Menü

„Tente baba, tente, itt van már az este…”

Az altatás, illetve a baba alvási szokásainak kialakítása a legtöbb szülő számára a baba érkezése után hirtelen kardinális kérdéssé válik. A gyerekvállalást megelőzően nem is gondolnánk, hogy mennyi-mennyi kérdés merül fel az babák alvásával kapcsolatban.

Először is fontos leszögeznünk, hogy a babák alvási szokása különbözik a felnőttekétől. Nemcsak az alvásigényük nagyobb, hanem minőségileg is eltér. A kisbabák ugyanis az alvás közel felét töltik REM-fázisban, vagyis nagyobb arányban alszanak felületesen, mint mélyalvásban. A felületes alvással töltött hosszabb idő, a babák túlélését szolgálja, könnyebben megébrednek, ha valamilyen problémájuk van, például éhesek.

Bár a babák alvásmintázata kezdetben nagyon eltérő a felnőttekétől, és csak fokozatosan „tanulják” meg átaludni az éjszakát is, ettől függetlenül már az elejétől kezdve érdemes napirendet, illetve fektetési szokásokat kialakítani. Bár a napirend látszólag rugalmatlanná teszi a mindennapokat, és alkalmazkodást igényel a szülők részéről, mégis számos előnye lehet. Az események következetes sorrendje a babák válaszreakcióit is kiszámíthatóvá teszi, a napirend egy biztonságos keretet ad a szülőknek és a babának is. És bár korlátozza a spontaneitást, a szülők be tudják osztani az idejüket, mely a családi életet is kiegyensúlyozottabbá teszi.

A fektetési szokások kialakítása, és rutinszerű ismétlése egy idő után megtanítja a babát arra, hogy ezekre elálmosodjon, és utána pedig elaludjon. A szakemberek általában azt tanácsolják, hogy kerüljük a ringatást, és az etetésre történő altatást, inkább ébren tegyük be kisbabánkat a kiságyába, mihelyt az álmosság jeleit érzékeljük rajta. Ennek ellenére fontos tudni, hogy ez is egy folyamat, ahogyan fejődik és érik a baba, úgy kezdi megtanulni megnyugtatni magát. Éppen ezért a kezdeti időszakban dajkálással is próbálkozhatunk, a testi kontaktus segít megnyugtatni a babát, és jó hatással van a testi-lelki fejlődésére is.

Az éjszaka és a nappal közötti különbségtétel kialakulását, a következő egyszerű praktikákkal segíthetjük elő kisbabánknál. Alakítsunk ki nyugtató esti szokásokat, este felé már csökkentsük a környezeti ingereket (például ne szóljon a tévé, ne csörögjön a telefon), az éjszakai etetések alkalmával kerüljük a túlzott világítást, ne beszéljünk kisbabánkhoz, ezenkívül érdemes csak akkor pelenkázni éjszaka, ha nagyon szükséges.

Idővel a babák határozottan különbséget fognak tudni tenni az éjszaka és a nappal között, és ahogyan pedig fejlődnek egyre kevesebbszer kelnek fel éjszaka. Féléves kor után az éjszakai etetéseket is ajánlatos fokozatosan elhagyni, próbálkozzunk felforralt majd lehűtött vízzel kínálni babánkat az éjszakai felkelések alkalmával.

Fontos leszögezni, hogy a babák alvási szokása és igénye is nagyon eltérő lehet, ráadásul a fejlődési ugrások illetve számos más tényező, mint például a fogzás megzavarhatja, illetve megváltoztathatja az alvási szokásokat.

Fotó:
pixabay.com

A tanmesék varázsa – mit tanul, amikor mesét hallgat a gyerek?

Sok szülő kérdezi ma: „Melyik mese való a gyerekemnek? Nem túl régimódi ez?” Én pedig azt mondom: épp ellenkezőleg. A tanmesék sosem mennek ki a divatból, mert az emberi lélek alapigazságait hordozzák. Lehetnek modern köntösbe bújtatva, színes képekkel vagy animációval, de a lényegük ugyanaz marad: segítenek embernek maradni egy gyorsan változó világban.

A pillangóölelés ereje – amikor a nyugalom kéznél van

A mai rohanó világban a gyerekek (és sokszor mi, felnőttek is) egyre több ingerrel, elvárással és feszültséggel találkoznak nap mint nap. A tanulás, a munka, a teljesítménykényszer, az online tér és a mindennapi zaj mind hatással vannak lelki egyensúlyunkra.

Étkezz okosan, gondolkodj gyorsan! – Gyerekeknek szóló agytápláló tippek

Minden szülő szeretné, ha gyermeke okos, figyelmes és energikus lenne. Tudtad, hogy az, amit megesznek a gyerekek, hatással van az agyműködésükre és a tanulási képességeikre is? Vannak olyan ételek, amiket gyakrabban érdemes a tányérjukra tenni, mert segítik a memóriát, a koncentrációt és az általános szellemi frissességet. Nézzük, melyek ezek az igazi “okosító ételek”!

Alapozó terápia – Mozgásalapú fejlesztés a sikeres tanulásért

Az alapozó terápia egy mozgásfejlesztő módszer, amelyet főleg gyermekeknél alkalmaznak a tanulási nehézségek, figyelemzavarok, részképesség-problémák, mozgáskoordinációs vagy beilleszkedési gondok megelőzésére és fejlesztésére.

Sószoba az óvodában – játékos egészségmegőrzés a kicsiknek

Egyre több óvodában alakítanak ki sószobát vagy sóhomokozót, hiszen a gyerekek egészségének védelme kiemelten fontos már kisgyermekkorban. A sószoba olyan különleges helyiség, ahol a falakat és a padlót természetes só borítja, a levegő pedig finom sómikrorészecskékkel telített.