nézelődnek (21%), vagy igazából semmit sem csinálnak (15%).
Kunos Balázs, a Samsung mobil és képalkotási divíziójának igazgatója elmondta, hogy „ha egymáshoz adjuk a 150 millió európai ingázásra fordított idejét, akkor meglepő adatokkal szembesülhetünk. Az elpazarolt órák száma gyorsan napokká, évekké, évezredekké válik, a kutatásunk szerint ma ez mintegy 13.000 elpazarolt évet jelent.” Majd hozzátette, hogy „az ingázók ma már a 21. századi technológiákban, az okostelefonokban és táblagépekben rejlő lehetőségeket kihasználva sokkal hasznosabban tölthetik idejüket utazásaik során, arról nem is beszélve, hogy így az idő is gyorsabban telik.”
Forrás, fotó:
eurolex.hu
Digitális nagytakarítás az év elején
A január sokszor a rendrakás idejét jelenti – kidobunk, átválogatunk és szelektálunk magunk körül. Miközben a lakásban helyet csinálunk, a telefonunkon és a laptopunkon gyakran észrevétlenül ott marad a káosz és semmi sem változik. Holott az e-mailek, az alkalmazások és a fotók halmozása legalább akkora pszichés terhet jelent, mint egy hónapok óta kacatokkal tele lévő polc.
Így használd fel a maradék szaloncukrot
Maradt otthon a spájz zugában egy zacskónyi szaloncukor karácsonyról? Íme pár tipp, hogy ne kelljen kidobni.
Miért fontos a szellőztetés télen?
Sokan reflexből azt mondják a januári szellőztetésre, hogy ilyenkor felesleges, hiszen hűvös van, emiatt sokszor nem érzik egy szobában a rossz levegőt. Ezáltal marad az, hogy a hideg időszakban csak nagyon rövid időre vagy egyáltalán ki sem nyitják az ablakot. Holott a friss levegő hiánya ilyenkor is komoly károkat okozhat.
Hogyan indítsuk pénzügyileg az új évet?
Január legtöbbször azzal a felismeréssel kezdődik, hogy az ünnepi időszak anyagilag megterhelő volt. A karácsonyi költekezés utórezgései ilyenkor csapódnak le igazán, amikor visszatér a hétköznapok ritmusa, a bankszámlán viszont nyomot hagytak az ajándékok, a vendégségek és az „egyszer belefér” döntések. Adódik a kérdés, hogy mit tehetünk ilyenkor a spórolás érdekében?
Biztonságos téli közlekedés – a katasztrófavédelem tanácsai
A téli időjárás jelentősen megnehezíti a közlekedést: a hó, az ónos eső, a köd és a fagyos utak egyaránt növelik a balesetek kockázatát. A katasztrófavédelem minden évben felhívja a figyelmet arra, hogy megfelelő felkészüléssel és körültekintő magatartással a veszélyek nagy része megelőzhető.