Menü

Mikor kell kardiológiai vizsgálat a várandósság alatt?

A várandósság kilenc hónapja fokozott körültekintést követel meg a leendő édesanyáktól, akiknek a különféle vizsgálatokon túl fontos odafigyelniük a szív- és érrendszeri egészségükre. Dr. Bálint Hajnalka kardiológus főorvos és a Czeizel Intézet segítségével gyűjtöttük össze azokat a helyzeteket, amelyek esetén a kismamának az esetleges szövődmények megelőzése érdekében feltétlenül fel kell keresnie a szakorvost.

A várandósságot önmagában egy úgynevezett „stressz-tesztnek” is lehet nevezni, ami felszínre hozhat különféle megbetegedéseket. Ezek közül leggyakrabban a szív- és érrendszeri betegségekkel találkozhatunk (pl. magas vérnyomás, ritmuszavarok). A szakorvos az alábbi helyzetekben javasolja várandós kardiológiai ambulancia felkeresését.

Ismert szív- és érrendszeri betegség

A leggyakoribb a krónikus magas vérnyomás, a ritmuszavar és/vagy a veleszületett fejlődési szívrendellenesség. „Ilyen esetekben a várandósságot ajánlott előre megtervezni, és felvilágosítást kérni a lehetséges anyai, magzati vagy szülészeti szövődményekről. A várandóssághoz köthető rizikót az alapbetegség súlyossága határozza meg, de rendszeres követés mellett minimálisra csökkenthetők a lehetséges problémák” – árulta el az ilyen állapotokra specializálódott doktornő.

Várandósság alatt jelentkező panaszok

Először jelentkező vagy csak terhesség esetén ismétlődő panasz lehet a szívdobogás-érzés, a mellkasi nyomás, a szédülés, a vártnál jelentősebb lábszár ödéma, illetve terhelésre jelentkező nehézlégzés vagy fulladás. Mindezek és magasabb vérnyomásértékek esetén is ajánlott a kardiológiai szakvizsgálat. „Megjegyzendő, hogy a szív- és érrendszeri szövődmények szempontjából magasabb rizikócsoportba tartozik az idősebb nők (főleg a lombikprogramban résztvevők) várandóssága is” – mondta el a Czeizel Intézetben rendelő kardiológus főorvos.


Dr. Bálint Hajnalka, a Czeizel Intézet kardiológus főorvosa

Állapotfelmérés a várandósság alatti események után

A várandósság alatt ismétlődő, vagy először jelentkező események kihatással lehetnek az édesanya további életére. „Például a terhességi magas vérnyomás betegségben szenvedő nők és a pre-eclampsiás vagy más néven a terhességi toxémia előállapotában lévők 20%-a lesz magas vérnyomásos a későbbiekben, és kétszeresére nő a koszorúsér-betegség, illetve hosszú távon a stroke veszélye is.” Várandósság után újabb állapotfelmérés alapján életmódbeli változtatások bevezetése (súlykontroll, diéta, sport), szükség esetén rendszeres kardiológiai követés javasolt.

„Az ismert szívbetegségek esetén mindenekelőtt az anyai magas vérnyomás, a ritmuszavar, a szívelégtelenség, az esetleges vérzéses állapotok és a vérrögképződés megelőzése a cél. Törvényszerű, hogy az anya panaszmentességének elérése mellett a magzat fejlődését is biztonságosabbá tesszük. A kardiológiai gondozás labor, EKG, szívultrahang vizsgálat, szükség esetén 24 órás EKG és/vagy vérnyomás monitorozásból áll a várandósság alatt. A terhesség előtti és utáni állapotfelmérést a terheléses EKG egészíti ki. A kontrollok gyakorisága a nő állapotától függ” – mondta el végezetül a főorvos.

Halitózis, amikor kellemetlen kinyitni a szánkat

Sajnos sokan ismerik azt a bosszantó helyzetet, amikor inkább meg sem akarnak szólalni, hogy ne érezze senki a szájból kiáradó kellemetlen szagot. Ez a halitózis, nézzük, mi is ez.

Új egyensúly otthon – amikor végre jutott idő egymásra

Az év nagy részében szinte észrevétlenül sodródtunk a teendők között. Munka, iskola, különórák, határidők követték egymást, és a napok gyakran úgy teltek el, hogy alig maradt valódi idő egymásra. Aztán megérkezett a húsvéti tavaszi szünet, és hirtelen történt valami: lelassult a tempó, és végre lehetőség nyílt arra, amire hónapok óta nem volt – együtt lenni.

A szellemi alkony első sugarai: a korai demencia felismerése és jelentősége

A demencia nem egyetlen konkrét betegség, hanem egy tünetegyüttes, amely az agyi funkciók fokozatos és visszafordíthatatlan hanyatlását jelzi. Bár gyakran az időskor természetes velejárójának tekintik, a korai szakaszban jelentkező jelek felismerése sorsdöntő lehet a beteg életminőségének megőrzése szempontjából.

A manuálterápia szerepe és pozitív hatásai a mozgásszervi rehabilitációban

A manuálterápia egy olyan speciális gyógyászati módszer, amely a mozgásszervi panaszok mechanikai kiváltó okait célozza meg kézzel végzett technikákkal. Nem tévesztendő össze a sima masszázzsal, hiszen itt az orvos vagy gyógytornász célzott fogásokkal állítja helyre az ízületek és a gerinc mozgás szabadságát.

A gyomorvérzés élettani háttere, veszélyei és a korai felismerés jelentősége

A gyomorvérzés nem önálló kórkép, hanem egy mögöttes, gyakran súlyos egészségügyi probléma drámai tünete. A tápcsatorna felső szakaszából származó vérzés az orvostudomány egyik legsürgetőbb kihívása, hiszen az enyhe szivárgástól az életveszélyes, sokkos állapotig terjedhet. Megértése és időben történő felismerése szó szerint életmentő lehet, mivel a jelentős vérveszteség percek alatt összeomláshoz vezethet.