Menü

Juthat-e elegendő fehérjéhez a vegetáriánus?

Hús, vagy sem? – ez itt a kérdés. A vegetáriánusok határozottan állítják, hogy az étkezésük egészséges, a húsmentes táplálkozást nem pártolók viszont meg vannak róla győződve, hogy nem lehet elegendő fehérjét bevinni a vega táplálkozás során.

Tény és való, hogy a fő fehérjeforrásunkat a húsételek jelentik. Vagy mondjuk inkább úgy, hogy a legegyszerűbben hozzáférhető, és a leghétköznapibb fehérjeforrást… Viszont kis odafigyeléssel nagyon sok más ételből is értékes fehérjékhez juthatunk. Arról nem is beszélve, hogy a vegetáriánus táplálkozásnak sokféle irányzata van, és ez kardinális kérdés a fehérjék szempontjából.

A szemivegetáriánus fogyaszt halat, sőt alkalmanként baromfihúst is; a lakto-ovo vegetáriánus a tejtermékeket és a tojást is beengedi az étrendjébe (van, aki csak az egyiket, vagy a másikat, eszerint lehet csak lakto és csak ovo vegetáriánus), a vegánok kizárólag növényi eredetű ételeket esznek, továbbá van, aki csak nyersételeket fogyaszt.

Nyilvánvalóan aki csak növényi eredetű ételt eszik (azaz vegán), annak nehezebb megoldania a megfelelő fehérjebevitelt. De természetesen semmi sem lehetetlen: megfelelő odafigyeléssel, és az étrend szakszerű összeállításával minden megoldható!

A vegetáriánusok legfontosabb fehérjeforrásai a bab, a lencse, a borsó, a különböző magvak, a szejtán (azaz a búzahús), a zab és a teljes kiőrlésű gabonák. Ezen túl még megoldás lehet a különböző fehérjeporok fogyasztása azoknak, akik nem zárkóznak el tőle. Ettől nem kell megijedni: sokan az edzéshez használt „koksszal” azonosítják, pedig erről szó sincs. Vannak speciális fehérjeporok vegetáriánusok részére, amik nem tejből készülnek.

A megfelelő fehérjebevitelt ellenőrizhetjük a már sokat emlegetett Kalóriabázis elnevezésű weboldal segítségével. Nem csak azoknak válik a hasznára, akik fogyókúrázni szeretnének, itt ugyanis figyelhetjük az étkezésünk fehérje, zsír- és szénhidrát arányának megfelelőségét.

A vegetáriánus táplálkozásról szóló cikksorozatunk következő részében arról lesz szó, hogy ajánlott-e, vagy sem a gyerekeknek a vega étkezés. 

Fotó:
Pixabay.com

A sokoldalú rozmaring

A rozmaringot legtöbbünk a konyhából ismeri, azonban ez a növény igencsak sokszínűen felhasználható. Azon kívül, hogy isteni fűszerként funkcionál húsokhoz, gyógynövényként is nagyon régóta ismert, belsőleg és külsőleg is alkalmazható sokféle egészségügyi probléma esetén.

Melyik sófajta a legegészségesebb?

Bár fontos a szervezetünknek, nagy mennyiségben mégsem ajánlott a fogyasztása. Miért van ez így, és melyik fajta mire való, melyiket érdemes fogyasztani? Nézzük a legegészségesebb sófajtákat!

Mit kell tudni az inozitról?

Az inozit a B-vitaminok csoportjába tartozik, melynek szorongásoldó hatást tulajdonítanak, és egyes vélemények szerint kiváló altatószer is. Szerepe van az idegek ingerület-továbbításában és a zsírok szervezeten belüli transzportjában. Szöveteinkben, például a májban, a vesében glükózból (szénhidrátból) keletkezik. Nagy mennyiségben tárolja a gerincvelő, az az agyfolyadék, az agy, innen erős leterheltség mellett felhasználásra kerül.

Az acerola jótékony hatásai

Számos makro- és mikrotápanyag forrása, biológiailag aktív fitokemikáliákat tartalmaz, fitonutriensekkel és más antioxidánsokkal van tele, ami elegendő ok arra, hogy fogyasztása a napi rutin részévé váljon.
Ne feledjük: ez a gyümölcs harmadik a sorban a legtöbb természetes C-vitamint tartalmazó növények között.

Mit kell tudnunk a B9 vitaminról?

A B9-vitamin egyik formájaként ismert folsav az élelmiszerekben természetesen előforduló folát szintetikus változata. A folsav fontos a szervezet számára, mivel szabályozza az új, egészséges sejtek, köztük az oxigént szállító vörösvértestek létrehozását. A szervezet nem képes folsavat előállítani, ezért az egészséges táplálkozás vagy a B9-vitamint tartalmazó étrend-kiegészítők szedése segíthet megelőzni a vérszegénység kialakulását. Általában az élet vitaminjaként emlegetik.