Menü

A kézenfekvő töltött szőlőlevél

Mindennapjainkat igen kézenfekvő módon dobják fel a rakott és töltött ételek. Mindnyájan kapásból fel tudunk sorolni néhány hagyományosat, és pár olyat is, amelyek leginkább egyedi receptjeink alapján készülnek. Íme egy kis körítés egy balkáni és közel-keleti különlegességről.

A töltött szőlőlevél feltehetően a manapság felénk gyakrabban készített töltött káposzta őse. Régi magyar neve töltike vagy tőtike, de a Dél-Alföldön használatos szárma szó is eredetileg ezt a fogást jelölte - ahogyan teszi ezt még ma a Balkánon. Bizonyára számtalan módon elkészíthető, vannak például húsos-rizses fajták, és vannak, amelyek hús nélkül készülnek. Így a dolmadákia - röviden dolma - kiváló növényi fogás lehet vegán vendégeinknek.

A húsos dolma tölteléke a fasírthoz hasonló. Hazáiban általában birkahúsból készítik. A tölteléket érdemes azonban kenyér helyett rizzsel gyúrni, amely készülhet tojással vagy anélkül. A rizst célszerű félkészre (roppanósra, al dente) főzni. A húshoz (vagy csak rizshez) kerüljön hagyma és citromlé is, mindkettő ízlés szerint. Érdemes friss citrom levét használni, esetleg egy kicsit a héjából is belereszelni (ez esetben fontos, hogy gombaölő szerrel nem kezelt citromot használjuk). A göngyölt szőlőlevél legkiválóbb fűszerei a fokhagyma, a petrezselyem és mentalevél.

A töltikékhez leginkább tenyérnyi méretű, lehetőleg zsenge szőlőleveleket szedjünk. Vágjuk le a levélnyeleket! A leveleket öblítés után forrázzuk le, azaz 5-10 percre tegyük azokat lobogó forró vízbe. Miután kivettük és kihűltek, tölthetők. A töltés egyszerű: fordítsuk a töltendő levet a fonákjával felfelé úgy, hogy a csúcsa távolabb essen tőlünk. Helyezzünk rá a közepére egy kisebb evőkanálnyi (nem túl nagy) töltelékadagot! Hajtsuk be a levél két szélét, majd göngyöljük fel a levélcsúcs felé! Ehhez lásd az alábbi videót:

Az elkészült rudacskákat helyezzük egy olívaolajjal vékonyan kikent tepsire, szorosan egymás mellé. Ha már mind kész, öntsük fel a tepsit húsleves levével (vagy vízzel) úgy, hogy ellepje a rudacskákat. Fedjük le, majd sütőben főzzük készre! Tálaláshoz merjünk le a léből a könnyebb hozzáférhetőségért. Kínáljunk mellé tejfölt, esetleg mentásan!

Számomra a dolma talán a legkönnyebb, legfrissítőbb nyári, ősz eleji melegétel. Csak ajánlani tudom.

A méhek természetes csodaszere: ezért fogyasztanak egyre többen propoliszt

A természet patikája számos olyan kincset rejt, amelyet már évszázadok óta használnak az emberek az egészség megőrzésére. Ezek közé tartozik a propolisz is, amelyet sokan a méhek egyik legértékesebb ajándékának tartanak. Nem véletlen, hogy egyre többen fordulnak ehhez a természetes anyaghoz.

Mennyi só is végül is az annyi? – amit a sóhiányról tudni érdemes

Az tudjuk, hogy a túlzott sófogyasztás nem egészséges, na de az sem, ha túl keveset viszünk be, mert sóhiányunk lesz, és éppenséggel ez sem jó.

Probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok – mikor melyikre van szükség?

Az utóbbi években egyre többet hallani a bélflóra egyensúlyának fontosságáról, és ezzel együtt három kulcsfogalomról: probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok. Bár gyakran együtt említik őket, szerepük eltérő, és nem mindegy, hogy mikor melyiket érdemes alkalmazni.

A fermentálás újra hódít

Egyre többen nyúlnak vissza a hagyományos konyhai technikákhoz, és a fermentálás ismét reneszánszát éli. Ez az egyszerű módszer nemcsak tartósítja az ételeket, hanem természetes módon támogatja az emésztést és az általános egészséget is. Nem véletlen, hogy a fermentált finomságok újra helyet kérnek maguknak a mindennapi étrendben.

Végtagzsibbadás és B-vitaminhiány: az egyoldalú táplálkozás rejtett következményei

A végtagzsibbadás sokak számára ismerős, mégis gyakran félvállról vett tünet. Időszakos bizsergés, érzéketlenség vagy „hangyamászás” a kézben vagy lábban legtöbbször ártalmatlannak tűnik, azonban tartós fennállása komolyabb problémákra is utalhat.