Menü

Média kontra valóság

A reklámokban szereplő kisbabák mindig édesek, mosolygósak, az emberek pedig szépek és csinosak - ha esetleg akad kivétel, akkor az máris közfelháborodás tárgyát képezi. Tényleg azt várjuk a médiától, hogy reményteli álomvilágot sugározzon nekünk?

Mily meglepő: a pelenkareklámokban szereplő bébik feneke tiszta és illatos, és sohasem sírnak az öltöztetés miatt. A mama kisimult, a csecsemő pedig nevetgél. Persze érthető, hogy nem lehet terméket eladni ordító gyerekkel. Mégis meglepő, milyen felháborodás övezte az egyik gyógyszerreklámot, melyben a kisfiú rengetegszer megkérdezte: „miért?” A többség roppant idegesítőnek vélte az egyébként helyes arcú kisfiút, és bár viccnek szánták (reméljük), még tüntetést is szerveztek ellene.


A gyerekvállalás is idillibbnek tűnik a médiában, mint a valóságban

A hasonló korú, és a miért-korszakban lévő gyerekek szülei voltak azok, akik nem igazán értették a felháborodást, hiszen a gyermek ebben a stádiumban ténylegesen egyfolytában és mindenre azt kérdezi, hogy miért, ebben semmi meglepő nincs. Hja, hogy idegesítő? Igen, lehetséges. Érdekes jelenség azonban, hogy ha az emberek egy része tudja is, hogy mindez normális, a tévében akkor sem akarja látni. Ténylegesen csak rózsaszín cukorvilágot szeretnénk viszontlátni a médiában? Ez egyfajta menekülés, vagy kapaszkodó sokak számára, talán maga a remény, hogy lesz, lehet jobb is, lehet másképp is. Igen ám, csakhogy ez a szituáció igencsak torzítja a valóságérzékelésünket.

Ha egy celeb hétköznapi ruhában megy utcára, smink nélkül, akkor máris cikkeznek róla. Ha ne adj’ Isten pattanásos, vagy kopott a körömlakkja, akkor azonnal a ciki kategóriába kerül a média részéről. Úgy tűnik, szeretnénk azt hinni, hogy vannak „tökéletesek”, és mindez mi máson múlhatna, mint a pénzen? „Megteheti” – nyomják rá azonnal a bélyeget.


Média és valóság - mennyi köze van egymáshoz a kettőnek?

De mi van a háttérben, miről szól ez a jelenség? Leginkább arról, hogy nem vagyunk hajlandóak tudomásul venni, hogy az illúziók világa ebben a formában nem létezik. Igenis duális világban élünk, ahol a kisbabák egyszerre aranyosak, és van velük rengeteg feladat, és komoly felelősség. S nincsenek emberek, akik csupán attól, hogy sok pénzük van, kisimult arccal és gyönyörűen ébrednek. Igen, nekik is vannak érzéseik, nekik is van rosszabb napjuk és rossz kedvük.

Hogy miért kergetjük ennyire ezeket az illuzórikus kliséket, annak az az oka, hogy szüntelenül a reményt keressük. Ha azonban nem a médiában, hanem a saját világunkban kell ezt megtalálni, az azt is jelenti egyúttal, hogy dolgozni és tenni kell érte. Nem a pénz oldja meg, hanem a befektetett energia és elhatározás, a tettek és a cselekvések. Pedig mennyivel kényelmesebb helyette ülni a kanapén, és bekapcsolni az álomképet sugárzó képernyőt…! Igen ám, de mindeközben lemaradunk a lényegről: az életünkről és a saját valóságunkról.

Fejezzük be a kézilabda bajnokságokat (is) !

Most a profi sport irányába kacsingatok egy kicsit. Azért is elnézést kell kérnem, mert kiemeltem egy sportágat a többi közül. Pedig korona vírus idején tulajdonképpen egyik sportág sem különb a másiknál Csak azért teszem ezt mégis, mert a kézilabda egy kicsit a szívem csücske, és az egész országban népszerű. Szóval ideje lenne a bajnokságokkal leadni. Hogy miért? Mert egyszerűen nem lehet úgy edzeni és csúcsformában jönni, hogy ezt a szezont normálisan be lehessen fejezni.

Okozhat-e egy hazai sportesemény “létszámbummot” az adott sportágnak?

A kérdés jelenleg Magyarországon eléggé túlpolitizált, de mi próbáljuk ettől távol tartani magunkat. Ha a címben megfogalmazott kérdésre röviden akarnék válaszolni, akkor egyértelműen azt kell mondanom, hogy nem. Azonban nem is ilyen egyszerű a válasz erre a kérdésre, mert például hogyha akad egy kiugró eredmény ezen a világversenyen, akkor az bizony fiatal tömegeket vonzhat egy népszerű sportág irányába.

Pár perc és rend

Sokszor előfordul, hogy a hétköznapi rohanásban eluralkodik otthon a káosz, zsúfoltság, koszos edények, az előszoba tele pakolva, a székeken ruhák ledobálva, az ágy bevetetlen. Sokszor nincs időnk kitakarítani hétköznap, pedig mindössze pár perccel nagyobb rendet tarthatnánk, mint gondolnánk.

„Ki mint él, úgy ítél”

Az él a köztudatban, hogy a sportos lányok boldogtalanok, éhesek és agyongyötrik magukat órák hosszat az edzőteremben, holott ez nagyon sok esetben alaptalan általánosítás. Vajon mit gondolnak az egészséges életmódot élő nőkről és miért lesznek olykor gúnyolódás tárgyai?

Munkahelyi zaklatás

Tabutémaként kezeljük, pedig el sem hinnénk, mennyi embert érint. Mindenképpen érdemes beszélni róla, hiszen mi is sokféleképpen kerülhetünk kínos és szerencsétlen helyzetekbe a munkánk kapcsán. Ezeket pedig olykor egyszerű megoldani, máskor pedig nincs más lehetőségünk, mint kilépni abból a környezetből.