Menü

Párkapcsolatok régen és ma

A legnagyobb változás, ami a párkapcsolatok területén lezajlott, hogy a viszonylag egyoldalú mintázatok helyett mára már jóval több példa, minta van előttünk (pl. a médián, interneten keresztül) az együttélés módjairól, változatairól.

Nyilvánvaló, hogy régen, például a falvak zártabb szociális közegében, a közösség kontrolláló ereje nagyobb volt, a társadalmi normák erőteljesebben szabályozták a családok mindennapi életét. Ma már kevésbé jellemző ez a fajta közösségi kontroll, ráadásul minták egész tárházával ismerkedhetünk meg, láthatjuk például, hogyan élnek más kontinensen, más kultúrákban az emberek.

Ha többféléből választhatunk, az csak elsőre tűnhet könnyebbnek, valójában így nagyobb nyomás van az egyénen. Mivel nincsenek kijelölt utak, megnő az egyén felelőssége abban, hogy vajon jól dönt-e.

A másik változás ezen a területen abban van, hogy mit várnak el egy párkapcsolattól az újabb generációk tagjai. Persze, ez is egy összetettebb kérdés, mivel nem mindegy, milyen korosztályról van szó. De a felmérések szerint egyre inkább azt várjuk egy kapcsolattól, hogy az univerzális szinten elégítse ki igényeinket. Olyan párt keresünk, aki lelki társ, szerető, barát, bulipartner egyben. Vagyis, hogy ő legyen a legfőbb, szinte egyetlen örömforrásunk. Ez persze nem tudatosan zajlik, és csak általánosságban igaz, de a szakemberek szerint erre érdemes odafigyelnünk. A várható élettartam mindeközben megnőtt, vagyis a párok elvileg hosszabb ideig vannak együtt (persze a válások száma ezt a képet árnyalja), de fontos, hogy ne tegyünk ilyen nagy terhet párunkra.

Tippek társkereső profil létrehozásához

A társkereső profil fontos kiindulópont, ami képet ad arról, hogy milyen kapcsolatot keresünk, kik vagyunk, és milyen pár mellett képzeljük el a jövőnket.

Mi állhat az irigység hátterében?

Hogy jól körül írjam a témát, megközelítettem az irigység fogalmát „tudományos” szempontból. „Az irigység másnak örömén érzett fájdalmunk, amivel rokon érzés, ha másnak fájdalmán örömet érzünk” - írja a wikipedia.

Miért gyakoribbak a szakítások ősszel?

Az ősz egy elég éles váltást hozhat az életünkbe egy kellemes nyári kikapcsolódás után, amit sokszor a párkapcsolatok is megsínylenek. Mindenkinek ismerős lehet a helyzet, amikor a környezetében, vagy akár a saját maga bőrén elkezdi tapasztalni, hogy a rossz idő kezdetével a konfliktusok száma is megnövekszik.

Ő az enyém! Az enyém, érted! – Avagy féltékenynek lenni

Miért vagyunk féltékenyek? Irigyek vagyunk és védjük a barátainkat, a családtagjainkat, a szerelmünket is. Egyes érzelmeket, bármennyire emberiek is, nehéz szeretni vagy akár csak elfogadni. Nem pusztán azért, mert rémes őket megélni: hiszen a haragot, a gyászt, a bűntudatot valahogy mégiscsak képesek vagyunk elfogadni, mint az emberi élet velejáróit. A féltékenység viszont – hasonlóan az irigységhez – olyasvalami, amitől sokunk legszívesebben örökre megszabadulna. Ezek az érzelmek énünknek egy sötét, kicsinyes, birtokló és kontrolláló oldalával szembesítenek, amelytől joggal félünk.

Félni az elköteleződéstől

Manapság egyre elfogadottabb szinglinek lenni, egyedül élni akár a 30-as években is, kitolni a házasság, az összeköltözés idejét. Amikor pedig ennek a miértjét firtatjuk, kitérő válaszokat, megideologizált elméleteket kaphatunk, mint például, hogy a „férfi nem akar egész életében együtt élni valakivel”, vagy, hogy így „nem kell senkihez alkalmazkodni, ma már nem ez az élet rendje”. Vajon az általános jellegű magyarázatok mögött milyen tényleges okok húzódhatnak a háttérben?