Mikor kell kardiológiai vizsgálat a várandósság alatt?
- Dátum: 2016.08.16., 09:53
- kardiológia, kismama, magas vérnyomás, orvosi vizsgálat, szív- és érrendszeri betegségek, szívritmus-zavar, várandósság
A várandósság kilenc hónapja fokozott körültekintést követel meg a leendő édesanyáktól, akiknek a különféle vizsgálatokon túl fontos odafigyelniük a szív- és érrendszeri egészségükre. Dr. Bálint Hajnalka kardiológus főorvos és a Czeizel Intézet segítségével gyűjtöttük össze azokat a helyzeteket, amelyek esetén a kismamának az esetleges szövődmények megelőzése érdekében feltétlenül fel kell keresnie a szakorvost.
A várandósságot önmagában egy úgynevezett „stressz-tesztnek” is lehet nevezni, ami felszínre hozhat különféle megbetegedéseket. Ezek közül leggyakrabban a szív- és érrendszeri betegségekkel találkozhatunk (pl. magas vérnyomás, ritmuszavarok). A szakorvos az alábbi helyzetekben javasolja várandós kardiológiai ambulancia felkeresését.

Ismert szív- és érrendszeri betegség
A leggyakoribb a krónikus magas vérnyomás, a ritmuszavar és/vagy a veleszületett fejlődési szívrendellenesség. „Ilyen esetekben a várandósságot ajánlott előre megtervezni, és felvilágosítást kérni a lehetséges anyai, magzati vagy szülészeti szövődményekről. A várandóssághoz köthető rizikót az alapbetegség súlyossága határozza meg, de rendszeres követés mellett minimálisra csökkenthetők a lehetséges problémák” – árulta el az ilyen állapotokra specializálódott doktornő.
Várandósság alatt jelentkező panaszok
Először jelentkező vagy csak terhesség esetén ismétlődő panasz lehet a szívdobogás-érzés, a mellkasi nyomás, a szédülés, a vártnál jelentősebb lábszár ödéma, illetve terhelésre jelentkező nehézlégzés vagy fulladás. Mindezek és magasabb vérnyomásértékek esetén is ajánlott a kardiológiai szakvizsgálat. „Megjegyzendő, hogy a szív- és érrendszeri szövődmények szempontjából magasabb rizikócsoportba tartozik az idősebb nők (főleg a lombikprogramban résztvevők) várandóssága is” – mondta el a Czeizel Intézetben rendelő kardiológus főorvos.

Dr. Bálint Hajnalka, a Czeizel Intézet kardiológus főorvosa
Állapotfelmérés a várandósság alatti események után
A várandósság alatt ismétlődő, vagy először jelentkező események kihatással lehetnek az édesanya további életére. „Például a terhességi magas vérnyomás betegségben szenvedő nők és a pre-eclampsiás vagy más néven a terhességi toxémia előállapotában lévők 20%-a lesz magas vérnyomásos a későbbiekben, és kétszeresére nő a koszorúsér-betegség, illetve hosszú távon a stroke veszélye is.” Várandósság után újabb állapotfelmérés alapján életmódbeli változtatások bevezetése (súlykontroll, diéta, sport), szükség esetén rendszeres kardiológiai követés javasolt.
„Az ismert szívbetegségek esetén mindenekelőtt az anyai magas vérnyomás, a ritmuszavar, a szívelégtelenség, az esetleges vérzéses állapotok és a vérrögképződés megelőzése a cél. Törvényszerű, hogy az anya panaszmentességének elérése mellett a magzat fejlődését is biztonságosabbá tesszük. A kardiológiai gondozás labor, EKG, szívultrahang vizsgálat, szükség esetén 24 órás EKG és/vagy vérnyomás monitorozásból áll a várandósság alatt. A terhesség előtti és utáni állapotfelmérést a terheléses EKG egészíti ki. A kontrollok gyakorisága a nő állapotától függ” – mondta el végezetül a főorvos.
Az emberi ökoszisztéma törékeny egyensúlya: A diszbiózis
Az emberi test nem egy elkülönült sziget, hanem egy bonyolult és nyüzsgő ökoszisztéma, ahol több billió mikroorganizmus él velünk szimbiózisban. Ennek a belső világnak, a mikrobiomnak a központja a bélrendszer, ahol a baktériumok, gombák és vírusok finom egyensúlya határozza meg nemcsak az emésztésünk hatékonyságát, hanem immunrendszerünk állapotát és mentális közérzetünket is.
Láz a sebben: Amikor a testünk vészharangja megszólal
A történelem során kevés dologtól rettegtek annyira a kórházak folyosóin, mint a sebláztól. Ez a kifejezés ma már talán régimódinak tűnik, de a mögötte rejlő biológiai háború ugyanolyan esélyekkel zajlik, mint évszázadokkal ezelőtt. A sebláz nem csupán egy megemelkedett testhőmérsékletet jelent; ez a szervezet utolsó védvonala a láthatatlan, mikroszkopikus betolakodók ellen, amelyek a bőrünkön keletkezett legkisebb rést is kihasználják a támadásra.
A bukósisak nem dísz
Tanárként sokféle történet végigkísér az évek során. Vannak, amelyek a tananyaghoz kötődnek, mások viszont mélyebben, személyesen érintenek, mert kilépnek az iskola falai közül és belépnek az élet valóságába. Egy ilyen eset történt az egyik diákommal, aki egy hétköznapi délutánon rollerezés közben bukott el – sisak nélkül.
A szivacskézilabda előnyei óvodás korban
Az óvodáskor a mozgásfejlődés egyik legmeghatározóbb szakasza, amikor a gyermekek játékos formában sajátítják el az alapvető mozgásmintákat, és kialakul bennük a mozgás iránti pozitív attitűd.
Fiatalabb, mint a korom – mit mesél a fitneszkorom 45 évesen?
A „fitneszkor” egyre gyakrabban kerül szóba az edzőtermekben és egészségtudatos beszélgetésekben, de sokan még mindig nem tudják pontosan, mit is jelent. Röviden: a fitneszkor azt mutatja meg, hogy a tested aktuális állapota mennyire „fiatalos” a biológiai életkorodhoz képest.