Miért nem ajánlott fültisztító pálcikát használnunk?
A jelenleg aktuális orvosi ajánlás szerint még mindig nem tanácsos fültisztító pálcikát használni. Ez az egyszerű kis eszköz ugyanis nem szabadít meg minket a fülben lakozó zsírtól. A laikusoknak szánt ajánlás hivatalosan azt mondja ki, hogy semmit sem ajánlatos a fülünkbe tenni, ami a könyökünknél kisebb. A legtöbben azonban nagyon szívesen használjuk ezeket a kis pálcikákat, mert olyan tökéletesnek tűnnek a piszkos munka elvégzésére.
Miért ne használjuk? A fültisztító pálcikák, a hajtűk, a fogpiszkálók; mind a könyökünknél kisebb eszközök, mégis sokan szeretik ezeket a fülükbe rakni. Arról azonban nem szabad elfeledkeznünk, hogy használatukkal vágásokat okozhatunk a fülcsatornában, perforációt a dobhártyán, vagy elmozdíthatjuk a hallócsontocskákat. Ezek közül bármelyik vezethet hallásvesztéshez, szédüléshez, fülcsengéshez és egyéb fülsérülésekhez.

Ehelyett sok ember csak úgy hagyja, hogy a természet végezze a dolgát. Testünk azért termeli a fülzsírt, hogy a fülünket tisztítsa és védje. A por, kosz vagy bármi más, ami a fülbe juthatna, elakad a fülzsírban, így a fülcsatornába nem képes bejutni. A rendszeres állkapocs mozgásaink, mint például a beszéd, a rágás tipikusan olyan tevékenységek, melyek segítik a régi fülzsír eltávolítását a fül belső részéből a külsőbe, ahonnan az esti zuhanyozás során kimoshatjuk.
A 2008-as hivatalos ajánlást nemrégiben frissítették. Ennek oka nem az volt, hogy az már nem volt aktuális, hanem az, hogy mindkét részről változtak az igények. Mind az orvosok, mind a páciensek másképpen gondolkodnak, ezáltal úgy írták át az ajánlást, hogy jobban megmagyarázzák, mit miért csinálnak, mire miért van szükség. Ezen kívül a páciensek is egyre érdeklődőbbek a fültisztítással kapcsolatban. Azért, hogy az ajánlást még barátságosabbá, emészthetőbbé tegyék, készítettek egy listát, hogy mit ajánlott és mit nem ajánlott csinálni.

Időseknél gyakran előfordul, hogy a fülzsír felhalmozódik. Ilyenkor a fül öntisztító mechanizmusa nem működik jól. Ez a felhalmozódott fülzsír elzárja a fülcsatornát, és így hallási nehézségeket okoz. A fültisztító pálcika használata ilyenkor a fülzsírt csak még mélyebbre tolja a fülcsatornában, és sérti a dobhártyát. A „mit nem ajánlott csinálni” szekcióban találhatjuk például azt a javaslatot, hogy ne tisztítsuk túl a füleinket. Egy másik javaslat, hogy ne használjunk fülgyertyát, mert az kárt okozhat a dobhártyában, arra pedig nincs tudományos bizonyíték, hogy szerepet játszana a fülzsír eltávolításában.
Sokszor azonban a házi módszerek igen hasznosnak bizonyulnak. Többek között ajánlott néha vizet csepegtetni a fülbe, ami megpuhítja a fülzsírt. Ajánlott megkérdezni az orvosunkat is, hogy hogyan tudjuk otthon, házilag kezelni a fülzsír felhalmozódást.
Az, hogy fülzsír van a fülünkben, nem rossz dolog, mindenkinek van és kell is, hogy legyen. Az inkább problémát jelent, ha túl sok van. Habár ez így elég szubjektív, akkor számít túl soknak, ha tüneteket produkálunk – például fájdalmat, vérzést vagy hallásvesztést. Ha ezek közül bármelyiket tapasztaljuk, azonnal forduljunk orvoshoz!
Forrás: edition.cnn.com
Auditív feldolgozási zavar, amikor a hallás rendben van, mégsem értjük
Sokan kérdeznek vissza, ha nem értik mit mondunk, de nem biztos, hogy a füllel van a gond, hanem inkább egy feldolgozási zavar okozza.
Mi az a Niann-terápia?
A bőrünk feszessége korunk előrehaladtával egyre romlik, ennek is lehet a következménye a narancsbőr. A Niann-terápia egy remek megoldás lehet erre.
Csontritkulás: mit tehetünk a megelőzés érdekében?
A csontritkulás hosszú éveken át tünetmentesen alakulhat ki, ezért gyakran csak egy váratlan törés hívja fel rá a figyelmet. A betegség kockázatának ismerete, a korai felismerés és a tudatos életmód azonban sokat segíthet a megelőzésben.
Nyáron sem elég a napsütés – a D-vitamin és a napkárosodott bőr regenerálásának titkai
Sokan úgy gondolják, hogy a nyári hónapokban felesleges foglalkozni a D-vitamin-pótlással, hiszen ilyenkor bőségesen süt a nap. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Bár a napsugárzás valóban segíti a szervezet D-vitamin-termelését, életmódunk, a fényvédők használata és a bőr egészségének megőrzése miatt nyáron sem biztos, hogy elegendő mennyiséghez jutunk.
Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?
Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.