Ízes élet mikró nélkül
- Dátum: 2015.09.10., 13:35
- ízek, melegítés, mikrohullámú sütő, tűzhely
Egészségtelen a mikrohullámú sütő használata, vagy sem? A vita majdnem egyidős a mikrók megjelenésével. Természetesen pro és kontra is hallhatunk érveket. Az azonban bizonyos, hogy a mikrósütőben melegített ételek más jellegűek lesznek.
Az összehasonlításhoz nem kell gourmet-nak lennünk, elégséges, ha néhány alkalommal elkerüljük a mikró használatát, majd újra visszatérünk rá. Hogy mit fogunk tapasztalni? Egyértelműen azt, hogy a mikróban melegített étel rövidebb ideig tartja a hőt, hamarabb kihűl, továbbá hogy teljesen más íze lesz az ott sütött, vagy melegített ételeknek. A helyzet fricskája, hogy mindezeket csak visszafelé érzékeljük, ha visszatérünk a mikróról a klasszikus melegítésre. Ha viszont elkezdünk mikrohullámú sütőt használni, akkor ízlelőbimbóink hamar átszoknak a módosult ízekre, s nem is igen tűnik fel a különbség.
Főként úgy, hogy a mikró a rohanó, türelmetlen ember találmánya: valódi (és gyakorlatilag egyetlen) előnye a gyorsaságban rejlik. Az ételeket pillanatok alatt melegíthetjük meg, készíthetjük el benne. A sietős üzemmódban pedig eleve kevésbé figyelünk oda az ízekre, az elénk kerülő étel minőségére.
Elsőre furcsának és macerásnak tűnhet visszaszokni a klasszikus melegítésre, pedig csak a lustaságunk akadályozhat meg benne, hogy újra megszeressük. Elő a lábasokkal, serpenyőkkel, és máris pillanatok alatt kapunk ugyanúgy meleg ételt, mintha mikróznánk. Lehet, hogy valamivel több a mosogatnivaló, vagy 1-2 perccel több időt töltünk a konyhában, de kárpótol minket, hogy valóban finom, ízes, egészséges összetételű és szerkezetű ételt kapunk cserébe.
Hogy miért emlegetjük az ételek szerkezetét, s hogy ez mit jelent? A mikróhullámú sütő ugyanis nem a klasszikus módon melegít, hanem az ételek szerkezetét, rezgését változtatja meg, és ilyen módon lesz melegebb az ételünk. Mindezen hatás azonban, mint azt tapasztalhatjuk is, nem elég tartós ahhoz, hogy a melegített étel megfelelő ideig tartsa a hőmérsékletét. Ha nem akarunk pillanatok alatt kihülő ételeket - márpedig ez egyre inkább szempont lehet a hidegebb idő közeledtével is - , akkor szintén érdemes elkerülnünk a mikró használatát.
Miként alakult az anyák napja világszerte
Bár sokan úgy gondolják, hogy az anyák napját világszerte ugyanazon a napon ünneplik, valójában országonként eltérő időpontok alakultak ki. Ennek hátterében történelmi, vallási és kulturális különbségek állnak. De hogyan lett egy ünnepből ennyire sokféle hagyomány?
Egyensúly a víz alatt
Egy önfenntartó akvárium nemcsak látványos dísze lehet az otthonunknak, hanem egy kis darab élő természet is, amely képes hosszú távon egyensúlyban működni. Megfelelő kialakítással és tudatos tervezéssel olyan rendszert hozhatunk létre, amely minimális gondozás mellett is egészséges marad.
Mennyi só is végül is az annyi? – amit a sóhiányról tudni érdemes
Az tudjuk, hogy a túlzott sófogyasztás nem egészséges, na de az sem, ha túl keveset viszünk be, mert sóhiányunk lesz, és éppenséggel ez sem jó.
Probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok – mikor melyikre van szükség?
Az utóbbi években egyre többet hallani a bélflóra egyensúlyának fontosságáról, és ezzel együtt három kulcsfogalomról: probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok. Bár gyakran együtt említik őket, szerepük eltérő, és nem mindegy, hogy mikor melyiket érdemes alkalmazni.
A fermentálás újra hódít
Egyre többen nyúlnak vissza a hagyományos konyhai technikákhoz, és a fermentálás ismét reneszánszát éli. Ez az egyszerű módszer nemcsak tartósítja az ételeket, hanem természetes módon támogatja az emésztést és az általános egészséget is. Nem véletlen, hogy a fermentált finomságok újra helyet kérnek maguknak a mindennapi étrendben.