Menü

Transz-zsírsavak és tévhitek

Ugye szinte mindenki evett már szendvicset, ami meg volt kenve vajjal/margarinnal? Vagy egy kis kekszet, ha édeset vagy sósat kívánt? Nézzük, mi a közös ezekben az élelmiszerekben!

A transz-zsírsavak a növényi olajok hidrogénezése során keletkeznek. A növényi olajok ugyanis nagy mennyiségben tartalmaznak egészséges, úgynevezett telítetlen zsírsavakat. Ezek - amikor hidrogénezik - átalakulnak kedvezőtlen élettani hatású transz-zsírsavakká. A hidrogénezést azért végzik, hogy megváltoztassák az olajok tulajdonságait, például így könnyebben kezelhetőbbek, kevésbé avasodnak, tovább állnak el és jobban bírják a fagyasztást.

A telítetlen és telített zsírsavak között a hidrogénkötések számában van a különbség. A hosszú szénláncon, ha már egy kettős kötés is szerepel két szénatom között – azaz kevesebb hidrogén van a szénláncon – akkor telítetlen zsírsavról beszélünk. Felfoghatjuk úgy is, hogy a lehető legtöbb hidrogén helyezkedik el a zsírsavmolekulán – ez esetben beszélünk telítettről - vagy annál kevesebb.

A transz-zsírsavak, ahogy a nevében is benne van, transz-, azaz átellenes kettős kötést tartalmaznak, ami a hidrogénezés hatására jött létre.

Káros élettani hatásuk abban nyilvánul meg, hogy növelik a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, mint például a szívinfarktus vagy agyvérzés. Ezen kívül emelik a rossz koleszterin-szintet (LDL) és csökkentik a jó koleszterin szintjét (HDL). Ezekről annyit kell tudni, hogy az LDL, vagyis alacsony sűrűségű lipoprotein a májból a sejtekhez szállítja a koleszterint, a HDL, vagyis magas sűrűségű lipoprotein pedig a felesleges koleszterint szállítja a vérből a májba. Ha az LDL-ből sok van, a HDL-ből pedig kevés, sokkal több koleszterin szállítódik a sejtekhez, mint amennyire szükségünk van, így az lerakódik az érfalon. A kevés HDL miatt pedig nem tud a felesleges koleszterin visszajutni a májba lebontásra.

További egészségkárosító tulajdonsága még a gyulladáskeltő és érfalkárosító hatása. Az érfalat az előbb említett koleszterin lerakódással károsítja, ami érelmeszesedéshez vezet.

Mik is azok az élelmiszerek, amiket érdemes kerülni transz-zsírsav tartalmuk miatt?

Ilyenek a részlegesen hidrogénezett növényi zsiradékok – zsírok, olajok – de az ezekkel készült élelmiszerek is, mint például bizonyos szaloncukrok, krémmel töltött kekszek, sütemények, levesporok és zacskós szószok.

A csomagoláson feltüntetik, hogy az adott élelmiszer „részlegesen hidrogénezett zsír, olaj vagy zsiradék” felhasználásával készült-e, illetve tartalmaz-e ilyet. Ezeket az élelmiszereket érdemes kerülni, de általában véve az iparilag előállított kekszeket, süteményeket és bevonó masszával készült édességeket is, ha a fentiekre figyelni szeretnénk.

Szerző: Balogh Emese

5 szósz, amit minden szakácsnak ismernie kell

A jó szósz sokszor többet jelent egyszerű kiegészítőnél: összeköti az étel ízeit, szaftosságot ad, kiemeli az alapanyagokat, és akár egy egyszerű fogást is különlegessé tehet. A klasszikus francia konyha öt úgynevezett anyaszószt tart számon, amelyekből rengeteg más mártás készíthető. Ezek alapjainak ismerete nemcsak profi szakácsok számára hasznos, hanem azoknak is, akik szeretnének magabiztosabban mozogni a konyhában.

Tippek olajos ételek fogyasztása után

Az olajos, zsíros ételek sokak számára ízletesek, ugyanakkor nagyobb mennyiségben fogyasztva megterhelhetik az emésztőrendszert. Egy rántott hús, sült krumpli, hamburger vagy más bő olajban készült fogás után jelentkezhet teltségérzet, puffadás, gyomorégés, hányinger vagy egyszerűen kellemetlen nehézségérzet. Néhány egyszerű szokással azonban könnyebbé tehetjük az emésztést és javíthatjuk a közérzetünket.

Feszültség, fáradtság és csokoládé – hogyan alakul ki a stresszevés ördögi köre?

Az étkezés és az érzelmeink között szorosabb kapcsolat van, mint gondolnánk. Egy nehéz nap után könnyebben nyúlunk édességekhez és nassolnivalókhoz, az evés pedig rövid időre megnyugvást hozhat. Azonban hogyan különböztethetjük meg a valódi éhséget a stresszevéstől?

Hidratálás okosan: mit igyunk, mennyit és mire figyeljünk a nyári hőségben?

A nyári hőség nemcsak kellemetlen, hanem komoly megterhelést is jelent a szervezet számára. Amikor a hőmérő tartósan 30 Celsius-fok fölé emelkedik, testünk fokozott izzadással próbálja fenntartani a megfelelő testhőmérsékletet.

D-vitamin nyáron is? Igen, és ennek több oka van, mint gondolnánk

Sokan úgy gondolják, hogy a D-vitamin pótlására kizárólag ősszel és télen van szükség, hiszen a nyári napsütés bőségesen fedezi szervezetünk igényeit. Bár valóban a napfény a D-vitamin legfontosabb természetes forrása, a valóság ennél jóval összetettebb. A szakemberek szerint még a legmelegebb hónapokban sem biztos, hogy mindenki elegendő D-vitaminhoz jut.