Menü

Konfliktusok sodrásában

Természetes, hogy egy párkapcsolatban időnként konfliktusba kerülnek egymással a felek. A konfliktusok helytelen kezelése azonban idővel tönkreteszi a kapcsolatot.

A szakemberek szerint igen is tudatosan kell hozzáállni párkapcsolati konfliktusainkhoz, vagyis meg kell tanulnunk átgondoltan cselekedni magánéletünk problémáival kapcsolatban is. Ez azt jelenti, hogy egy-egy vita alkalmával ne ösztönösen cselekedjünk, és kizárólag érzelmi reakcióval válaszoljunk egy problémára.

Általában az emberek érzelmeik hatására cselekednek egy konfliktushelyzetben. Ez azért tévút, mert az érzelmekkel nem lehet vitatkozni, és ezáltal a probléma megoldásához sem visz közelebb.

Ha valóban szeretnénk, hogy párkapcsolatunk a konfliktusok ellenére is harmonikusan működjön, beszélgessünk! Nemcsak futólag, nemcsak a családi élet feladatainak szervezésékor, hanem rendszeresen, mindennap! Ez elsőre talán egyértelmű, de ha jobban belegondolunk és önkritikát gyakorlunk, be kell vallanunk, hogy idővel a tartalmas beszélgetések elmaradoznak a párok életéből. Önmagunk és párunk megismerése nélkül, a kialakuló konfliktushelyzetek kezelése rendkívül nehéz.

Ha már kialakul egy vitahelyzet, vagy valamilyen probléma, sokan a könnyebbik (de abszolút parttalan) utat választják, megsértődnek, és /vagy csak saját igazukat hangoztatják, a másik véleményének meghallgatása, figyelembevétele nélkül. A saját „sebeink nyalogatása” kényelmes pozíció, de párkapcsolati szempontból nagyon káros.

Ha megpróbáljuk beszélgetéssel rendezni az adott konfliktust, akkor a következő szempontokat érdemes figyelembe venni. A problémamegoldás ne elsősorban érzelmeinkről szóljon, hanem a tények átbeszéléséről. A következő lépés pedig nem a másik hibáztatása, illetve felelősségre vonása, hanem a másik fél megértése kell hogy legyen. Ehhez szükséges az értő hallgatás, vagyis hogy csendben, őszinte figyelemmel hallgassuk végig a másik véleményét. A figyelem nagyon fontos eszköze a konfliktusok megoldásának, kérdezzünk párunktól a helyzet tisztázása érdekében.

Szintén alapszabály ezekben a helyzetekben, hogy elsősorban „én-üzeneteket” fogalmazzunk meg, ne a másik viselkedését értékeljük. A saját érzelmeinkről, véleményünkről beszélhetünk, de a másik „indítékait” illetően ne feltételezésekkel éljünk, hanem a megismerés valódi szándékával kérdezzünk inkább!

Nem könnyű feladatról van szó, hiszen az érzelmi játszmák rendkívül megnehezítik a konfliktusok hatékony kezelését és megoldását.

A család, mint biztos háttér

A család az első közösség, ahová tartozunk. Itt tanuljuk meg az alapvető értékeket, a szeretetet, a támogatást, és azt, hogy mit jelent felelősséget vállalni. Egy támogató családi háttér rengeteget számít az élet más területein is, például a tanulásban vagy a sportban.

Az állásinterjú mint próbatétel

Az állásinterjú, sőt már a munkakeresés is sokakban feszültséget, szorongást generáló élethelyzet. Miért olyan stresszes szituáció ez a legtöbbünk számára? Miért befolyásolhatja – ha akár csak rövid ideig is – önértékelésünket egy sikertelen felvételi beszélgetés élménye? Ebben az írásban az állásinterjúkkal kapcsolatos negatív és stresszes gondolatokról tudhatunk meg többet.

Burnout szindróma: a kiégés tünetei, megelőzése és kezelése

A burnout szindróma, azaz kiégés a modern társadalom egyik leggyakoribb és legveszélyesebb problémája. A tünetegyüttes, amely mind a fizikai, mind mentális és érzelmi egészségünket fenyegeti.

ADHD vagy csak túl sok inger? Hol húzódik a határ?

Ha az ADHD, vagyis a figyelemhiányos-hiperaktivitási zavar kerül szóba, a legtöbb embernek rögtön egy rendkívül aktív, fókuszálni képtelen, örökmozgó, viselkedési zavaros kisfiú jut az eszébe – nagyon sokáig ilyen kép élt ugyanis a fejekben. Azonban a probléma lányokat és nőket is érinthet, csak a gyerekek nem mindig ugyanazokat a tüneteket mutatják és a jellemzők sok személyre ráhúzhatóak.

A demencia első figyelmeztető jelei

Demenciáról – vagyis értelmi hanyatlásról – akkor beszélünk, ha az intellektuális képességek csökkennek. A panaszok a kiváltó októl függően egyénenként eltérőek lehetnek. Mint sok más betegség esetében, itt is kulcsfontosságú a korai diagnózis. Az időben elkezdett kezelés ugyanis képes lassítani a kognitív hanyatlás előrehaladását.