A kézenfekvő töltött szőlőlevél
- Dátum: 2017.08.30., 21:19
- balkán, dolma, dolmadákia, főzés, keleti, levél, rakott étel, recept, rizs, szőlőlevél, töltött, töltött étel, töltöttkáposzta
Mindennapjainkat igen kézenfekvő módon dobják fel a rakott és töltött ételek. Mindnyájan kapásból fel tudunk sorolni néhány hagyományosat, és pár olyat is, amelyek leginkább egyedi receptjeink alapján készülnek. Íme egy kis körítés egy balkáni és közel-keleti különlegességről.
A töltött szőlőlevél feltehetően a manapság felénk gyakrabban készített töltött káposzta őse. Régi magyar neve töltike vagy tőtike, de a Dél-Alföldön használatos szárma szó is eredetileg ezt a fogást jelölte - ahogyan teszi ezt még ma a Balkánon. Bizonyára számtalan módon elkészíthető, vannak például húsos-rizses fajták, és vannak, amelyek hús nélkül készülnek. Így a dolmadákia - röviden dolma - kiváló növényi fogás lehet vegán vendégeinknek.
A húsos dolma tölteléke a fasírthoz hasonló. Hazáiban általában birkahúsból készítik. A tölteléket érdemes azonban kenyér helyett rizzsel gyúrni, amely készülhet tojással vagy anélkül. A rizst célszerű félkészre (roppanósra, al dente) főzni. A húshoz (vagy csak rizshez) kerüljön hagyma és citromlé is, mindkettő ízlés szerint. Érdemes friss citrom levét használni, esetleg egy kicsit a héjából is belereszelni (ez esetben fontos, hogy gombaölő szerrel nem kezelt citromot használjuk). A göngyölt szőlőlevél legkiválóbb fűszerei a fokhagyma, a petrezselyem és mentalevél.
A töltikékhez leginkább tenyérnyi méretű, lehetőleg zsenge szőlőleveleket szedjünk. Vágjuk le a levélnyeleket! A leveleket öblítés után forrázzuk le, azaz 5-10 percre tegyük azokat lobogó forró vízbe. Miután kivettük és kihűltek, tölthetők. A töltés egyszerű: fordítsuk a töltendő levet a fonákjával felfelé úgy, hogy a csúcsa távolabb essen tőlünk. Helyezzünk rá a közepére egy kisebb evőkanálnyi (nem túl nagy) töltelékadagot! Hajtsuk be a levél két szélét, majd göngyöljük fel a levélcsúcs felé! Ehhez lásd az alábbi videót:
Az elkészült rudacskákat helyezzük egy olívaolajjal vékonyan kikent tepsire, szorosan egymás mellé. Ha már mind kész, öntsük fel a tepsit húsleves levével (vagy vízzel) úgy, hogy ellepje a rudacskákat. Fedjük le, majd sütőben főzzük készre! Tálaláshoz merjünk le a léből a könnyebb hozzáférhetőségért. Kínáljunk mellé tejfölt, esetleg mentásan!
Számomra a dolma talán a legkönnyebb, legfrissítőbb nyári, ősz eleji melegétel. Csak ajánlani tudom.
5 szósz, amit minden szakácsnak ismernie kell
A jó szósz sokszor többet jelent egyszerű kiegészítőnél: összeköti az étel ízeit, szaftosságot ad, kiemeli az alapanyagokat, és akár egy egyszerű fogást is különlegessé tehet. A klasszikus francia konyha öt úgynevezett anyaszószt tart számon, amelyekből rengeteg más mártás készíthető. Ezek alapjainak ismerete nemcsak profi szakácsok számára hasznos, hanem azoknak is, akik szeretnének magabiztosabban mozogni a konyhában.
Tippek olajos ételek fogyasztása után
Az olajos, zsíros ételek sokak számára ízletesek, ugyanakkor nagyobb mennyiségben fogyasztva megterhelhetik az emésztőrendszert. Egy rántott hús, sült krumpli, hamburger vagy más bő olajban készült fogás után jelentkezhet teltségérzet, puffadás, gyomorégés, hányinger vagy egyszerűen kellemetlen nehézségérzet. Néhány egyszerű szokással azonban könnyebbé tehetjük az emésztést és javíthatjuk a közérzetünket.
Feszültség, fáradtság és csokoládé – hogyan alakul ki a stresszevés ördögi köre?
Az étkezés és az érzelmeink között szorosabb kapcsolat van, mint gondolnánk. Egy nehéz nap után könnyebben nyúlunk édességekhez és nassolnivalókhoz, az evés pedig rövid időre megnyugvást hozhat. Azonban hogyan különböztethetjük meg a valódi éhséget a stresszevéstől?
Hidratálás okosan: mit igyunk, mennyit és mire figyeljünk a nyári hőségben?
A nyári hőség nemcsak kellemetlen, hanem komoly megterhelést is jelent a szervezet számára. Amikor a hőmérő tartósan 30 Celsius-fok fölé emelkedik, testünk fokozott izzadással próbálja fenntartani a megfelelő testhőmérsékletet.
D-vitamin nyáron is? Igen, és ennek több oka van, mint gondolnánk
Sokan úgy gondolják, hogy a D-vitamin pótlására kizárólag ősszel és télen van szükség, hiszen a nyári napsütés bőségesen fedezi szervezetünk igényeit. Bár valóban a napfény a D-vitamin legfontosabb természetes forrása, a valóság ennél jóval összetettebb. A szakemberek szerint még a legmelegebb hónapokban sem biztos, hogy mindenki elegendő D-vitaminhoz jut.