Mindennapi apró boldogságforrásaink
- Dátum: 2017.06.28., 20:15
- bók, boldogság, egészség, internet, motiváció, önfejlesztés, öröm, segítség, szeretet
Amikor valahol szóba kerül a boldogság szó, a legtöbben azonnal valamilyen idealizált, problémáktól mentes csodavilágot vizualizálnak lelki szemeik előtt. Ennek a vizualizációnak leggyakrabban részét képezi a nyugodt, stresszmentes munka vagy az, hogy egyáltalán nem kell dolgozni, a kiegyensúlyozott családi élet, a financiális gondok hiánya és még sorolhatnánk. Ha reálisan belegondolunk, akkor tudjuk, hogy földi életünk során ez a fajta boldogság valószínűleg sosem jön el, és a fogalmat másképp kell értelmeznünk. Sőt, néhányak számára talán meglepő lehet, de a boldogságot mi teremtjük meg saját magunknak.
Ahhoz, hogy a mindennapjaink részét képezze, kezdésnek mindössze elég, ha apró lépéseket teszünk. Biztos vagyok benne, hogy időközben viszont annyira meg fogjuk szeretni ezeket az apró boldogságot hozó cselekedeteket, hogy sosem fogjuk őket elhagyni! A történet szépségéhez hozzátartozik, hogy ezek a tevékenységek egyáltalán nem fognak anyagi csődbe küldeni minket, hiszen teljesen mentesek a financiális világ gondjaitól.
Próbáljuk ki egy héten és egy hónapon keresztül, hogy milyen hatással van az életünkre, ha a következő tanácsok egy részét vagy egészét beépítjük a mindennapjainkba!
- Mosolyogjunk idegenekre!
- Köszönjük meg egymás segítségét, kedvességét!
- Öltözködjünk szépen, de úgy, hogy jól érezzük magunkat a bőrünkben! Ne viseljünk egy ruhát csak azért, mert „muszáj”!
- Nevessünk!
- Legyünk közvetlenek és nyitottak!
- Dicsérjünk meg másokat!
- Kívánjunk csodás napot társainknak!
Nincs ötletünk, mit mondjunk másoknak, hogyan dicsérjük őket? Nem kell bonyolult dolgokra gondolni, minden megoldható a lehető legegyszerűbb módon.
Íme néhány kiragadott példa:
* Ma is jól nézel ki!
* Ma valósággal ragyogsz!
* Csodás a mosolyod!
* Különleges vagy!
* Csinos vagy, mint mindig!
* Mindig megnevettetsz!
Ezek a bókok talán jelentéktelennek tűnnek, de nem tudhatjuk, hogy akinek mondjuk, éppen milyen lelki állapotban van. Lehet, hogy a hét legrosszabb napján vidítjuk fel egy apró kedvességgel. Előnye, hogy rosszat biztosan nem tehetünk, ha ezeket az elveket alkalmazzuk.
A különböző közösségi, illetve képgyűjtő internetes oldalakon egyébként a legtöbb ilyen pozitív gondolatot megtalálhatjuk képi formában ábrázolva is. Vannak például címketépős változatok, mint amikor a papírra írt hirdetés aljáról téphetjük le a kontakt telefonszámát, e-mail címét, de számos más, ötletes és motiváló fotóval fogunk találkozni, ha egyszer időt szánunk rá, és bogarászni kezdünk.
Motivációs cetlik
Van néhány munkatársam, akiket sokkal jobban kedvelek a többieknél, ezért elhatároztam, hogy kipróbálom milyen, ha 30 napig arra koncentrálok, hogy pozitív megerősítéseket, motivációt kapjanak tőlem. Minden nap írok nekik egy színes post it-et, amin valamilyen pozitív, megerősítő vagy ösztönző idézet van. Most tartunk körülbelül a kihívás felénél – ugyanis a saját magam által kitalált programot 30 napos szeretetkihívásnak neveztem el -, és úgy érzem, hogy már van hatása. Ennek részleteiről egy későbbi cikkben fogok beszámolni.
Tudományos kutatások mutatták ki, hogy remek dolog saját magunknak boldogságot okozni tárgyakkal és tevékenységekkel, de ennél már csak azzal okozhatunk még több jót saját magunknak, ha másoknak okozunk örömet. Az odaadás és mások segítése, megbecsülése hihetetlen mennyiségű energia felszabadítására képes. Nemhiába a mondás: „A szeretet csodákra képes.”
Hipermnézia – amikor nincs olyan, hogy elfelejted

Talán már mindenki járt úgy, hogy elfelejtett valamit, mert esetleg sok más dolga volt. A hipermnéziások nem tudnak felejteni még akkor sem, ha szeretnének.
Egészség vagy mánia? A sportfüggőség árnyoldalai

A mozgás egészséges – ezt tudjuk. De mi történik, ha a sport már nem örömforrás, hanem kényszer? A sportfüggőség sokszor láthatatlanul alakul ki, miközben a külvilág gyakran dicséri a kitartást és az akaraterőt. Pedig a túlzásba vitt edzés éppúgy árthat a testnek és a léleknek, mint a mozgáshiány.
A munkahelyi viszályoktól a jobb csapatmunkáig – a konfliktuskezelés művészete

A munkahelyi konfliktusok a legtöbb munkahelyen előfordulnak, hiszen emberek dolgoznak együtt, különböző személyiséggel, célokkal és kommunikációs stílussal. A konfliktus önmagában nem feltétlenül negatív – ha jól kezeljük.
A derealizációs szindrómáról általában

A derealizációs szindróma olyan mentális állapot, amelyben az egyén átmenetileg elveszíti a kapcsolatot saját testével, érzéseivel vagy a külvilággal való érzékelésével. Ezek a disszociatív zavarok gyakran szorongással, stresszel vagy traumás élményekkel társulnak, és jellemzőek lehetnek például pánikrohamok, traumatikus események vagy más mentális betegségek során.
Szendvicsgeneráció – két nemzedék közé ragadva

A szendvicsgeneráció tagjai, akik ellátják a múltat és jövőt is egyszerre, mely nem kis nehézséget jelent. Egy elég szívszorító, de mindennapos probléma, amiről keveset beszélünk, pedig sokkal többet kéne.