DUPLÁJÁRA IS NŐHET A SZERVEZET VITAMINSZÜKSÉGLETE SZOPTATÁS IDEJÉN

Bár a csecsemők számára az anyatej a legteljesebb táplálék, világszerte csak alig több mint az újszülöttek harmada (38%) kap kizárólag anyatejet az első hat hónapban – derül ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legfrissebb adataiból.[1] Pedig az élet első 1000 napjában kialakított ideális táplálkozási szokások, köztük a hat hónapig tartó kizárólagos anyatejes táplálás kritikus szerepet játszanak a felnőttkori egészség szempontjából. Az anyatejjel táplált gyermekek ritkábban szenvednek bélfertőzésben, középfülgyulladásban, tüdőgyulladásban és felső légúti fertőzésekben, valamint kisebb arányban fordul elő körükben a felnőttkori elhízás és a cukorbetegség is. Ugyanakkor ebben az időszakban megnő a kismamák tápanyag-, folyadék- és vitaminszükséglete, amelynek nem megfelelő bevitele jelentősen befolyásolja a szoptatás folyamatának sikerét.

A világátlaghoz képest Magyarország négy százalékkal rosszabbul teljesített 2014-ben: mindössze a csecsemők 34%-a[2] részesült kizárólagos anyatejes táplálásban élete első hat hónapjában. Pedig az egészségügyi szakemberek itthon is ezt javasolják, majd – a kiegészítő táplálékok bevezetése mellett – a szoptatás folytatását legalább egy éves korig.

„Az anyatej minden szükséges tápanyagot megfelelő arányban tartalmaz, ráadásul a mennyisége és összetétele a gyermek igényeihez alkalmazkodik. Megfelelő a hőmérséklete, könnyen emészthető, és olyan antitesteket (immunglobulinokat) tartalmaz, amelyek erősítik az immunrendszert. Maximálisan kielégíti a gyermek tápanyagszükségletét az első fél év során, amennyiben a kismama megfelelően pótolja az ehhez szükséges folyadékot, vitaminokat és ásványi anyagokat.” – fejtette ki a szoptatás világnapjának alkalmából Dr. Takács István, a Magyar Primer Prevenciós Orvosi Egyesület elnöke. A szakemberek arra is felhívják a figyelmet: kutatások igazolják, hogy a fogantatástól számított első 1000 nap táplálkozása nagyobb befolyással bír a felnőttkori népbetegségek kialakulására, mint az örökölt génállomány.

Nem lehet minden vitamint természetes forrásból pótolni

Szoptatás idején egy egészséges, megfelelően táplálkozó nőnek is szüksége van napi 500 többletkalória bevitelére, a tejtermeléshez nélkülözhetetlen energia kétharmadát ugyanis ez fedezi (a többi a várandósság során felhalmozódott zsírraktárakból származik). Ezzel együtt a kismamák folyadékszükséglete is megnövekszik, de érdemes tudni, hogy a szervezet igényeit meghaladó, erőltetett folyadékbevitel csökkentheti a tej mennyiségét.

Nemcsak a kalóriaigény, de a vitamin- és ásványianyag-szükséglet is megugrik szoptatáskor. Ez ugyan vegyes táplálkozással többnyire pótolható, de az egyes ételek pontos tápanyagtartalmának számon tartására kevés anyának marad ideje egy újszülött gondozása mellett, és az étrendet a szezonális zöldség- és gyümölcskínálat is befolyásolja.

„Kiemelt jelentősége van az étrendkiegészítő-szereknek a vegán diétán élő kismamák étrendjében, akik csak így tudják pótolni például a B12-vitamint. A D-vitamin bevitele a változatosan étkező anyáknál is elengedhetetlen, mivel szoptatás alatt jelentősen megnő mind a baba, mind az anya D-vitamin- szükséglete, melynek képződését az esetek döntő többségében nem lehet napozással fokozni. Nehézségbe ütközhet a megfelelő mennyiségű folsav bevitele is, ebből több mint dupla akkora mennyiségre van szüksége a szoptató nőknek, mint egy átlagos felnőtt szervezetének.” – fejtette ki Csordás Ágnes, a Magyar Védőnők Egyesületének elnöke.

Fogyókúrázni felelőtlen döntés ebben az időszakban, a heti többkilós, erőteljes fogyás ugyanis a tejelválasztás csökkenését eredményezheti. A szoptatás önmagában segíti a méh összehúzódását és a várandósság előtti alak visszanyerését, valamint csökkentheti az anyánál a mell- és petefészekrák, a csontritkulás és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát is.

Kólával is könnyen árthatunk a babának

A vitaminpótlás mellett fokozottan ügyelni kell az ártalmatlannak tűnő szenvedélyekre is – ilyen például a koffeinfogyasztás, amitől az átvirrasztott éjszakák idején nehéz megválni. A kulcsszó a mértékletesség: az anya által elfogyasztott koffein 0,5%-a jut a baba szervezetébe, ezért napi 400 mg fogyasztásáig nincsen káros hatása. Egy csésze (150 ml) filteres feketekávé 60-100 mg koffeint tartalmaz, egy csésze fekete tea 20-50 mg hasonló hatással bíró theobromint, egy liter kóla viszont a javasolt napi adagnál 30%-kal több, 520 mg koffeint tartalmaz. Túladagolás esetén izgatottság, éberség, fokozott izzadás jelentkezik a babánál, de akár mérgezési tünetek is mutatkozhatnak.

A szoptatás ideje alatt nem ajánlott alkoholt sem fogyasztani, ugyanis a tejbe átjutva aluszékonyságot, lassabb gyarapodást, és az idegrendszeri fejlődés visszamaradását okozhatja. Az alkohol mennyisége mellett az időzítés is számít: elfogyasztása után 30-60 perccel lesz a legmagasabb az anyatej alkoholszintje (étellel együtt fogyasztva 60-90 perc után), amit fejéssel sem lehet csökkenteni.

Az alkoholnál is gyorsabban jut az anyatejbe a nikotin, amelynek koncentrációja az anyai vérplazmában mérhető érték akár háromszorosa is lehet, és másfél óra alatt mindössze a felére csökken le. A dohányzás csökkenti a tej mennyiségét és zsírtartalmát, valamint gyengíti a tejleadó reflexet, ami nem megfelelő gyarapodást, gyakori hányást és kialvatlanságot eredményez a babánál. Ha nem csak az édesanya, hanem a környezete is dohányzik, az anyatejen keresztül felvett nikotin mennyiségét a passzívan belélegzett adag is jelentősen növeli.

Szoptatás alatt szigorúan tilos a kábítószer-fogyasztás, beleértve a könnyűdrogokat, a marihuánát és a hasist is.

[1] http://www.who.int/mediacentre/factsheets/fs342/en/

[2] Országos Tisztifőorvosi Hivatal, Védőnői Szakmai Irányítási Osztály, védőnői statisztika

Forrás:
Flow PR

Fotó:
pixabay.com