„Korhatár nélkül”
- Dátum: 2015.02.24., 09:06
Annak érdekében, hogy megóvjuk gyermekeinket az erőszakos filmek és videojátékok negatív hatásaitól, elsősorban azt kell megértenünk, hogy hogyan befolyásolják ezek a gyerekek viselkedését.
Először is le kell szögezni, hogy a képernyőn látott erőszak önmagában nem feltétlenül teszi a gyerekek viselkedését agresszívvá. Ugyanakkor az tény, hogy az erőszakos képek, filmjelenetek sok esetben felzaklatják, bizonytalanná teszik a gyerekeket, és egyfajta stresszhatást gyakorolnak rájuk.
Kutatások szerint legtöbbször nem is a képek konkrét tartalma jelent veszélyt a gyerekek fejlődésére nézve, hanem azok az érzelmek, melyeket kiváltanak a gyerekekből, s melyek nem kerülnek kifejezésre, illetve feldolgozásra.

Ezért bár közhelyesnek tűnhet, mégis értékes tanácsnak bizonyul, az a vélemény mely szerint a tiltás helyett inkább igyekezzünk valóban együtt nézni tévét gyermekünkkel. És ne csak együtt nézzük, hanem mi magunk is fejezzük ki érzelmeinket, melyeket a filmjelenetek váltanak ki belőlünk, így a gyereknek is könnyebb lesz feldolgozni és megfelelően értékelni a látottakat.
Próbáljuk persze szelektálni, hogy gyermekünk milyen típusú filmeket, műsorokat nézhet meg, de fokozatosan hagyni kell, hogy a képernyőn keresztül találkozzon az erőszak megnyilvánulásaival is. Ugyanakkor ne hagyjuk őt egyedül ebben a megismerési folyamatban. Hiszen az agresszív, erőszakos filmek, műsorok hatása a történet megértésétől függ, és ezt ajánlatos a szülőnek irányítania, hogy a gyerekekben kialakuló negatív érzelmek tartósan ne nyomasszák őket.
Fotó:
pixabay.com
Miért fáj annyira a kamaszok izomzata?
Ha ezt a témát választottam, annak az oka, hogy aggasztónak találtam: a kamaszfiam egyre többször panaszkodik izomfájdalomra. Természetesen felkerestem a gyerekorvost, és utánajártam, miért ilyen gyakori ez a serdülőknél.
Három vészhelyzet, amire fel kell készíteni a 6–10 éves gyerekeket
A világ nem mindig kiszámítható, és bár minden szülő igyekszik megóvni gyermekét a veszélyektől, vannak helyzetek, amikor a gyereknek önállóan kell helytállnia. Nem az a cél, hogy félelmet keltsünk bennük, hanem hogy megtanítsuk: van, amit megtehetnek, ha bajba kerülnek. Három alapvető helyzetre érdemes minden 6–10 éves gyereket felkészíteni – szakértők segítségével.
Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen
Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.
A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban
Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.
Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?
A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.