Menü

Féltékenység szerepe a párkapcsolatokban

Vajon a féltékenységnek milyen szerepe van egy párkapcsolatban? Beszélhetünk-e egészséges féltékenységről? És miért vagyunk féltékenyek, akkor is ha nincs rá okunk?

A féltékenység olyan emberi érzés, mely többé kevésbé mindannyiunk lelkében jelen van. A féltékenység motiválhat minket jobb teljesítmény elérésére, de meg is mérgezheti kapcsolatainkat.

Sok mindenre, mindenkire lehetünk féltékenyek: barátokra, munkatársakra, híres emberekre, vagyonra, teljesítményre, szépségre, de ha a párkapcsolati féltékenységről beszélünk, akkor kicsit más szemszögből érdemes vizsgálni a kérdést. Először is óvatosan kell bánnunk az olyan kijelentésekkel, mint például, hogy létezik egészséges féltékenység. Mert, talán valóban létezhet olyan mértéke a féltékenységnek, amely nem káros, de ha pozitív jelzővel illetjük, kapásból mentségül szolgál azok számára, akik bizonyos okokból túlzottan féltékenyek és birtokolni akarják a másik félt. Mert ugyan akit szeretünk valóban óvni is akarunk, de ez féltés és nem féltékenység.

A különbség a féltés és a féltékenység között abban ragadható meg leginkább, hogy míg az előbbi önzetlenségből és szeretetből fakad, addig az utóbbi önzőségből, és birtoklási vágyból. Nagyon sokszor a féltékenység mögött kisebbségi komplexus áll, ilyenkor az egyik fél olyannyira nem hisz önmagában, hogy görcsösen, fizikálisan akarja magához kötni a másikat. A féltékenység kontroll, mely korlátozza, mind a másik fél mind a párkapcsolat kibontakozását, ezért mindenképpen negatív hatású.

Egyébként a féltékenység abból is adódhat, hogy még nem ismerjük eléggé a másikat, de normális esetben, ez idővel teljesen elhalványul, hiszen bizalom nélkül nem lehet tartós egy párkapcsolat.

Amikor valaki hiúságból akarja féltékennyé tenni a másikat, látszólag talán nem követ el bűnt. De a féltékenység kiprovokálása egy olyan játszma, ami hosszú távon szintén nem vezet előre.

Az is gyakori indok a féltékenységre, hogy az csak szeretettből fakad, akit szeretünk, azon nem akarunk osztozkodni. Ez első hallásra talán romantikusnak tűnhet, de valójában csak egy álcázott birtoklási vágy. Egy személyen nem lehet osztozkodni, mint a tárgyakon.

Sajnos, ha valaki túlságosan féltékeny kevésbé képes belátni ennek a magatartásnak a káros hatásait, de ha mi magunk válunk célponttá fontos, hogy fellépjünk ellene. Hiszen a túlzott féltékenység búsba köti a másik félt, és megmérgezi a kapcsolatot. Nem jó taktika, ha bele megyünk a féltékenységi játszmákba, és próbálunk úgy viselkedni, hogy semmiképpen ne adjunk okot a másik félnek a féltékenységi jelenetekre, ezért nem állunk szóba barátainkkal, nem csinálunk közös programot a munkatársainkkal, és így tovább. Ezzel ugyanis nem csökkentjük a féltékenységet, hiszen valószínűleg ez a mi viselkedésünktől teljesen független, a másik fél személyiségéből fakad.

Fotó:
pixabay.com

A negatív gondolkodás hatásai és a mindfulness

Sokszor egyből a legrosszabbra gondolunk, pedig a negatív hozzáállás, gondolkodás károsan hat. Miért és hogyan rombol a negatív gondolkodás, és mit tehetünk ellene?

Hogyan kezeljük a testvérkonfliktusokat

Amikor megszületett a kistestvér és a nagyfiam kezébe adtuk, boldogan gondoltam arra, hogy milyen jó testvérek lesznek majd, mennyire szeretik és segítik majd egymást. Akkor nem jelent meg lelki szemeim előtt a sok vita, veszekedés köztük, állandó féltékenység, sok konfliktus, amelyeket most napi szinten próbálok hárítani, megoldani. Vajon mi áll a testvérkonfliktusok hátterében és hogyan segíthetünk rajtuk?

Mi állhat az irigység hátterében?

Hogy jól körül írjam a témát, megközelítettem az irigység fogalmát „tudományos” szempontból. „Az irigység másnak örömén érzett fájdalmunk, amivel rokon érzés, ha másnak fájdalmán örömet érzünk” - írja a wikipedia.

Melyek a verbális bántalmazás jelei?

Rengetegen válnak életük során szóbeli bántalmazás áldozatává, sokakban azonban nem is tudatosul, pedig a verbális bántalmazást fontos időben felismerni. Milyen jelei vannak?

Hogyan vészeljük át az életközépi válságot?

A 35-50 éves életkor kiváló időszak a visszatekintésre, de még nem túl késő az előre tekintésre sem, az esetleges újratervezésre. A nők esetében előtérbe kerül a gyermekvállalás kérdése, ha még nem szültek. A férfiak pedig megdöbbennek, milyen régóta vannak házasságban. Sokan kapuzárási pánikot is megélnek ebben az időintervallumban.