Menü

Mit eszik a vega? Mit eszik a vegán?

Aki vegetáriánus, az nem eszik húst, igen, ez eddig igaz. Ez, ami külső megfigyelőként szembetűnik. A vegetáriánusok viszont különböző meggyőződésből nem esznek húsfélét és ennek csak kis százaléka egészségügyi indok. Jóval gyakoribb, hogy az állatokra, mint a Föld bolygón rajtunk kívül élő érző lényekként tekintenek és mint ilyet, a saját érdekükben való leölésüket (még, ha direkt tenyésztett is) bűnnek tartják, és ebben nem kívánnak részt venni.

Ennek a gondolkodásnak legszélsőségesebb változata az etikai vegán, aki semmilyen állati eredetű terméket nem fogyaszt (mézet se!), mert azt az állatok kizsákmányolásának tartja. Ezért ezen elvek mentén gyakran nevezik undorítónak, gyilkosnak a húsevőket, ami többet árt a vegán mozgalomnak, mint használ. Ők a vegák szélsőségesei, ezért, ha ilyennel találkozunk, ne vonjunk le messzemenő következtetéseket!

De haladjunk szépen sorban, a legmegengedőbbtől a legszigorúbb szabályokat betartó változatokig.

*ovo- lakto- vegetáriánus: csak a húst mellőzi, tojást és tejterméket fogyaszt
*lakto- vegetáriánus: sem húst, sem tojást nem fogyaszt, tejterméket viszont igen
*vegán vagy szigorú vegetáriánus: csak növényi eredetű ételeket fogyaszt, kerül minden állati eredetű összetevőt (húst, tojást, tejterméket, sőt a mézet is!)
*nyers vegán: csak növényi eredetű táplálékot fogyaszt és azt is csak mindenféle hőkezelés nélkül (kizárólag zöldséget, gyümölcsöt, magvakat tartalmaznak az ételei), nevezik élő -ételfogyasztásnak is. 45 fok fölött denaturálódnak (mennek tönkre) az enzimek, ezért leveseket télen minimálisan fel lehet melegíteni fogyasztás előtt (mondjuk fűtőtestre téve)
*frutariánus diéta követői kizárólag gyümölcsökkel táplálkoznak (tehát uborkával, paradicsommal és avokádóval is), mely tisztító és méregtelenítő hatású étrend, így rövidtávon tökéletes méregtelenítő kúrához, hosszú távon azonban nem nyújt elegendő tápanyagot.

Láthatjuk tehát, hogy a vegetáriánus, azon kívül, hogy nem eszik húst, még sok egyéb étrendi korlátozást is sokszor bevezet, ezért, ha vegetáriánust látunk vendégül, előtte tájékozódjunk, hogy mi az pontosan, ami az étrendjébe belefér.

Ami egy igazi vegetáriánusnak viszont sosem fér bele, az a húslevesben főtt zöldség, vagy más hússal kapcsolatba lépett zöldséges raguból kiválogatott zöldség/gabonaféle. Nem fogyaszt továbbá halat sem. Ha viszont valaki azt mondja vegán, akkor tudhatjuk, hogy tisztán növényi étrendet folytat, és ételébe még tejtermék sem kerülhet. Remélem, most már mindenki tudja, hogy a vega rövidítésnek nem szinonimája a vegán, és a speciális étrendet követő ismerőseit is tökéletesen tudja majd megvendégelni.

Elsősorban a tisztán növényi étrenden lévőknek kell odafigyelni, de a mennyiségi szükségletek miatt a lakto-vegetáriánusoknak is ajánlott. Tudatosan odafigyelve viszont az állati fehérjékben megtalálható esszenciális aminosavak is bevihetőek. Ez növényi táplálékok helyes párosításával érhető el. Ezt nevezik fehérje komplettálásnak. Ami az egyikből hiányzik, az megvan a másikban. Erről a témáról korábbi cikkünkben olvashatsz részletesen.

Magas fehérjetartalmú növényekről olvashatsz ebben a korábbi cikkben.

Ha pedig a fehérjedús táplálkozás alternatív módjai érdekelnek, akkor ez a cikk neked való!

Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia

A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.

40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni

Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.

A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?

A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.

Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?

Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?

Gyógynövények a kiskertben – mit érdemes ültetni Magyarországon

Szerencsére egyre többen nyúlnak vissza az ősi gyógyászathoz, ezzel együtt pedig a gyógynövényekhez, melyek közül sok hasznos növény megél Magyarországon is.