Menü
  • Ajánló
  • Utazás a másik elfogadása felé

Utazás a másik elfogadása felé

A Zöld könyv, mint a mostanában nagyon felkapott amerikai szakmai díjakat halmozó filmek (Csuklyások, 12 év rabság) egy része az amerikainak mutat példát az amerikai egykori néplélekről és egymás elfogadásról. Ez a megtörtént, valós sztori kétségkívül rendkívül erős. Adott egy bronxi olasz nagy melák, kissé néger ellenes kidobó-sofőr, Tony és egy kifinomult afroamerikai zongorista dr. Shirley. Ezt a párost az Úr is arra találta ki, hogy utóbbi egy déli, amerikai turnéját teljesítsék együtt. A nagy családos, állandóan evő-beszélő-viccelő olasz szépen apránként megtanulja tisztelni a visszahúzódó, enyhén alkesz értelmiségit és viszont. Mindenki tanul a turné során. A rasszista déli mentalitás sajnos még a 60-as években is jelen volt. Külön viccesek azok a jelenetek, ahol tapsikolva fogadják a virtuózt, majd éreztetik vele, hogy nem tartják egyenrangúnak. Természetesen a filmes zenei betétek elsőrangúak.

A legmeglepőbb fordulatokat az élet írja, hiszen Tony valódi fia a forgatókönyv írója is egyben. Ami viszont igazán meglepő az a remek hangulaton és a kiváló párbeszédeken kívül a két főszereplő személye. Visszafogott művészként Mahersala Ali igen meggyőző. Kisujjból kirázta az Oscar-díjat. Azonban az igazi bónusz (a dán felmenőkkel bíró!) olaszt játszó Viggo Mortensen, aki jogtalanul maradt meg egy Oscar jelölésnél. Letisztult a játéka, magával ragadó és hiteles. Közben a rendezői székben az a Peter Farelly üldögél, akit olyan túltolt agyatlan vígjátékokról ismerhettünk, mint a Dumb és Dumber. Ez a road movie azonban annál sokkal jobb ritmusú. Kellemes, mindenkinek szóló a humora csak sajnos nagyon kiszámítható. Szerethető darab lett a Zöld könyv, amely remek látlelete egy kornak, ahol már elismerték az afroamerikai tehetséget, csak még az afroamerikaikat nem.

Ez a kissé szentimentális társadalmi tabló az előre borítékolható felépítése ellenére, a bajtársi összeborulásig egy nagy erénnyel kétségkívül bír, jelesül, hogy ellazítja az embert és kikapcsolva szórakoztat. Nyugodt szívvel ajánlható mindenkinek. Nem nagyon hatol mélyre, nem változtatja meg a világot, de kellemes estét varázsolhat mindenkinek. Mortensennek meg legközelebb adjanak már egy fránya Oscart!

  • A rovat további cikkei

Mihez kezdhetünk a porfogó karácsony ajándékokkal?

Van az úgy, hogy már a csomagolásból tudjuk, hogy nem fogunk használni egy karácsonyi meglepetést. Az ünnepi ajándékok többnyire elérik a céljukat, ám az első lelkesedés után gyorsan a feledés homályába vesznek. Felmerül a kérdés, hogy az egész folyamat inkább csak egy korábbi varázsát vesztett megszokás, vagy valóban van még értelme azoknak a tárgyaknak, amelyeket az év végén kapunk.

Pandora még mindig egyedi, a tartalom viszont ismerős

James Cameron három évvel A víz útja után újra bizonyítani akarja, hogy az Avatar-széria még mindig képes megrengetni a mozitermeket. A Tűz és hamu minden eddiginél nagyobb, zajosabb és sötétebb fejezetként vonul be a filmtörténelembe. A kérdés inkább az, hogy az epikus megvalósítás mögött maradt-e még valódi újdonság.

Dolgozni az ünnepek alatt

Karácsonykor én dolgozom egy rádióban, szilveszterkor a férjem szolgál a tűzoltóságon. Az ünnepi időszakot legtöbben a pihenéssel, a családi együttlétekkel és a feltöltődéssel azonosítjuk. Ugyanakkor sokak számára a karácsony vagy a szilveszter nem a szabadságról, hanem a munkáról szól.

Egy alma, nálunk idén tizenhárom szelet – egy régi magyar szokás üzenete

A karácsony előtti napokban sok családban kerül elő újra egy-egy régi magyar szokás, amely talán egyszerűnek tűnik, mégis mély jelentéstartalommal bír. Ilyen a szenteste felszeletelt alma hagyománya is, amely generációkon átívelve őrizte meg helyét az ünnepi asztalon.

Advent: a lassulás művészete egy zajos világban

Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.