Menü

Transz-zsírsavak és tévhitek

Ugye szinte mindenki evett már szendvicset, ami meg volt kenve vajjal/margarinnal? Vagy egy kis kekszet, ha édeset vagy sósat kívánt? Nézzük, mi a közös ezekben az élelmiszerekben!

A transz-zsírsavak a növényi olajok hidrogénezése során keletkeznek. A növényi olajok ugyanis nagy mennyiségben tartalmaznak egészséges, úgynevezett telítetlen zsírsavakat. Ezek - amikor hidrogénezik - átalakulnak kedvezőtlen élettani hatású transz-zsírsavakká. A hidrogénezést azért végzik, hogy megváltoztassák az olajok tulajdonságait, például így könnyebben kezelhetőbbek, kevésbé avasodnak, tovább állnak el és jobban bírják a fagyasztást.

A telítetlen és telített zsírsavak között a hidrogénkötések számában van a különbség. A hosszú szénláncon, ha már egy kettős kötés is szerepel két szénatom között – azaz kevesebb hidrogén van a szénláncon – akkor telítetlen zsírsavról beszélünk. Felfoghatjuk úgy is, hogy a lehető legtöbb hidrogén helyezkedik el a zsírsavmolekulán – ez esetben beszélünk telítettről - vagy annál kevesebb.

A transz-zsírsavak, ahogy a nevében is benne van, transz-, azaz átellenes kettős kötést tartalmaznak, ami a hidrogénezés hatására jött létre.

Káros élettani hatásuk abban nyilvánul meg, hogy növelik a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, mint például a szívinfarktus vagy agyvérzés. Ezen kívül emelik a rossz koleszterin-szintet (LDL) és csökkentik a jó koleszterin szintjét (HDL). Ezekről annyit kell tudni, hogy az LDL, vagyis alacsony sűrűségű lipoprotein a májból a sejtekhez szállítja a koleszterint, a HDL, vagyis magas sűrűségű lipoprotein pedig a felesleges koleszterint szállítja a vérből a májba. Ha az LDL-ből sok van, a HDL-ből pedig kevés, sokkal több koleszterin szállítódik a sejtekhez, mint amennyire szükségünk van, így az lerakódik az érfalon. A kevés HDL miatt pedig nem tud a felesleges koleszterin visszajutni a májba lebontásra.

További egészségkárosító tulajdonsága még a gyulladáskeltő és érfalkárosító hatása. Az érfalat az előbb említett koleszterin lerakódással károsítja, ami érelmeszesedéshez vezet.

Mik is azok az élelmiszerek, amiket érdemes kerülni transz-zsírsav tartalmuk miatt?

Ilyenek a részlegesen hidrogénezett növényi zsiradékok – zsírok, olajok – de az ezekkel készült élelmiszerek is, mint például bizonyos szaloncukrok, krémmel töltött kekszek, sütemények, levesporok és zacskós szószok.

A csomagoláson feltüntetik, hogy az adott élelmiszer „részlegesen hidrogénezett zsír, olaj vagy zsiradék” felhasználásával készült-e, illetve tartalmaz-e ilyet. Ezeket az élelmiszereket érdemes kerülni, de általában véve az iparilag előállított kekszeket, süteményeket és bevonó masszával készült édességeket is, ha a fentiekre figyelni szeretnénk.

Szerző: Balogh Emese

A rutin, mint anyag, amire szükségünk van

Van jó pár kevésbé közismert anyag, ami nélkül a szervezetünk nem fog megfelelően működni, ilyen a rutin is.

A roppanás varázsa – miért imádjuk a sült ételeket?

Aranybarna bunda, forró belső és az a bizonyos első harapás, amikor minden a helyére kerül. A rántott harapnivalók és a húsok iránti rajongás mögött mindig ott rejlik az élvezet. Azonban mi vonz minket ennyire a bundázott ételek és a street food klasszikusok felé?

Milyen, amikor nem elég a C-vitamin a szervezetünkben?

Mindenki ismeri a C-vitamint, és azt is tudja mindenki, hogy fontos, hogy eleget fogyasszunk. Mutatom, milyenek a hiánytünetek és mit tehetünk ellene.

Fekete ételek – ezért fogyassz belőlük eleget

Ismerjük a zöld ételeket, amik általában a zöld levélűek, vagy a pirosokat, amik többségében a bogyós gyümölcsök, vagy a cékla, de mi a helyzet a fekete ételekkel?

Reggel „zabos” vagyok

A reggeli szerepét nem érdemes alábecsülni: az első étkezés alapozza meg az energiaszintet, a koncentrációt és a teljesítményt a nap hátralévő részére. Ha gyors, mégis tápláló megoldást keresünk, a zab kiváló választás.