Menü

Itt a farsang, áll a bál!- Farsang egészségtudatosan

Január hatodikával , vízkereszt napjával lezárult a karácsonyi ünnepkör és kezdetét vette a farsangi időszak. Ez a mulatozással, gazdag étkezésekkel járó időszak a Húsvétot megelőző 40 napos böjt kezdetéig, húshagyó keddig tart. Ezt az időszakot a mulatozás, vidámság, életöröm, szórakozás, bolondozás, tánc, bálok jellemzik, azaz az önfeledt ünneplés, lakomák a húsvéti nagyböjt előtt.

Jól megfigyelhető ez a ciklusosság hagyományainkban, gasztro- hagyományaink jól kiegyensúlyozzák egymást. Így ha mindent betartanánk nem is mondhatnánk kifejezetten egészségtelennek ezeket az időszakokat se.

A probléma - a farsangi lakmározós időszakban- a modern korban két dologban gyökeredzik. Egyrészt a böjtöt megelőző hedonista időszakot megtartjuk (beleértve az elején egy napra felfüggesztett böjtöt- a torkos csütörtököt is). A látványpékségeknél és áruházakban duplájára emelkednek a fánk-eladási statisztikák, százezrek mennek fél áron étterembe torkos csütörtökön. Azonban az ezt követő böjtöt viszont nem tarjuk be! Visszatérünk a normál, legtöbb esetben szintén kalóriadús étkezési szokásainkhoz, egészen Húsvétig, amikor is megint jön a „Nagy Zabálás” ismét. Pedig régen jól kitalálták ezt. Ahogy a karácsonyt megelőző kisböjt előtt ott a Márton napi libalakoma, úgy a tél végi-tavaszi időszakban a nagyböjtöt megelőzően a farsangi időszakkal, torkos csütörtökkel tölthetjük fel az energiaraktárainkat és készülhetünk lelkileg is, a megszorításokkal teli, lelki felkészülési időszakra: a böjtre. Tehát egyrészt a ciklikusságnak csak a könnyen élvezhető részét vezettük vissza a gasztrokultúrába.

Másik oldalról pedig ott van az, hogy a farsangi időszakban nem csak a lakomák domináltak, de a zenés, táncos mulatságok, esküvők is, ahol az egyébként is megkezdődő, fizikailag igénybevevő tavaszi munkálatok mellett még többlet mozgást is végeztek! Manapság tehát a plusz energia-felvételt visszavezettük a kultúránkba, de a fokozott leadást nem! Ez persze nem jelenti azt, hogy, aki egészségtudatosan él, vagy csak alakjára igyekszik odafigyelni, esetleg egészségügyi okból kell diétáznia, annak tilos volna a hagyományos ételekből enni.

Ahogy karácsonykor, úgy farsangkor is megtalálhatjuk a hagyományos ételek reform verzióit is. Könnyen megérthető, hogy a hagyományosan kelt tésztás, bő olajban sütött, cukros, lekváros fánk nem túl egészséges. Már az is sokat számít természetesen, ha cukormentesen készül, de még jobb, ha az élesztős, búzalisztes kelt tészta helyett valamilyen egészségesebb lisztféléből készítjük, és nem áztatjuk túl sokáig az olajban sem. A fánksütés igényét ismerik a termékgyártók is, ezért, aki nem akar lisztet méricskélni, dagasztani, vagy egyszerűen csak nincs lehetősége többféle lisztből dolgozni, gyors megoldást keres, az is talál magának egészséges alternatívát. Paleolit elveknek megfelelőtől az IR-/cukorbeteg- diétába illeszthetőn át a mindenmentesig, szinte mindenféle előre gyártott lisztkeverék van a piacon.

És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy nem „kötelező” ilyesmit enni. Főleg, annak nem, aki aztán nem fog böjtölni! Ha megkívánjuk, akkor persze van lehetőség egészséges verzióra, de csak azért, mert farsang van, azért nem KELL! Mint mindenre, erre is igaz, hogy csak egyszer nehéz nemet mondani. Utána már természetesen jön, hogy: „Nem, köszönöm én nem eszem cukros, búzafinomlisztes dolgokat!”. Elképzelhető, hogy még büszkék is leszünk magunkra, hogy nem ettünk.

Ha viszont megkívántuk a gyerek jelmezbálján, vagy ilyesmi, akkor süssünk magunknak és illesszük be tudatosan a diétánkba. Például fogyasszuk tízóraira sok friss gyümölccsel kombinálva. Ha valamit megkívánunk, előbb-utóbb úgyis engedünk majd a kísértésnek. Tegyük ezt inkább délelőtt, mikor utána még lemozoghatjuk és ebben az esetben is inkább értékes tápanyagok felhasználásával készült verzióval. Így elkerülhetjük, hogy még mindig ezt kívánva, az esti bevásárláskor rámarjunk egyre.

De csak a szokás miatt ne álljunk neki sütni! Lehet, hogy megesszük, pedig a szervezetünk épp „mondta” volna, hogy valami más kell neki. Lehet, hogy pont egy forró almakompótot kívántunk volna, mi meg gyártottunk egy zsíros, tésztás édességet.

Könnyű ételek meleg napokra

Szeretnél valami finomat enni, de nincs kedved a kánikulában órákat tölteni főzéssel a tűzhely felett? Itt van néhány egyszerű recept, amelynek segítségével egészséges és laktató ételeket tudunk készíteni, főzés nélkül, akár tíz perc alatt!

Édesítőszerektől depresszió

A depresszió gyakori betegség, amely szinten minden felnőttet érint valamilyen formában az élete során. Jellemző rá, hogy negatívan befolyásolja az érzelmeket, a gondolkodást és a viselkedést is. Számos tünete van, ezek közül leggyakoribb a lehangoltság és az érdeklődés vagy az öröm hiánya. Viszont adódik a kérdés, hogy mi okozza a problémákat, hogyan lehetünk letörtek az édesítőszerektől?

A szinten tartó alkoholbeteg

Mielőtt még az alkoholizmus szintjeivel kezdünk el foglalkozni, a toleranciaszint kérdésköréről kell ejtenünk néhány szót. Toleranciaszintnek nevezzük az alkohollal kapcsolatos tűrőképességet, vagyis azt, hogy mennyi alkoholt tudunk egyszerre elfogyasztani különösebb probléma nélkül.

Alkoholmentes üdítők, mint belépő drog

Mindenki tudja, hogy a cukros üdítők rosszak, mert túl sok bennük a cukor – a kólában, energiaitalokban ráadásul sok sav és koffein is van –. A gyümölcslevek jelentős része is sok hozzáadott cukrot tartalmaz, a mesterséges édesítőkből-ízesítőkből készített löttyökről ne is beszéljünk. Ezekhez képest sokkal jobb választásnak tűnhet az alkoholmentes sör, citromos, meggyes ízben, amit lehet inni a nyári melegben. De biztosan olyan jó választás ez?

A nátrium-glutamát egészségre gyakorolt hatásai

A nátrium-glutamát, röviden MSG vagy E621 a világon legnagyobb mennyiségben használt ízfokozó adalékanyag, melyet az élelmiszeripar előszeretettel tesz bele a lehető legváltozatosabb ételekbe, a levesektől kezdve a sajton és a paradicsomszószon keresztül a húsfélékig. Kicsi az esélye annak, hogy egyáltalán nem fogyasztottunk MSG-t az elmúlt huszonnégy órában.