Családtervezés, mi alapján?
- Dátum: 2016.10.04., 16:00
- családtervezés, gyerek, gyerekek, gyerekvállalás, testvér, testvérek közötti korkülönbség
A gyerekvállalás mögötti szülői motiváció nagyon sokféle lehet. A testvérek közötti korkülönbségről szintén sokan sokfélét vallanak, de azt, hogy mikor legjobb gyereket vállalni, illetve hogy mikor ideális a kistestvér érkezése, nem lehet meghatározni plátói módon, általánosan.
A baj pont ott kezdődik, ha mások igyekeznek megmondani helyettünk, hogy milyen az ideális családtervezés: mikor, hány évesen kell gyereket vállalni, mikor és hány év elteltével kell következő gyereket vállalni és így tovább. A tudatos családtervezés azt jelenti, hogy a szülők saját élethelyzetük, személyiségük, céljaik függvényében döntenek a gyerekvállalásról.
A testvérek közötti kis korkülönbségnek sokféle előnye lehet, de vannak hátrányai is. Valójában azonban hiába mérlegeljük ezeket a pro és kontra szempontokat, mert általában nem ez alapján döntünk, hanem ezekkel az érvekkel csak magyarázzuk, igazoljuk döntésünket.
Arról például, hogy az elsőszülött gyereknek milyen traumatikus élményt jelent a "kistesó" érkezése, kevésbé beszélnek. Traumatikus, mert az elsőszülöttek egy darabig egykék, vagyis minden szeretet, figyelem, csodálat rájuk irányul. Ezért, bár a család számára az újabb gyermek születése egy örömteli esemény, a nagyobb testvér számára egészen mást jelent.
Ez persze nem azt jelenti, hogy akkor ne vállaljunk második gyereket, vagy hogy ne legyen kis korkülönbség közöttük. Hanem azt jelenti, hogy ha már így vagy úgy döntöttük, döntésünk helyességének magyarázása, igazolása helyett, tudatosan számoljunk a pozitív és negatív következményekkel egyaránt. Ha például kis korkülönbséggel vállalunk gyereket, igenis legyünk érzékenyek arra, hogy a nagyobb gyereknek a kistestvér érkezése - főleg az elején - nem feltétlenül az öröm forrása. Ha erről tudomást veszünk, akkor tompíthatjuk ezt a traumát, például azzal, ha az apa igyekszik több figyelmet fordítani a nagyobb gyerekre, például közös programokat szervez vele.
Hiába van mindig valaki, aki tudni véli, mi a legjobb döntés, mert az biztos nem érvényes minden egyes helyzetre.
A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban
Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.
Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?
A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.
A tanmesék varázsa – mit tanul, amikor mesét hallgat a gyerek?
Sok szülő kérdezi ma: „Melyik mese való a gyerekemnek? Nem túl régimódi ez?” Én pedig azt mondom: épp ellenkezőleg. A tanmesék sosem mennek ki a divatból, mert az emberi lélek alapigazságait hordozzák. Lehetnek modern köntösbe bújtatva, színes képekkel vagy animációval, de a lényegük ugyanaz marad: segítenek embernek maradni egy gyorsan változó világban.
A pillangóölelés ereje – amikor a nyugalom kéznél van
A mai rohanó világban a gyerekek (és sokszor mi, felnőttek is) egyre több ingerrel, elvárással és feszültséggel találkoznak nap mint nap. A tanulás, a munka, a teljesítménykényszer, az online tér és a mindennapi zaj mind hatással vannak lelki egyensúlyunkra.
Étkezz okosan, gondolkodj gyorsan! – Gyerekeknek szóló agytápláló tippek
Minden szülő szeretné, ha gyermeke okos, figyelmes és energikus lenne. Tudtad, hogy az, amit megesznek a gyerekek, hatással van az agyműködésükre és a tanulási képességeikre is? Vannak olyan ételek, amiket gyakrabban érdemes a tányérjukra tenni, mert segítik a memóriát, a koncentrációt és az általános szellemi frissességet. Nézzük, melyek ezek az igazi “okosító ételek”!