Menü

Borogatás – alapvető, de tudod, hogyan kell?

Valószínűleg kevés olyan ember van a Földön, akinek semmilyen testrészét nem kellett még borogatni. Használjuk, ismerjük, de tudjuk, hogy mit és hogyan?

A borogatás az egyik legegyszerűbb, mégis az egyik leghatékonyabb otthoni módszer fájdalom, gyulladás vagy különféle panaszok enyhítésére. Sokan azonban bizonytalanok abban, hogy mikor érdemes hideg, és mikor meleg borogatást alkalmazni, illetve hogyan kell ezt helyesen kivitelezni. Próbálok egy kis segítséget nyújtani ebben.

A hideg borogatás elsődleges hatása, hogy csökkenti a vérkeringést az adott területen. Ez különösen hasznos friss sérülések esetén, mert mérsékeli a duzzanatot és a gyulladást, illetve enyhíti a fájdalmat. Hideg borogatás javasolt például rándulás, ficam, zúzódás esetén, friss sérülések után, duzzanat, vagy ödéma csökkentésére, rovarcsípések okozta viszketés enyhítésére, de néha enyhe égési sérüléseknél és magas láznál is. Fontos szabály, hogy a nagyon hideget nem szabad közvetlenül a bőrre tenni, mert fagyási sérülést okozhat, ezért mindig tekerjük be egy vékony ruhába vagy törölközőbe.

Ehhez használhatunk jégakkut, vagy a fagyasztóban pihenő fagyos zöldséget, de néha egy jó hidegvizes törölköző is nagyon sokat segíthet. Érdemes szünetet tartani a csere közben, vagyis amikor átmelegszik a borogató eszköz, hogy a bőr is regenerálódhasson. Egy borogatási idő ne legyen hosszabb 10-20 percnél. A meleg borogatás ezzel szemben fokozza a vérkeringést, ellazítja az izmokat és segíti a gyógyulási folyamatokat. Általában krónikus, nem friss problémák esetén ajánlott.

Meleg borogatás hasznos lehet izomfájdalom, és izomgörcs esetén, mondjuk derék- és hátfájásnál, menstruációs görcsök enyhítésére, krónikus ízületi panaszoknál, vagy éppen megfázásnál, például mellkasra helyezve. Friss sérülésnél viszont kerülni kell a meleget, mert fokozhatja a gyulladást és a duzzanatot. Itt alkalmazhatunk meleg vízbe mártott, majd alaposan kicsavart törölközőt, melegítőpárnákat, meggymagpárnát, vagy a klasszikus melegítőpalackokat. Ebben az esetben csak naponta 2-3-szor szabad csak alkalmazni, azt is csak 15-20 percig, és gondosan kell ügyelni arra, hogy ne legyen túl forró, hogy elkerüljük az égési sérüléseket.

Mielőtt bármit beborogatunk, nézzük meg, hogy nincs e nyílt seb a területen, illetve a cukorbetegeknek és keringési problémákkal küzdőknek körültekintőbbnek kell lenniük. Arra is figyeljünk, hogy a ruha, ami érintkezik a bőrünkkel közben, ne legyen vegyszeres, vagy koszos, mert komoly bőrgyulladást okozhatunk vele. Amennyiben a kellemetlen állapot nem javul vagy éppenséggel romlik borogatás hatására, mindenképp keressünk fel orvost.

A borogatás egyszerű, de hatékony módszer, ha megfelelően alkalmazzuk. A legfontosabb különbség, hogy hideget friss sérülésekre és gyulladásra, míg meleget inkább izomfeszülésre és krónikus panaszokra használunk.

Mi az a Niann-terápia?

A bőrünk feszessége korunk előrehaladtával egyre romlik, ennek is lehet a következménye a narancsbőr. A Niann-terápia egy remek megoldás lehet erre.

Csontritkulás: mit tehetünk a megelőzés érdekében?

A csontritkulás hosszú éveken át tünetmentesen alakulhat ki, ezért gyakran csak egy váratlan törés hívja fel rá a figyelmet. A betegség kockázatának ismerete, a korai felismerés és a tudatos életmód azonban sokat segíthet a megelőzésben.

Nyáron sem elég a napsütés – a D-vitamin és a napkárosodott bőr regenerálásának titkai

Sokan úgy gondolják, hogy a nyári hónapokban felesleges foglalkozni a D-vitamin-pótlással, hiszen ilyenkor bőségesen süt a nap. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Bár a napsugárzás valóban segíti a szervezet D-vitamin-termelését, életmódunk, a fényvédők használata és a bőr egészségének megőrzése miatt nyáron sem biztos, hogy elegendő mennyiséghez jutunk.

Hogyan takarékoskodhatunk otthon az energiával?

Az energiaárak alakulása és a fenntarthatóság iránti egyre nagyobb figyelem miatt ma Magyarországon is sok család keresi a lehetőséget arra, hogyan csökkentheti otthona energiafogyasztását. A jó hír az, hogy nem feltétlenül kell milliókat költeni korszerűsítésre ahhoz, hogy érezhető megtakarítást érjünk el.

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.