Génmódosított! - 2. rész

Miután cikksorozatunk 1. részéből megtudtuk, mi is az a GMO és nagy vonalakban hogyan működik a génmanipuláció, lássuk, mióta és miért is foglalkozik ezzel az emberiség.

Szűkebb értelemben azokat az élőlényeket (baktériumokat, gombákat, növényeket és állatokat) nevezik GMO-nak, amelyek genetikai állományát molekuláris biológiai módszerekkel változtatták meg (lásd a cikksorozat első részét). Tágabb értelemben azonban minden élőlény GMO, amelynek génállományára az ember valaha hatással volt. Vagyis a génmódosítás egyidős az első civilizációkkal. Ilyen hatások voltak a háziasítás, a mesterséges szelekció, és a fajtakeresztezés. Kutya, sertés, marha, házityúk... Kukorica, paradicsom, búza, szamóca... Ekkor persze még a természet végezte a génmanipulációt (mégpedig véletlen mutációk megtörténése révén), gazduramék pedig vártak a legősibb szerencsejáték kedvező eredményére. A véletlenül kedvezőbb tulajdonságokkal megáldott egyedeket pedig tovább szaporították. Ezért tartott oly sokáig (a háziasítás és a mezőgazdaság kb. 8-12 ezer évvel ez előtt kezdődött), amíg háziállataink és növényeink elnyerték mai formájukat.

Amíg a régi módszerek haszonállataink és növényeink méretének, hozamának növelését célozták, addig a mai géntechnológia minőségi változásokat igyekszik létrehozni. Ilyen minőségi változtatások pl. kórokozókkal és irtószerekkel szembeni ellenállás kialakítása, új minőségű beltartalmi anyagok (pl. vitaminok) termeltetése, vagy a fogyasztói társadalom számára előnyös egyéb tulajdonságok (pl. szín) kialakítása.

Így lehet az, hogy génmódosítás segítségével csökkenthető a gombaölő, ill. rovar- és gyomirtó szerek használata a mezőgazdaságban. Továbbá mérsékelhető a költséges orvosi ellátásra és ápolásra irányuló szükség egyes termények minőségének kiegészítésével. Valamint finomhangolhatók egyes növényfajok éghajlati igényei, lehetőséget adva ezzel a mezőgazdálkodásra és az önfenntartás fokának növelésére az extrém éghajlatok nélkülöző lakóinak ( - amely végső soron akár a nagyszabású népességmozgásokra is hatással lehet).

Hát ilyeneket álmodik napjainkban a tudomány a GM technológiáról. De hogyan néz ki ez a valóságban? Lássuk ezt következő cikkünkben egy sikertörténeten keresztül!