A bizalom kialakulásának építő kövei
- Dátum: 2019.04.03., 06:41
- Udvari Fanni
- beismerés, bizalom, érzelem, kommunikáció, lélek, magánélet, megoldás, őszinteség, párkapcsolat, viselkedés
Legyen magán szférátok!
Talán furcsán hangzik, de a bizalom hiánya sokkal gyakoribb az olyan párok esetében, akik folyton együtt vannak, mint akik nem adták fel a saját életüket. Az emberek ugyanis hajlamosak arra, hogy minden olyan korábbi dolgot, ami fontos volt számukra, a párkapcsolatukkal helyettesítsék ez természetesen kivitelezhetetlen, és a párok hajlamosak egy fantáziavilágot létrehozni, amiben a párjuk minden lemondásért kárpótolja őket. Amikor a másik természetesen nem tud megfelelni ezeknek az irreális elvárásoknak, meginog a bizalom. Pszichológusok szerint azok a párok, akik továbbra is megőrzik a saját identitásukat, könnyebben tartják életben az egymás iránt érzett szenvedélyt is. Ha pedig a magánéletük és a kapcsoltuk kielégítő, nincs okuk máshol keresni a kalandot, így arra is kisebb az esély, hogy megcsalják a partnerüket, ezt a biztonságot pedig mind két fél érzi, így megerősödik a bizalom.
Mondjátok el az elvárásaitokat!
Ha már az elején megbeszélitek, hogy mi az, ami nálatok még belefér, és mi az, amit már zavarónak találtok, és ezt a kérdést mindketten őszintén kezelitek, akkor máris kiiktattatok egy felszín alatti, tisztázatlan kérdést, ami feszültségeket szülhet.
Valótlan elvárásokat felejtsétek el!
Irreális dolog azt várni, hogy a párod élete minden másodpercét megossza veled, vagy, hogy a nap minden órájában képes legyen csak és kizárólag rád koncentrálni. Erre te sem lennél képes, ezért természetesen a párodtól sem várhatod el ugyanezt. Ha teljesíthető, jogos követelményeket támasztasz a pároddal szemben, amelyeket te is viszonozni tudsz, sokkal kisebb a csalódás valószínűsége, kevesebbszer lesz negatív tapasztalatod.
Mindig legyél őszinte!
Elcsépelt kijelentésnek tűnik, de nem olyan egyszerű betartani. Persze, hogy nem tagadod le, hogy mit csináltál, de ugyanilyen őszinte vagy akkor is, amikor be kell ismerned, hogy valami nem tetszik? Ha már eljutottatok arra a pontra, hogy beszéltek róla, akkor legyetek őszinték egymással és magatokkal. Még a fájdalmas igazság, amit talán nem is akartok hallani, is képes hosszú távon erősíteni a kapcsolatotokat, míg az elhallgatott tények gyenge oszlopai lesznek a nehezebb időknek. Ne halogasd, ha bánt valami mondd el azon nyomban!
Elismerni, ha a másiknak igaza van
Sokszor nem tűnik könnyűnek, de fontos, hogy belássuk, amikor a másiknak igaza van, beleértve azt is, amikor joggal hozza fel valamilyen, számára zavaró tulajdonságunkat vagy viselkedésünket. Változtatni szokásainkon nem egyszerű, de sokszor már azzal is megelőzhetjük egy-egy párkapcsolati konfliktus kialakulását vagy eldurvulását, ha elismerjük, elfogadjuk a másik érveit.
Kimutatni, hogy fontos számunkra a másik akkor is, amikor éppen nincs a közelben
Teljesen normális és az egészséges kötődés része, amikor képben akarunk lenni azzal, mikor merre tartózkodik a másik. Ha tudod, hogy a másik éppen vagy várakozik valahol, néhány kedves szó erejéig felhívhatod. Az, hogy ezt a fajta kommunikációt a felek figyelmes tettnek tartják vagy nem, az általában már egy kapcsolat elején kiderül.
Észrevenni, amikor elmérgesedik a helyzet
Egy kutatásai szerint a párkapcsolati viták 70 százaléka valamilyen visszatérő, meg nem oldott problémáról szól, és nagyon nem mindegy, hogy ezeknek a vitáknak milyen a hangvétele. Egymás sértegetése és a kemény kritika nyilván nem vezet semmi jóhoz, de hogyan tudunk csillapítani egy elmérgesedő helyzetet? Amikor például tudjuk, hogy a vita tárgya mindkettőnk számára kényelmetlen vagy rossz emlékeket idéz fel, elég egyszerűen témát váltani a békesség kedvéért.
Az életben néha adódnak előre nem várt események, felmerülnek konfliktusok, ezek az életünk természetes velejárói. Ezekre nem lehet mindig felkészülni, de érdemes törekedni a félreérthető helyzetek tisztázására, az elvárások kifejezésére, a nézeteltérések megbeszélésére, azért hogy a már kialakult bizalom fennmaradjon és esetleg pont a konfliktusok megoldása során még jobban elmélyüljön.
Szerző: Udvari Fanni
Kivándorlási gyász - avagy miért félünk a külföldre költözéstől?
Sokan álmodoznak arról, hogy családi okból, kalandvágyból, esetleg egy stabilabb gazdasági, vagy politikai helyzet reményében kivándorolnak külföldre. Vannak, akik ezt a lépést meg is teszik, és elindulnak egy olyan ismeretlen úton, ami tele van kihívással, lehetőséggel, újfajta tapasztalatokkal, örömökkel, alkalmazkodással – és veszteséggel –. A cikkben azt tudhatjuk meg, hogy miért jár vegyes érzésekkel az áttelepülés, milyen veszteségekkel küzdünk meg a kiköltözés kapcsán, és hogyan érdemes erre felkészülni.
Hallottál már az AQ-ról?
Ismerjük az IQ és az EQ kifejezéseket, melyek az intelligenciát és az érzelmi intelligenciát írják le, de ki ismeri az AQ-t?
A családi szocializáció hiánya
A családban-lét nem csupán a felnövő generációk érdeke. Számtalan vizsgálat támasztja alá, hogy a házasságban és családban élő személyek egészségkilátásai jobbak, mint a családon kívül élőkéi (az infarktus-kockázat például nagyobb az egyedül élő, mint a házas férfiaknál). Sőt, a már kialakult betegségek gyógyulási és rehabilitációs esélyei is jobbak azoknál, akik családban élnek. A magányos életmód bizonyos mentális betegségek - a depresszió, az öngyilkosság, az alkoholizmus - szempontjából kifejezetten kockázati tényezőnek minősül.
Sport és pszichológia. Kéz a kézben járnak, vagy mítosz az egész?
Sportolóként hogyan viseli el valaki a szélsőséges nyomást? Mennyire törékeny az önbizalom, és hogy lehet hasznosítani a szorongást? A sportpszichológia egyre nagyobb teret kap, és egyre inkább divatba jön, rengeteg professzionális, és amatőr sportoló is pszichológushoz fordul, egy-egy nagyobb megmérettetés előtt. Azonban van-e haszna ennek, mindenkinek kell-e szakember, hogyan lehet egy versenyzőt jól felkészíteni?
Miért szorongunk?
A szorongás az egyik leggyakoribb mentális betegség, így nagyon sokan szembesülnek ezzel nap, mint nap. Kezelésében a pszichoterápia nagyon hatékony gyógyítási forma. Mi a szorongás és hogyan nyilvánul meg?