Nem a lázra kell figyelni, hanem arra, amit jelez
- Dátum: 2017.01.23., 15:45
- betegség, hőemelkedés, hűtőfürdő, közérzet, láz, lázcsillapítás, lázgörcs
A nyugati országokban már jól bevett gyakorlat, hogy nem biztatnak különösebben a láz csillapítására. Erre nincs is szükség - a láz sokak által rettegett negatív hatásait teljesen más okozza. A szervezetben jelentkező láznak pedig hasznos funkciója van: egyrészt jelzés, másrészt segít a baktériumokkal való megküzdésben.
Kis hazánk igencsak el van maradva ebben a kérdéskörben: a megkérdezettek nagy része még mindig úgy véli, hogy a túlzottan magas láz a lázgörcs veszélyével fenyeget, valamint hogy egyéb testi problémákat is okozhat a láz, például árthat a szívnek. Az orvosi rendelőkben még mindig találkozhatunk a lázcsillapítási módszerek plakátjaival: vizes lepedő, hideg vizes fürdő, na és persze a lázcsillapító tabletták. Ezzel ellentétben Hollandiában például több évtizede teljesen természetes, hogy nem csillapítanak lázat, vagy legalábbis csak abban az esetben, ha a beteg közérzete azt igényli. Nem lehet általánosítani, hogy ez milyen lázhőmérséklet esetén van így, hiszen ez nem csupán betegenként, hanem betegségenként is változhat.
A láz alapvetően segít a baktériumokkal való megküzdésben: olyan magas hőmérsékletet teremt a szervezetben, amely kedvezőtlen a káros sejtek, kórokozók számára. A jelző funkciója is fontos: üzen a számunkra, hogy valami jelentős rendellenesség áll fenn. (Láttunk már olyat, hogy elsőre a lázon kívül semmilyen más tünet nem is jelentkezett.)
A láz miatt tehát nem kell pánikba esni, még akkor sem, ha az magas, arra viszont ügyelni kell, hogy "vegyük az üzenetet", és megtaláljuk, hogy mi okozza.
Szerencsére már hazánkban is ez a legújabb irányelv, hogy a lázat nem szükséges csillapítani, valamint hogy a lázcsillapítás csak a beteg állapotjavításául szolgál. Nem is elhanyagolható ez a nézőpont, tekintve hogy van forgalomban olyan lázcsillapító készítmény is, amelynek az összetevője hosszú távon kedvezőtlen hatást gyakorol a szívre.
A rettegett lázgörcs sajnos egyfajta hajlam, aminek a gyakorlatban nem sok köze van magához a lázhoz, főleg nem a magas lázhoz, hiszen akár már a legenyhébb hőemelkedés esetén is jelentkezhet. Még az ő esetükben is azt vallják, hogy nincs szükség a korai lázcsillapításra, hiszen akár több kára lehet, mint haszna.
Nyugodtan engedjük hát el a lázzal kapcsolatos aggodalmakat, és a lázcsillapítás helyett elsősorban a megértésre koncentráljunk.
A cikk egy részéhez forrás: Dr. Novák Hunor cikke
Futószemölcsök a testen
Apró, puha bőrkinövések jelennek meg a nyakon, a hónaljban, a szemhéjon vagy akár a törzsön? Sokan azonnal megijednek, amikor először észreveszik ezeket az elváltozásokat, pedig a legtöbb esetben teljesen ártalmatlan bőrjelenségről van szó.
Mit jelezhetnek a test apró figyelmeztető tünetei?
A szervezetünk gyakran különféle tünetekkel jelzi, hogy több pihenésre, megfelelőbb folyadékbevitelre vagy orvosi kivizsgálásra lehet szükség. Fontos azonban tudni, hogy egy tünetből önmagában nem lehet biztosan megállapítani annak okát. Ugyanaz a panasz több különböző állapot következménye is lehet, ezért nem érdemes kizárólag internetes listák alapján vitaminhiányt vagy betegséget diagnosztizálni.
Kollagénes arcmaszkok – Csodaszer vagy hasznos kiegészítő a bőrápolásban?
Az utóbbi évek egyik legnépszerűbb szépségápolási terméke kétségkívül a kollagénes arcmaszk. A drogériák polcain és az online áruházakban is számtalan változat közül válogathatunk. De vajon valóban ennyire hatékonyak ezek a maszkok, vagy inkább egy kellemes kényeztető rutin részét jelentik?
Szem alatti karikák, avagy mitől vagyunk pandamacik és mit tegyünk ellene
Sokan tapasztalják, hogy reggel a tükörbe nézve sötét karikákat vagy duzzanatot látnak a szemük alatt. Na, de vajon mitől és hogyan szabadulhatunk meg tőle?
„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?
Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.