Menü

Forrósodik a talaj a lábunk alatt

Pontosabban a Föld, amely az elmúlt három évtizedben kimutathatóan melegedett. A nyarak egyre többször szélsőségesen tikkasztóak, ennek pedig következményei vannak.

A szélsőséges, tartós kánikula aktuális és komoly következménye, hogy bizony sokan halnak meg idő előtt. A forróság és a halálozás közötti összefüggés újdonság, mégis égető gond, hiszen a statisztikák, mérések és különböző következtetések, kutatások szerint az elmúlt három évtized nyarai voltak a legforróbbak az előző két évezredben.

Az egyik kutatást, annak módszereit és az eredményeket az Environmental Research Letters szaklapban tették nemrég közzé. A nyarak egyre többször forróak, a szélsőséges meleg többféle betegség, egészségügyi probléma esetében emeli olyan szintre a kockázatot, amely már mérhető mértékű negatív tendenciát jelent.

A témában rengeteg más kutatás is létezik, és olyan módszerek, amelyek segítségével a mérőműszerek előtti időszak klímájára lehet következtetni. Természetesen nem lehet egészen pontosan felmérni a mondjuk ezer évvel ezelőtti részletes éghajlati viszonyokat, ugyanakkor ezek a vizsgálatok egyre hatékonyabbak, így egyre világosabban mutatják, hogy mi történik, mi a tendencia.

Az adatok azt támasztják alá, amelyet ma már nem sokan tagadnak: a felmelegedés emberi tevékenység következménye, azaz a mi általunk előidézett üvegházhatás okozza. Az utóbbi 30 évben tapasztalt viszonyok mindenképpen erre engednek következtetni. A következményekkel is tisztában vagyunk, most arra kell megadni a pontos válaszokat: mit kell és mit érdemes tennünk.

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?

A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?

Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban 

A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.

Menière-betegség, a fülgondok egyik oka

A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.