Menü

Nem a lázra kell figyelni, hanem arra, amit jelez

A nyugati országokban már jól bevett gyakorlat, hogy nem biztatnak különösebben a láz csillapítására. Erre nincs is szükség - a láz sokak által rettegett negatív hatásait teljesen más okozza. A szervezetben jelentkező láznak pedig hasznos funkciója van: egyrészt jelzés, másrészt segít a baktériumokkal való megküzdésben.

Kis hazánk igencsak el van maradva ebben a kérdéskörben: a megkérdezettek nagy része még mindig úgy véli, hogy a túlzottan magas láz a lázgörcs veszélyével fenyeget, valamint hogy egyéb testi problémákat is okozhat a láz, például árthat a szívnek. Az orvosi rendelőkben még mindig találkozhatunk a lázcsillapítási módszerek plakátjaival: vizes lepedő, hideg vizes fürdő, na és persze a lázcsillapító tabletták. Ezzel ellentétben Hollandiában például több évtizede teljesen természetes, hogy nem csillapítanak lázat, vagy legalábbis csak abban az esetben, ha a beteg közérzete azt igényli. Nem lehet általánosítani, hogy ez milyen lázhőmérséklet esetén van így, hiszen ez nem csupán betegenként, hanem betegségenként is változhat.

A láz alapvetően segít a baktériumokkal való megküzdésben: olyan magas hőmérsékletet teremt a szervezetben, amely kedvezőtlen a káros sejtek, kórokozók számára. A jelző funkciója is fontos: üzen a számunkra, hogy valami jelentős rendellenesség áll fenn. (Láttunk már olyat, hogy elsőre a lázon kívül semmilyen más tünet nem is jelentkezett.)

A láz miatt tehát nem kell pánikba esni, még akkor sem, ha az magas, arra viszont ügyelni kell, hogy "vegyük az üzenetet", és megtaláljuk, hogy mi okozza.

Szerencsére már hazánkban is ez a legújabb irányelv, hogy a lázat nem szükséges csillapítani, valamint hogy a lázcsillapítás csak a beteg állapotjavításául szolgál. Nem is elhanyagolható ez a nézőpont, tekintve hogy van forgalomban olyan lázcsillapító készítmény is, amelynek az összetevője hosszú távon kedvezőtlen hatást gyakorol a szívre.

A rettegett lázgörcs sajnos egyfajta hajlam, aminek a gyakorlatban nem sok köze van magához a lázhoz, főleg nem a magas lázhoz, hiszen akár már a legenyhébb hőemelkedés esetén is jelentkezhet. Még az ő esetükben is azt vallják, hogy nincs szükség a korai lázcsillapításra, hiszen akár több kára lehet, mint haszna.

Nyugodtan engedjük hát el a lázzal kapcsolatos aggodalmakat, és a lázcsillapítás helyett elsősorban a megértésre koncentráljunk.

A cikk egy részéhez forrás: Dr. Novák Hunor cikke

Illóolajok varázsa az arc- és hajápolásban

Az illóolajok évezredek óta fontos szerepet töltenek be a szépségápolásban, legyen szó bőr- vagy hajápolásról. Természetes összetevőik révén nemcsak kellemes illatot biztosítanak, hanem számos jótékony hatással bírnak a bőr és a haj egészségére is.

Csuklás, a makacs mozdulat, ami az őrületbe kerget

Ki ne ismerné azt a bizonyos „hükk” hangot, amit nem tudunk abbahagyni. Nézzük, mi is ez pontosan.

A nőgyógyászati rákszűrés fontossága

Senki sem szeret orvoshoz járni, különösen nem nőgyógyászati vizsgálatra. Sokan halogatják a rákszűrést, mert kellemetlennek, időigényesnek érzik, pedig valójában egy néhány perces, egyszerű eljárásról van szó, amely életet menthet.

A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban

Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.

Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?

A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.