Menü

Mik a menstruációs tünetek lelki okai?

Előző cikkünkben a premenstruációs szindróma biológiai okairól volt szó, most pedig megnézzük, hogy milyen lelki tényezők befolyásolják a menstruációt kísérő tünetek jelentkezését?

Nem véletlen, hogy egyesek számára a menzesz ideje szinte zökkenőmentesen zajlik, amíg más lányok és nők komoly nehézségként élik azt meg. Ennek mindig oka van, amit meg lehet találni.

Sajnos a társadalmunkban még mindig tabuként, negatívként kezelik az élet egyik legtermészetesebb dolgát, a menstruációt. Reklámok tömkelege szól arról, hogy miként tudjuk észrevétlenné tenni az egész folyamatot – láthatatlan betétekkel, tamponokkal, ahol vérfoltmentes fehér nadrágban ugrálnak a hölgyek, valamint a tüneteket varázsütésre eltüntető gyógyszerekkel. Holott nem az lenne a cél, hogy láthatatlanná, hanem hogy természetessé váljon a folyamat, amely minden nő életének része a gyermekváráson kívüli időszakban. Éppen az a gond, ha nincs menstruáció, hiszen annak valamilyen egészségügyi probléma, betegség, hormonzavar áll a hátterében (a megoldást ott is fontos lenne lelki szinten is kezelni).

Sok ősi kultúrában ünnepelték a menstruáló nőket, hiszen ez jelezte a termékenységüket. De tudták azt is, hogy ilyenkor a Holdhoz és az éjszakához köthető érzékeny, női energiák vannak előtérben, amely érzelmek tömkelegével, fokozott érzékenységgel jár. Ezt sem negatívként kezelték, sőt: úgy vélték, ilyenkor teljes a bölcsességük és a megérzésük.

Esélyes, hogy a mostanában fokozottan jelentkező menstruációs túlérzékenység és hangulatingadozás hátterében az is áll, hogy megpróbáljuk elnyomni énünknek azt a részét, amely intuitív és érzelmekkel teli.

Gyakori, hogy azoknál jelentkeznek súlyosabb premenstruációs tünetek, akiknek problémájuk van a nőiességük vagy maga a menstruáció elfogadásával. Ennek oka lehet valamilyen gyermekkorban jelentkező nehézség, például hogy valakit inkább fiúnak vártak, megalázták a testi érés során, bántalmazás áldozata volt, felkészületlenül vagy sokkolóan érte az első menzesz jelentkezése. Ezek csak opciók, mindenki esete egyéni, s a listát még hosszan lehetne sorolni.

Ha valakinél odáig jut a probléma, hogy akár ájulás is jelentkezik a PMS tünetek között, ott a biológiai okok feltérképezésén túl mindenképp érdemes terápiás, meditációs folyamatban részt venni. Az ájulás általában azt jelenti lelki szinten, hogy valaki szeretne menekülni, kilépni a valóság(á)ból, mert a jelenlegi világában nem érzi jól magát. (Ennek érdekessége, hogy az ájulásról mint állapotról sokan úgy számolnak be, hogy kellemes a „semmi állapotában” létezni. Természetesen ez csak akkor lehetséges, ha az ájulást nem kísérte esés, sérülés.) Ilyenkor lelki síkon megvizsgáljuk, hogy miért érzi ezt az illető, mi az, amit nehezen visel az életében, vagy milyen múltbeli tényezők állnak a háttérben (mondjuk valamilyen generációs probléma). Mondani sem kell, hogy az ájulási tüneteknek milyen kockázatai lehetnek, balesetveszélyes tünetről van szó, így mindenképpen fontos teljes körűen foglalkozni vele.

Mit jelent az úszófül és mely tünetekkel jár?

A strandolás kellemetlen velejárója lehet a füldugulás, fülfájás, különösen gyermekek és fiatalok körében fordul elő gyakran. Mit jelent az úszófül, s vajon összefügg a strandolással? Mitől fáj a fülünk úszás után, s miért a gyerekek és fiatalok leginkább érintettek ebben?

Napégés után…

A nyár gyakori veszélye az erős UV-sugárzás, ami különösen veszélyes, hiszen percek alatt leéghetünk a napon. Ilyenkor kiemelten fontos, hogy kellő figyelmet fordítsunk a megelőzésre, ám ha már megtörtént a baj, akkor a napégett bőr ápolására.

Ellenőrizzük rendszeresen a vércukorszintünket!

Sokak életét keseríti meg a cukorbetegség, ami köztudottan az egyik leggyakoribb népegészségügyi probléma Magyarországon. A cukorbetegséget megelőzi az inzulinrezisztencia, mely sokszor tünetmentesen jelentkezik. Mit jelent a magas vércukorszint és az alacsony vércukorszint és miért ajánlott mérni. Erről szól mai cikkünk.

A túlzott engedékenység nem tesz jót

Mennyi engedékenység fér össze a gyerekneveléssel? A humánus nevelésnek része a „megengedés”, tehát az a szülői magatartás, hogy nem teljes mértékben kontroll nélkül, de viszonylagos rugalmassággal engedjük érvényre jutni a gyerek akaratát. Az engedékenység nem egyenlő a megengedéssel. A „megengedés” önmagában még nem valami nagylelkű dolog, hanem elvárható valakitől, aki nem kívánja rabságban tartani a másikat.

A disszociatív személyiségzavar jellemzői

Az általános eset az a disszociatív személyiségzavar esetén, hogy az egyik személyiség tisztában van a másik jelenlétével, ismeri, és ezzel együtt tud élni. A másik kialakult személyiség a legtöbb esetben teljesen mások a személyiségjegyei is.