Menü

A bizalom kialakulásának építő kövei

Legyen magán szférátok!

Talán furcsán hangzik, de a bizalom hiánya sokkal gyakoribb az olyan párok esetében, akik folyton együtt vannak, mint akik nem adták fel a saját életüket. Az emberek ugyanis hajlamosak arra, hogy minden olyan korábbi dolgot, ami fontos volt számukra, a párkapcsolatukkal helyettesítsék ez természetesen kivitelezhetetlen, és a párok hajlamosak egy fantáziavilágot létrehozni, amiben a párjuk minden lemondásért kárpótolja őket. Amikor a másik természetesen nem tud megfelelni ezeknek az irreális elvárásoknak, meginog a bizalom. Pszichológusok szerint azok a párok, akik továbbra is megőrzik a saját identitásukat, könnyebben tartják életben az egymás iránt érzett szenvedélyt is. Ha pedig a magánéletük és a kapcsoltuk kielégítő, nincs okuk máshol keresni a kalandot, így arra is kisebb az esély, hogy megcsalják a partnerüket, ezt a biztonságot pedig mind két fél érzi, így megerősödik a bizalom.

Mondjátok el az elvárásaitokat!

Ha már az elején megbeszélitek, hogy mi az, ami nálatok még belefér, és mi az, amit már zavarónak találtok, és ezt a kérdést mindketten őszintén kezelitek, akkor máris kiiktattatok egy felszín alatti, tisztázatlan kérdést, ami feszültségeket szülhet.

Valótlan elvárásokat felejtsétek el!

Irreális dolog azt várni, hogy a párod élete minden másodpercét megossza veled, vagy, hogy a nap minden órájában képes legyen csak és kizárólag rád koncentrálni. Erre te sem lennél képes, ezért természetesen a párodtól sem várhatod el ugyanezt. Ha teljesíthető, jogos követelményeket támasztasz a pároddal szemben, amelyeket te is viszonozni tudsz, sokkal kisebb a csalódás valószínűsége, kevesebbszer lesz negatív tapasztalatod.

Mindig legyél őszinte!

Elcsépelt kijelentésnek tűnik, de nem olyan egyszerű betartani. Persze, hogy nem tagadod le, hogy mit csináltál, de ugyanilyen őszinte vagy akkor is, amikor be kell ismerned, hogy valami nem tetszik? Ha már eljutottatok arra a pontra, hogy beszéltek róla, akkor legyetek őszinték egymással és magatokkal. Még a fájdalmas igazság, amit talán nem is akartok hallani, is képes hosszú távon erősíteni a kapcsolatotokat, míg az elhallgatott tények gyenge oszlopai lesznek a nehezebb időknek. Ne halogasd, ha bánt valami mondd el azon nyomban!

Elismerni, ha a másiknak igaza van

Sokszor nem tűnik könnyűnek, de fontos, hogy belássuk, amikor a másiknak igaza van, beleértve azt is, amikor joggal hozza fel valamilyen, számára zavaró tulajdonságunkat vagy viselkedésünket. Változtatni szokásainkon nem egyszerű, de sokszor már azzal is megelőzhetjük egy-egy párkapcsolati konfliktus kialakulását vagy eldurvulását, ha elismerjük, elfogadjuk a másik érveit.

Kimutatni, hogy fontos számunkra a másik akkor is, amikor éppen nincs a közelben

Teljesen normális és az egészséges kötődés része, amikor képben akarunk lenni azzal, mikor merre tartózkodik a másik. Ha tudod, hogy a másik éppen vagy várakozik valahol, néhány kedves szó erejéig felhívhatod. Az, hogy ezt a fajta kommunikációt a felek figyelmes tettnek tartják vagy nem, az általában már egy kapcsolat elején kiderül.

Észrevenni, amikor elmérgesedik a helyzet

Egy kutatásai szerint a párkapcsolati viták 70 százaléka valamilyen visszatérő, meg nem oldott problémáról szól, és nagyon nem mindegy, hogy ezeknek a vitáknak milyen a hangvétele. Egymás sértegetése és a kemény kritika nyilván nem vezet semmi jóhoz, de hogyan tudunk csillapítani egy elmérgesedő helyzetet? Amikor például tudjuk, hogy a vita tárgya mindkettőnk számára kényelmetlen vagy rossz emlékeket idéz fel, elég egyszerűen témát váltani a békesség kedvéért.

Az életben néha adódnak előre nem várt események, felmerülnek konfliktusok, ezek az életünk természetes velejárói. Ezekre nem lehet mindig felkészülni, de érdemes törekedni a félreérthető helyzetek tisztázására, az elvárások kifejezésére, a nézeteltérések megbeszélésére, azért hogy a már kialakult bizalom fennmaradjon és esetleg pont a konfliktusok megoldása során még jobban elmélyüljön.

Szerző: Udvari Fanni

Az ünnepek utáni mélabú: hogyan éljük túl a visszatérést a valóságba?

Az ünnepek mindig különleges időszakot jelentenek: az otthon melege, a közösen elfogyasztott finomságok, a nevetés és a pihenés pillanatai feltöltik az embert. Még ha nem is hisszük, az ilyen napok alatt az agyunk is „átáll egy másik frekvenciára”: lassabban jár a ritmus, és a fókusz a kapcsolatokon, a kis örömökön, a jelen pillanaton van. Aztán egyszer csak vége. teljesen természetes.

A sportszerűség fontossága

A minap olvastam, hogy az 1980-as Boston Maratonon Rosie Ruiz elsőként ért célba, kiváló időeredménnyel. Hamar kiderült azonban, hogy nem futotta végig a távot: tanúk, fotók és ellentmondások buktatták le. Nyolc napig maradhatott hivatalosan bajnok, majd megfosztották a címétől.

Miért hallgatunk az érzelmeinkről?

Legtöbbször félelmek, tanult minták és a sebezhetőségtől való rettegés áll az emberek közötti távolságtartás mögött. Sokan inkább a megalkuvást választják a problémákkal való szembenézés helyett. Nem azért, mert nincs bennük bátorság, hanem mert nem sajátították el a különböző szituációk megoldásához szükséges készségeket.

Társfüggőség – amikor a kapcsolat fontosabbá válik önmagunknál

A társfüggőség egy gyakran félreértett, mégis széles körben jelen lévő lelki állapot, amelyben az egyén túlzott mértékben egy másik ember szükségleteihez, elvárásaihoz és érzelmeihez igazítja a saját életét.

Út a szabadságba

A 21. század harmadik évtizedének közepére a függőség fogalma és a felépülés módszertana alapvető átalakuláson ment keresztül. Míg korábban a függőséget morális gyengeségnek vagy pusztán biológiai kórképnek tekintették, 2025-ben a szakma egységesen egy összetett, bio-pszicho-szociális állapotként kezeli. A felépülés ma már nem csupán a szerek elhagyását jelenti, hanem egy radikális identitásváltást és a társadalmi kapcsolódás képességének visszaállítását.