Miért nem jár az állatvédő cirkuszba?
- Dátum: 2016.05.03., 15:00
- állat, állatkert, állatpark, állatvédelem, állatvédő, börtön, cirkusz, delfinárium, gyerek, kikapcsolódás, szabadság, szórakozás
A gyerekeknek a legjobb és legérdekesebb szórakozások közé tartozik, amikor a cirkuszban, vagy az állatkertben testközelből láthatják a különféle állatokat, de mindez a felnőtteknek is élmény. Igen ám, de megvizsgáltuk-e már a kérdést az állatok szempontjából?
Sajnos sok állatkertben, cirkuszban és egyéb állatokkal foglalkozó szórakoztató komplexumban (pl. delfinárium) befogott, és az élőhelyüktől, állattársaiktól mesterségesen elszakított állatokat tartanak. Nem is akárhogyan... Vajon milyen érzés lehet egy állatnak, aki óceánokat szel át úszva, egy méretéhez képest kicsi medencében élni? Vagy egy madárnak kalitkában lenni, ahol nem repülhet? Az embereknél a börtönöket büntetésnek használják, ahol a szabadságuk és a mozgásterük korlátozva van - nos, az állatoknak sem jobb semmivel sem.
Szomorú szemek a ketrecek mögött. Nem jó bezárva élni.
Persze ne általánosítsunk, vannak állatkertek, ahol nagyon igyekeznek megfelelő körülményeket teremteni a tartott állatoknak, persze ez még mindig közel sem ugyanaz, mint a valódi életterük. De sok helyen főként mentett állatok élnek, olyanok, akik valamilyen módon megsérültek, és már nem tudnának visszailleszkedni a természetes környezetükbe. Itt gyakorlatilag életmentésnek számít, hogy az állatokat meggyógyítják, majd gondozzák.Jó lenne, ha valamilyen módon elkülönítenék ezeket a helyeket azoktól, akik öncélúan befogott állatokat tartanak, de a hétköznapi látogató erről általában keveset tud.
Az állatkerteknél is jóval sanyarúbb a sorsuk az állatoknak a cirkuszokban. Még ha mentett állatokról is van, lenne szó, akkor is nehéz elképzelni, hogy az állatoknak kedvére telne, hogy apró ketrecekben, autókban szállítják és tartják őket, amikor pedig show van, a betanultak szerint kell viselkedniük. Utána újra mennek a ketrecekbe, és ez alól nagyon kevés kivétel van. Persze nem arról van szó, hogy ne szeretnék ezeket az állatokat, de attól még nem biztos, hogy úgy élhetnek, ahogyan jó lenne nekik.
Szórakoztató cirkusz. Vajon az állatok is jól szórakoznak, miközben átutazzák
az országot szűk autókban, majd ketrecbe téve várják a showműsort?
Fontos kérdés a különböző állatparkok, delfináriumok és hasonló komplexumok helyzete, ahol a szórakoztatásra, turizmusra helyezik a hangsúlyt. Itt is ugyanaz érvényes - jó lenne, ha csak olyan állatok élnének itt, akiknek ez életmentés, nem pedig profitcélú kényszer. Gondoljunk erre is, amikor éppen óriási élményt szerezve figyelünk egy zsiráfot, vagy megpusziljuk a delfint, hogy az az állat miként került oda, és jó-e neki, hogy ott van, avagy sem. Tény, hogy a látogató nehezen tesz különbséget, de rajtunk is múlik.
Aki teheti, figyelje meg egyszer az állatkertben, állatparkban, cirkuszban tartott állatokat a természetes környezetükben, vagy próbálja azt átérezni egy-egy természetfilmből. Csodálatos figyelni ezeket a lényeket, ahogy úsznak a tengerben, és pillanatok alatt messzire távolodnak tőlünk, vagy ahogy szaladnak át a sztyeppén szélsebesen, élve az igazi életüket. Most pedig gondolatban kerítsünk le abból a területből akkorát, ahol mesterséges környezetben az emberek tartják ezeket az állatokat. Jó érzés fog el minket ezek után?
A delfin - látszólag - mindig mosolyog. Azt hisszük, szórakozás a számára a sok mutatvány,
de ha választhatna, nem inkább a tengereket szelné szabadon?
Ne intézzük el annyival a kérdést, hogy hát mások is odajárnak szórakozni, és mi csak cseppek vagyunk a tengerben, nélkülünk is kinyit az állatpark. Ezekből a cseppekből, belőlünk adódik össze az óceán is - az az óceán, amiben éppen nem úszhatnak, vagy ami felett nem repülhetnek azok az állatok, akiket a jó árú belépőjegyek miatt fogtak be, és amit mi, tudtunk nélkül támogatva egy destruktív célt, kifizetünk, ezzel is táplálva egy negatív folyamatot.
Tegyük fel magunknak a kérdést: megér-e nekünk ennyit egyetlen nap szórakozás?
Az állatvédelem témaköréről még hamarosan olvashat az oldalunkon egyéb vonatkozásban is.
Becézgetések egy munkahelyen
Hogyan működik a becenevek használata a munkahelyen? A becézés alatt jelen helyzetben nem a keresztnév rövidítését értik (például Benedek helyett Beni), hanem olyan nevek használatát, ami újfajta identitást ad az adott személynek. Mint például a Főni, a Mester, a kobra vagy más opciók a populáris kultúrából.
Léteznek-e őszi könyvek?
Az őszi hónapok különösen alkalmasak arra, hogy kényelmesen elhelyezkedjünk egy meleg takaróval és belemerüljünk egy jó történetbe. Ez az évszak az elcsendesedés, az elmélkedés és a befelé fordulás időszaka – mindez tökéletesen illik a könyvek világához –. Ha még nem találtad meg a tökéletes olvasmányt a következő hónapokra, akkor olvass tovább, mivel a cikkben pár igazán fordulatos vagy éppen érdekfeszítő regényt ismerhetünk meg.
Hogyan maradjunk tudatosak Black Friday idején?
Közeledik a Black Friday akciók időszaka, azonban érdemes odafigyelni néhány dologra ezzel kapcsolatban. Ha tudatosan elkerüljük a reklámok manipulációját, és megteszünk pár egyszerű lépést, akkor könnyen hozzájuthatunk jó áron a karácsonyi ajándékainkhoz!
Miért fontos az alvás?
Számtalan kutató keresi a választ nap mint nap az alvás hatásaira, és ugyan egyre többet tudnak róla, még mindig feltérképezetlen terület az alvás csodája. Miért létfontosságú tevékenység?
Mit kell tudni a jojobáról?
A Jojoba egy erős évelő örökzöld fás cserje, mely 4-4,5 m magasra nő meg. Hosszú gyökerei (akár 10-12m) és ehető gyümölcse van. Hosszú gyökereinek köszönhetően gyakorlatilag bármilyen körülmények között életben képes maradni, azonban elsősorban a száraz, kopár területeken érzi jól magát. A Jojoba Arizonában, Dél-Kaliforniában és Mexikóban őshonos.