Menü
  • Életmód
  • Futólépésben – Plitvicei kalandon a Futamási Futócsapat

Futólépésben – Plitvicei kalandon a Futamási Futócsapat

Június első hétvégéjén ismét útra kelt a Futamási Futócsapat, ezúttal a horvátországi Plitvicei Maratonra. Nem először jártunk ezen a különleges helyszínen, hiszen néhány évvel ezelőtt már megtapasztalhattuk, milyen érzés a világ egyik legszebb természeti környezetében futni. Az akkori élmények olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy egyértelmű volt: egyszer vissza kell térnünk.

A verseny helyszíne önmagában is lenyűgöző. A Plitvicei-tavak Nemzeti Park Horvátország legrégebbi és legnagyobb nemzeti parkja, amely 1979 óta az UNESCO Világörökség része. A parkot tizenhat kristálytiszta tó, számtalan vízesés, sűrű erdők és különleges mészkőképződmények teszik egyedivé. A futópálya a park közvetlen környezetében vezet, így szinte minden kilométer újabb és újabb természeti csodákat tár a résztvevők elé. Az emelkedők és lejtők ugyan komoly kihívást jelentenek, de a környezet szépsége minden fáradtságért kárpótolja a futókat.

Csapatunkból nyolcan a félmaratoni távot választották, míg egy társunk a teljes maraton teljesítésére vállalkozott. A pálya ezúttal sem volt könnyű: a jelentős szintkülönbségek és a nyári meleg próbára tették az indulókat, de mindenki sikeresen célba ért.

Külön büszkeség számunkra, hogy csapatunk legfiatalabb tagja, Ádám fiam, mindössze 12 évesen teljesítette a félmaratont ezen a kifejezetten nehéz, emelkedőkkel tarkított pályán. Kitartása, elszántsága és nyugodt tempója sok tapasztalt futó elismerését is kivívta. Nem sok felnőtt mondhatja el magáról, hogy ilyen magabiztosan és fegyelmezetten végigfut egy ilyen komoly kihívást jelentő távot.

Az eredmények természetesen most is megszülettek, és büszkék lehetünk rájuk, de ez a hétvége elsősorban nem a helyezésekről szólt. Sokkal inkább az együtt töltött időről, a közösen megélt pillanatokról és arról az összetartásról, amely csapatunkat jellemzi. Arról, hogy mindig akad egy biztató szó a nehezebb kilométereknél, és mindig van valaki, aki ott vár a célban.

Plitvicében ismét átélhettük mindazt, amiért szeretünk együtt utazni és versenyezni: a közös készülődést, a rajt előtti izgalmat, a pályán átélt küzdelmeket, majd a célba érkezés örömét. A közös vacsorák, reggelik, beszélgetések és a csodálatos természeti környezetben eltöltött idő mind hozzájárultak ahhoz, hogy ez a hétvége emlékezetes maradjon.

A Plitvicei Maraton ismét rengeteg élményt adott nekünk. Ahogy futótársunk Anita gyakran mondja: „lesz miből töltekezni a hétköznapokban”. Talán azonban ennél is fontosabb, hogy újra megerősítette: a Futamási Futócsapat nem csupán közösen lefutott kilométerekből áll. Sokkal inkább emberekből, barátokból, akik számíthatnak egymásra a futópályán és azon kívül is.

A futás nálunk nem ér véget a célvonalnál – talán éppen ott kezdődik igazán.

  • A rovat további cikkei

Hiperaktivitás és képernyőidő – kölcsönösen hatnak egymásra?

A digitális eszközök térnyerésével egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy a mobiltelefonok és a tabletek milyen hatással vannak a gyerekek viselkedésére. Sokan úgy vélik, hogy az elektronikus készülékek túlzott használata áll a figyelemzavar hátterében, a jelenség azonban ennél jóval összetettebb.

Zónás takarítás, egy trükk, amivel könnyebb rendben tartani az otthonunkat

Mennyien küzdünk azzal, hogy próbáljuk életterünket rendezetten és tisztán tartani, de nem mindig sikerül? Íme, egy tipp, hogy könnyebb legyen.

Feng shui a hálószobában – így alakíthatunk ki nyugodt és harmonikus pihenőteret

Megannyi elv szerint rendezhetjük be hálószobánkat, hogy a pihenés és kikapcsolódás helye legyen, nézzük, mit mond a feng shui erről.

„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?

Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.

Miért gondoljuk túl az életünket? Így állítható meg a végtelen agyalás

Egy félreérthető üzenet, egy fontos állásinterjú vagy egy összetett szituáció is elég ahhoz, hogy akár napokon át ugyanazokon a kérdéseken rágódjunk. Az állandó túlgondolás azonban ritkán visz közelebb a megfelelő lépéshez. Miért vagyunk hajlamosak erre, és mit tehetünk azért, hogy ne ragadjunk bele a folyamatos agyalásba?