Menü

Egy pohár vizet - mikor és mennyit?

- Nem iszom eleget. Mármint vizet. Hallom olykor, hogy meg kellene inni napi 2-2,5 litert, de ki tudja, hogy megvan-e. Hiszen egész nap az irodában ülök és számolok, írok, olykor pedig manuális munkámat végzem időre. Persze, hogy nem a víz jut eszembe legtöbbször. Meg aztán, nem is érzem magam szomjasnak. Estefelé aztán egy kis számolgatás után ráébredek, hogy jó, ha 1 litert megittam egész nap, úgyhogy gyorsan bepótolom, és iszom két korsóval. Aztán mehetek is pisilni, de örülök, hogy ez nem napközben szakított félbe. Este azért még iszom egy pohárkával.

Sokunknak ismerős lehet... A rossz hír az, hogy a folyadék hirtelen pótlása értelmetlen. A 4,5 dl (vagy annál több) folyadék könnyen és gyorsan felszívódik az érrendszerbe, és mennyiségre egyébként az összes vérünk kb. 10%-a. Ez a térfogati teher a vérnyomást is megemelné és az ionháztartást is megbolygatná, ha a szervezet nem volna felkészülve az efféle vedelésre. Érrendszerünk tehát fellélegezhet, mert az aldoszteron hormon vérszintje megemelkedik, kiválasztásunk felgyorsul, a kicsivel korábban bevitt többlet térfogat pedig gyorsan távozik a vizelttel. Ez dolgozó emberünknek nem jó hír, mert ezzel alig lett hidratáltabb, mint a két korsó víz előtt.

Mint igen tudatos HajráEgészség olvasónknak, azt javasoljuk, hogy reggel még otthon igyon meg 2 pohár vizet. Persze ne rögtön egymás után, hanem mondjuk ébredés után, és indulás előtt. 2-2 dl-től még nincs soron kívüli pisilés. A munkaidőre készítsen oda magának egy üveg/kancsó vizet az íróasztalra, és állítson be időzítőt minden órára. Minden jelzéskor egy pohár (2 dl) vizet igyon! Ezzel már ki is van pipálva a napi "kötelező". Ha nem időzítőzik, akkor tegye meg azt, hogy ahányszor megkíván valami rágcsálnivalót, édességet, kávét vagy ilyesmit - mert nem éhes, de azért jól esne valami - akkor inkább igyon először egy pohár vizet. Az a helyzet ugyanis az emberrel, hogy valahogyan nem érzi, hogy innia kellene. Ha szomjas, akkor meg már enyhén ki is van száradva. Ezért fontos, hogy tudatosan odafigyeljen arra, hogy innia "kell". Jó szokás viszont a lefekvés előtt megivott víz, úgyhogy mondjuk meg dolgozó emberünknek, hogy ezt eztán is tartsa meg.

Azért ajánljuk a fentieket, mert tudjuk, hogy a víz alapvető összetevője minden sejtünknek. Sejtjeink víztereiben közlekednek a sejtszinten becsomagolt tápanyagok, és e tápanyagokból is csak úgy "készülhet energia", ha az ehhez szükséges eszközöknek elegendő víz áll a rendelkezésére. A sejtek tehát akkor működnek kiválóan, ha egy picit sincsenek kiszáradva, és ez különösen érvényes az idegsejtekre. Az idegsejtek nyúlványai vezetik azokat az elektromos jeleket, melyek összessége agyműködésünket, és végső soron minden tevékenységünket alapjaiban működteti. E nyúlványok belsejében vizes oldat található, amelynek mennyisége és minősége elengedhetetlen ahhoz, hogy az idegsejtek megfelelően továbbítsák az elektromos jeleket. Ha gondolkodó emberünk majd több vizet iszik, észreveszi, hogy kevésbé fárad el napközben, mert gördülékenyebben megy a gondolkodás és a szellemi munka.

Látjuk, hogy ha hallgatott ránk és megfogadta jótanácsainkat, a munkaidő végére máris megitta a 2 liter vizet. Azért is dicséret jár, ha az esti pohár vizét nem hagyta el, mert ha napközben eleget ivott, ez a pohár víz segít majd pihentetően aludni. Az a 2 dl az éjszakai lélegzetekkel leadott vízpárával el is illan reggelre, s akkor újra jöhet a reggeli utánpótlás.

Porfíria,  a test rejtett zavara

A porfíria egy ritka, de annál érdekesebb betegségcsoport, amely az emberi szervezet egyik alapvető működéséhez, a hemképzéshez kapcsolódik. A hem a vörösvértestek fontos alkotóeleme, amely az oxigén szállításáért felelős. Amikor ennek az anyagnak a képződése valamilyen enzimhiba miatt zavart szenved, különféle porfirinek halmozódnak fel a szervezetben, amelyek számos tünetet okozhatnak.

Végtagzsibbadás és B-vitaminhiány: az egyoldalú táplálkozás rejtett következményei

A végtagzsibbadás sokak számára ismerős, mégis gyakran félvállról vett tünet. Időszakos bizsergés, érzéketlenség vagy „hangyamászás” a kézben vagy lábban legtöbbször ártalmatlannak tűnik, azonban tartós fennállása komolyabb problémákra is utalhat.

Mire figyeljünk sampon választáskor?

Ahogy bőrünket, úgy hajunkat is illik tisztán tartanunk, de nem mindegy, hogy azt milyen samponnal tesszük.

Az emberi ökoszisztéma törékeny egyensúlya: A diszbiózis

Az emberi test nem egy elkülönült sziget, hanem egy bonyolult és nyüzsgő ökoszisztéma, ahol több billió mikroorganizmus él velünk szimbiózisban. Ennek a belső világnak, a mikrobiomnak a központja a bélrendszer, ahol a baktériumok, gombák és vírusok finom egyensúlya határozza meg nemcsak az emésztésünk hatékonyságát, hanem immunrendszerünk állapotát és mentális közérzetünket is.

Láz a sebben: Amikor a testünk vészharangja megszólal

A történelem során kevés dologtól rettegtek annyira a kórházak folyosóin, mint a sebláztól. Ez a kifejezés ma már talán régimódinak tűnik, de a mögötte rejlő biológiai háború ugyanolyan esélyekkel zajlik, mint évszázadokkal ezelőtt. A sebláz nem csupán egy megemelkedett testhőmérsékletet jelent; ez a szervezet utolsó védvonala a láthatatlan, mikroszkopikus betolakodók ellen, amelyek a bőrünkön keletkezett legkisebb rést is kihasználják a támadásra.