Menü

Transz-zsírsavak és tévhitek

Ugye szinte mindenki evett már szendvicset, ami meg volt kenve vajjal/margarinnal? Vagy egy kis kekszet, ha édeset vagy sósat kívánt? Nézzük, mi a közös ezekben az élelmiszerekben!

A transz-zsírsavak a növényi olajok hidrogénezése során keletkeznek. A növényi olajok ugyanis nagy mennyiségben tartalmaznak egészséges, úgynevezett telítetlen zsírsavakat. Ezek - amikor hidrogénezik - átalakulnak kedvezőtlen élettani hatású transz-zsírsavakká. A hidrogénezést azért végzik, hogy megváltoztassák az olajok tulajdonságait, például így könnyebben kezelhetőbbek, kevésbé avasodnak, tovább állnak el és jobban bírják a fagyasztást.

A telítetlen és telített zsírsavak között a hidrogénkötések számában van a különbség. A hosszú szénláncon, ha már egy kettős kötés is szerepel két szénatom között – azaz kevesebb hidrogén van a szénláncon – akkor telítetlen zsírsavról beszélünk. Felfoghatjuk úgy is, hogy a lehető legtöbb hidrogén helyezkedik el a zsírsavmolekulán – ez esetben beszélünk telítettről - vagy annál kevesebb.

A transz-zsírsavak, ahogy a nevében is benne van, transz-, azaz átellenes kettős kötést tartalmaznak, ami a hidrogénezés hatására jött létre.

Káros élettani hatásuk abban nyilvánul meg, hogy növelik a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, mint például a szívinfarktus vagy agyvérzés. Ezen kívül emelik a rossz koleszterin-szintet (LDL) és csökkentik a jó koleszterin szintjét (HDL). Ezekről annyit kell tudni, hogy az LDL, vagyis alacsony sűrűségű lipoprotein a májból a sejtekhez szállítja a koleszterint, a HDL, vagyis magas sűrűségű lipoprotein pedig a felesleges koleszterint szállítja a vérből a májba. Ha az LDL-ből sok van, a HDL-ből pedig kevés, sokkal több koleszterin szállítódik a sejtekhez, mint amennyire szükségünk van, így az lerakódik az érfalon. A kevés HDL miatt pedig nem tud a felesleges koleszterin visszajutni a májba lebontásra.

További egészségkárosító tulajdonsága még a gyulladáskeltő és érfalkárosító hatása. Az érfalat az előbb említett koleszterin lerakódással károsítja, ami érelmeszesedéshez vezet.

Mik is azok az élelmiszerek, amiket érdemes kerülni transz-zsírsav tartalmuk miatt?

Ilyenek a részlegesen hidrogénezett növényi zsiradékok – zsírok, olajok – de az ezekkel készült élelmiszerek is, mint például bizonyos szaloncukrok, krémmel töltött kekszek, sütemények, levesporok és zacskós szószok.

A csomagoláson feltüntetik, hogy az adott élelmiszer „részlegesen hidrogénezett zsír, olaj vagy zsiradék” felhasználásával készült-e, illetve tartalmaz-e ilyet. Ezeket az élelmiszereket érdemes kerülni, de általában véve az iparilag előállított kekszeket, süteményeket és bevonó masszával készült édességeket is, ha a fentiekre figyelni szeretnénk.

Szerző: Balogh Emese

Miért eszünk akkor is, amikor már jóllaktunk?

A túlsúly kialakulásában nemcsak az játszhat szerepet, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy milyen gyakran és mekkora adagokat fogyasztunk. Sokszor akkor is tovább eszünk, amikor a szervezetünk már jelzi, hogy elegendő táplálékhoz jutott.

Megfázás ellen hagymával: három immunerősítő házi gyógymód

A hagyma, a méz és a gyömbér régóta része a házi praktikáknak. A hűvösebb hónapokban sokan fordulnak a természetes alapanyagokhoz, ha kapar a torkuk, folyik az orruk vagy enyhíteni szeretnék a megfázás kellemetlen tüneteit. Bár ezek a módszerek nem helyettesítik az orvosi kezelést, egyes házi készítmények segíthetnek a komfortérzet javításában és a tünetek enyhítésében.

Moringa levél – a csodák fájáról

Megannyi kapszula, tea, étrendkiegészítő vár minket a polcokon, de van egy köztük, ami rendkívül sok vitamint és jótékony összetevőt tartalmaz. Ez a moringa.

Gyümölcsök és zöldségek az őszi időszakra

Az év minden időszakában szükségünk van a gyümölcsök és zöldségek jótékony hatásaira, de nézzük, hogy melyeket érdemes ősszel bevetni.

Napi egy pohár céklalé: így támogathatja a vérkeringést és a sportteljesítményt

A cékla nemcsak a hagyományos magyar konyha kedvelt alapanyaga, hanem az egészségtudatos táplálkozásban is egyre nagyobb szerepet kap. Különösen a belőle készült lé került az érdeklődés középpontjába, hiszen olyan természetes vegyületeket tartalmaz, amelyek jótékonyan befolyásolhatják a vérkeringést, a vérnyomást és a fizikai teljesítőképességet. De vajon valóban érdemes mindennap fogyasztani, és mennyi az ideális mennyiség?