Menü

Családtervezés, mi alapján?

A gyerekvállalás mögötti szülői motiváció nagyon sokféle lehet. A testvérek közötti korkülönbségről szintén sokan sokfélét vallanak, de azt, hogy mikor legjobb gyereket vállalni, illetve hogy mikor ideális a kistestvér érkezése, nem lehet meghatározni plátói módon, általánosan.

A baj pont ott kezdődik, ha mások igyekeznek megmondani helyettünk, hogy milyen az ideális családtervezés: mikor, hány évesen kell gyereket vállalni, mikor és hány év elteltével kell következő gyereket vállalni és így tovább. A tudatos családtervezés azt jelenti, hogy a szülők saját élethelyzetük, személyiségük, céljaik függvényében döntenek a gyerekvállalásról.

A testvérek közötti kis korkülönbségnek sokféle előnye lehet, de vannak hátrányai is. Valójában azonban hiába mérlegeljük ezeket a pro és kontra szempontokat, mert általában nem ez alapján döntünk, hanem ezekkel az érvekkel csak magyarázzuk, igazoljuk döntésünket.

Arról például, hogy az elsőszülött gyereknek milyen traumatikus élményt jelent a "kistesó" érkezése, kevésbé beszélnek. Traumatikus, mert az elsőszülöttek egy darabig egykék, vagyis minden szeretet, figyelem, csodálat rájuk irányul. Ezért, bár a család számára az újabb gyermek születése egy örömteli esemény, a nagyobb testvér számára egészen mást jelent.

Ez persze nem azt jelenti, hogy akkor ne vállaljunk második gyereket, vagy hogy ne legyen kis korkülönbség közöttük. Hanem azt jelenti, hogy ha már így vagy úgy döntöttük, döntésünk helyességének magyarázása, igazolása helyett, tudatosan számoljunk a pozitív és negatív következményekkel egyaránt. Ha például kis korkülönbséggel vállalunk gyereket, igenis legyünk érzékenyek arra, hogy a nagyobb gyereknek a kistestvér érkezése - főleg az elején - nem feltétlenül az öröm forrása. Ha erről tudomást veszünk, akkor tompíthatjuk ezt a traumát, például azzal, ha az apa igyekszik több figyelmet fordítani a nagyobb gyerekre, például közös programokat szervez vele.

Hiába van mindig valaki, aki tudni véli, mi a legjobb döntés, mert az biztos nem érvényes minden egyes helyzetre.

Digitális autizmus avagy amikor az okostelefon ott van a babakocsiban

Autizmushoz hasonló viselkedést okozhat a gyerekeknél a túl sok képernyőidő – hívták fel a figyelmet szakértők a problémára! Ha belegondolunk, hogy egy-két évtizeddel ezelőtt még a képernyők előtt töltött idő hossza mennyi volt és mennyi ma, sajnos könnyen beláthatjuk, hogy a digitális világnak negatív hatásai is vannak, különösen a gyerekekre nézve.

Amit soha ne mondj egy kismamának…

Várandósan vagy kisgyerekes anyukaként rendszeresen találkozunk kéretlen tanácsokkal, megjegyzésekkel és olyan kérdésekkel, amiktől a falra mászunk. Nézzük mik azok a megjegyzések, amikkel ki lehetne űzni a világból a várandós vagy kisgyerekes anyukákat.

A gyermekkori evészavar nyomában

A kisgyermekek étkezési szokásainak megértése összetett feladat, és a neofóbia, a válogatós evés (picky eating) és az ARFID (elkerülő, korlátozó táplálékbeviteli zavar) mind fontos tényezők lehetnek.

Gyermekkori asztma

Rengeteg gyermek életében felüti a fejét az asztma, melynek tünetei megkeseríthetik a mindennapokat. Íme, néhány információ, amit érdemes tudni erről, vagy ezzel kapcsolatban.

Sportol a gyerek. Mit egyen?

Sportszülőként gyakran felmerül bennem a gondolat (nagyjából naponta), hogy mivel etessem az amúgy is kamaszodó, hirtelen megnőtt, változatos táplálkozást igénylő sportoló tizenéves gyerekeimet?