Mindennapi apró boldogságforrásaink
- Dátum: 2017.06.28., 20:15
- bók, boldogság, egészség, internet, motiváció, önfejlesztés, öröm, segítség, szeretet
Amikor valahol szóba kerül a boldogság szó, a legtöbben azonnal valamilyen idealizált, problémáktól mentes csodavilágot vizualizálnak lelki szemeik előtt. Ennek a vizualizációnak leggyakrabban részét képezi a nyugodt, stresszmentes munka vagy az, hogy egyáltalán nem kell dolgozni, a kiegyensúlyozott családi élet, a financiális gondok hiánya és még sorolhatnánk. Ha reálisan belegondolunk, akkor tudjuk, hogy földi életünk során ez a fajta boldogság valószínűleg sosem jön el, és a fogalmat másképp kell értelmeznünk. Sőt, néhányak számára talán meglepő lehet, de a boldogságot mi teremtjük meg saját magunknak.
Ahhoz, hogy a mindennapjaink részét képezze, kezdésnek mindössze elég, ha apró lépéseket teszünk. Biztos vagyok benne, hogy időközben viszont annyira meg fogjuk szeretni ezeket az apró boldogságot hozó cselekedeteket, hogy sosem fogjuk őket elhagyni! A történet szépségéhez hozzátartozik, hogy ezek a tevékenységek egyáltalán nem fognak anyagi csődbe küldeni minket, hiszen teljesen mentesek a financiális világ gondjaitól.

Próbáljuk ki egy héten és egy hónapon keresztül, hogy milyen hatással van az életünkre, ha a következő tanácsok egy részét vagy egészét beépítjük a mindennapjainkba!
- Mosolyogjunk idegenekre!
- Köszönjük meg egymás segítségét, kedvességét!
- Öltözködjünk szépen, de úgy, hogy jól érezzük magunkat a bőrünkben! Ne viseljünk egy ruhát csak azért, mert „muszáj”!
- Nevessünk!
- Legyünk közvetlenek és nyitottak!
- Dicsérjünk meg másokat!
- Kívánjunk csodás napot társainknak!

Nincs ötletünk, mit mondjunk másoknak, hogyan dicsérjük őket? Nem kell bonyolult dolgokra gondolni, minden megoldható a lehető legegyszerűbb módon.
Íme néhány kiragadott példa:
* Ma is jól nézel ki!
* Ma valósággal ragyogsz!
* Csodás a mosolyod!
* Különleges vagy!
* Csinos vagy, mint mindig!
* Mindig megnevettetsz!
Ezek a bókok talán jelentéktelennek tűnnek, de nem tudhatjuk, hogy akinek mondjuk, éppen milyen lelki állapotban van. Lehet, hogy a hét legrosszabb napján vidítjuk fel egy apró kedvességgel. Előnye, hogy rosszat biztosan nem tehetünk, ha ezeket az elveket alkalmazzuk.
A különböző közösségi, illetve képgyűjtő internetes oldalakon egyébként a legtöbb ilyen pozitív gondolatot megtalálhatjuk képi formában ábrázolva is. Vannak például címketépős változatok, mint amikor a papírra írt hirdetés aljáról téphetjük le a kontakt telefonszámát, e-mail címét, de számos más, ötletes és motiváló fotóval fogunk találkozni, ha egyszer időt szánunk rá, és bogarászni kezdünk.

Motivációs cetlik
Van néhány munkatársam, akiket sokkal jobban kedvelek a többieknél, ezért elhatároztam, hogy kipróbálom milyen, ha 30 napig arra koncentrálok, hogy pozitív megerősítéseket, motivációt kapjanak tőlem. Minden nap írok nekik egy színes post it-et, amin valamilyen pozitív, megerősítő vagy ösztönző idézet van. Most tartunk körülbelül a kihívás felénél – ugyanis a saját magam által kitalált programot 30 napos szeretetkihívásnak neveztem el -, és úgy érzem, hogy már van hatása. Ennek részleteiről egy későbbi cikkben fogok beszámolni.
Tudományos kutatások mutatták ki, hogy remek dolog saját magunknak boldogságot okozni tárgyakkal és tevékenységekkel, de ennél már csak azzal okozhatunk még több jót saját magunknak, ha másoknak okozunk örömet. Az odaadás és mások segítése, megbecsülése hihetetlen mennyiségű energia felszabadítására képes. Nemhiába a mondás: „A szeretet csodákra képes.”
Nehéz emberek vagy egyszerűen csak önazonosak? – Amikor az őszinteség másokból ellenállást vált ki
Vannak emberek, akik nem szeretnek köntörfalazni. Kimondják, amit gondolnak, vállalják a véleményüket, és nem próbálnak mindenáron megfelelni mások elvárásainak. Nem feltétlenül akarnak vitát gerjeszteni, egyszerűen csak önmagukat adják. Mégis gyakran kapják meg a környezetüktől, hogy nehéz természetűek, túl szókimondóak vagy éppen kezelhetetlenek. De vajon valóban velük van a probléma, vagy inkább azzal, ahogyan a környezetük reagál az egyenességükre?
Inkább nem megyünk orvoshoz, nehogy kiderüljön, hogy baj van
Sokan inkább nem kérnek időpontot az orvoshoz, mert félnek attól, mit fog mondani a vizsgálat után. Egy furcsa fájdalom, egy hetek óta tartó panasz vagy egy szokatlan tünet esetén gyakran azzal nyugtatjuk magunkat, hogy biztosan nincs semmi komoly probléma. Majd elmúlik, csak fáradt vagyok, biztosan a stressz az oka – mondogatjuk, miközben telnek a napok, olykor hónapok is. De vajon tényleg jobb nem tudni?
Mintha a falnak beszélnél? Öt játékos ötlet, hogy a gyerekek valóban meghallják, amit kérsz
Ismerős helyzet, amikor már harmadszor kéred a gyereket, hogy pakolja el a játékait, öltözzön fel, vagy induljon el vacsorázni, de úgy tűnik, mintha meg sem hallaná? Ilyenkor könnyen elfogy a türelem, emelkedik a hangerő, és egy egyszerű kérésből pillanatok alatt vita lehet.
Szabad-e a gyerekeknek a halálról beszélni?
A halálról beszélni soha nem könnyű, különösen akkor, ha gyerekeknek kell elmagyaráznunk, mit jelent elveszíteni valakit, akit szeretünk. Sok szülő ösztönösen óvni szeretné a gyermekét a fájdalmas témáktól, ezért inkább kerüli a beszélgetést, vagy megpróbálja szebb szavakkal körülírni a történteket. Pedig a gyerekeknek is szükségük van arra, hogy megértsék az élet természetes részét, a veszteséget és a gyászt.
Miért eszünk akkor is, amikor már jóllaktunk?
A túlsúly kialakulásában nemcsak az játszhat szerepet, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy milyen gyakran és mekkora adagokat fogyasztunk. Sokszor akkor is tovább eszünk, amikor a szervezetünk már jelzi, hogy elegendő táplálékhoz jutott.