Még az édes is sós
- Dátum: 2019.06.21., 07:07
- hajraegeszseg.hu
- édes, egészséges, élelmiszer, felmérés, pékárú, só, sószegény, sótlan
A túlzásba vitt só következményei súlyosak: észrevétlenül alakulhat ki magas vérnyomás és szívbetegség. Pedig mi sósan eszünk; ezt láttuk a nagyszüleinktől, szüleinktől. Nagyapánk a gőzölgő húslevesbe kóstolás nélkül szórta bele a sót, nagymamánk pedig megsózta, majd kinyomkodta az uborkát, mielőtt ecetes saláta készült belőle. A sószóró sosem hiányozhatott az étkezőasztalról. Ezt látták a szüleink és mi is. Gyermekkorunktól hozzászoktunk a (túlzottan) sós ízekhez, ezen pedig nem könnyű változtatni. Erre mutat rá a Kométa Mindennapok felmérése is: az emberek több mint fele (57,6%) szerint a sótlan ételek ízetlenek, egyharmaduknak (35%) pedig sokszor már az első falat előtt kezében a sószóró.
Napi 5 gramm könnyen összejön
Míg a megkérdezettek közel egyharmada (29%) csak egy kávét iszik ébredés után, az emberek fele (53,5) a sós reggelire voksol: gyakran tojással, sonkával, felvágottakkal vagy éppen virslivel indítja a napot. 3-ból 1 ember sós péksüteményt választ, ráadásul minden második rendszeresen megsózza a szendvics mellé felszeletelt paprikát, paradicsomot. Vacsorára is egyértelműen a sós ízek a legnépszerűbbek. Kedvenc esti fogás a szendvics: az emberek 63,7 százaléka választja a felvágottat, sajtot, zöldségeket valamilyen pékáruval. Azt mindenki tudja, hogy a sajtok, felvágottak sok sót tartalmaznak, de az már kevésbé egyértelmű, hogy a kenyérfélék sótartalma is magas. Ha emellé még meg is sózzák a zöldséget, akkor már egyetlen szendviccsel is megközelíthetik a napi ajánlott 5 gramm (1 kávéskanálnyi) sómennyiséget. Ezért érdemes csökkentett sótartalmú ételeket vásárolni.
Rejtett sócsapdák
Édes péksüteményt minden ötödik (18,3%) válaszadó, vajas-mézes, lekváros pékárut pedig az emberek közel egytizede fogyaszt szívesen a nap első étkezésekor. Míg a felmérésben résztvevők 62 százaléka gondolja egészségesebbnek a gabonapelyheket a szendvicsnél, a gyakorlatban 10-ből egy ember választ bolti gabonapelyhet vagy müzliszeletet. Pedig egyes reggelizőpelyhek sótartalma kifejezetten magas, ezt mindig érdemes ellenőrizni a címkén. Édes ízük ellenére például a túrós batyu, túrós rétes és a kakaós csiga sem tartoznak a kifejezetten sószegény ételek közé.
Az édes is lehet túl sós!
Míg az emberek fele (52%) állítja, hogy egészségügyi okokból tudatosan kerüli a sós ételeket, a válaszadók egyharmada szerint az esti TV-nézés legfontosabb kellékei a sós ropogtatni valók. Közülük sótartalomban a ropi és a pattogatott kukorica viszik a prímet. A sós mogyoró, pisztácia vagy mandula minden második embernél ott lapul a konyhaszekrényben, különösen igaz ez a 20 év alatti fiatalokra. Ők inkább a cukortól félnek, kétharmaduk tudatosan kerüli az édes ételeket, mert szerintük azok hizlalnak. Ám a só káros hatásaira nem gondolnak. A felmérésben résztvevők közel harmada előszeretettel választja az édes kekszeket, nápolyikat, amikor rátör a nassolhatnék. Azonban meglepő módon nem csak az a sós, ami annak látszik: a háztartási kekszben szinte ugyanannyi só van, mint a pörkölt sózott földimogyoróban.
Az, hogy a túl sok cukor káros, hamar érzékeljük: pillanatok alatt szűkebbek a ruháink, felugranak a plusz kilók, szuvasodik a fogunk. A sónál ez nincs így, pedig a túlzott sófogyasztásnak nagyon súlyos és kezdetben észrevétlen következményei lehetnek: magas vérnyomás, cukorbetegség, szívbetegség stb. Így rosszul teszi az, aki csak legyint ezzel kapcsolatban.
„A túlzottan sós ízekről hirtelen leszokni nagyon nehéz, de a szokásainkon szép lassan tudunk változtatni az egészségünk érdekében. Az első lépés az, hogy még az édes élelmiszerek címkéjén is figyeljük a sótartalmat, és a bevásárlókosárba a „csökkentett sótartalmú” termékeket helyezzük.” – mondta Kubányi Jolán, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke.
Sócsökkentési tippek a dietetikustól:
Kóstolás nélkül soha ne sózzuk meg ételeinket!
Mindig olvassuk el az élelmiszerek címkéjét, és válasszuk az alacsonyabb sótartalmú termékeket!
Fokozatosan csökkentsük a sózást, a kevésbé sós íz megszokásához kb. 3-4 hét szükséges.
Főzéskor só helyett használjunk erőteljes aromájú, friss fűszernövényeket (bazsalikomot, majoránnát, kakukkfüvet, stb.)!
Sót és sót tartalmazó ételízesítőt ne használjunk egyszerre!
Készítsük el otthon ételeinket friss alapanyagokból korszerű konyhatechnikai eljárásokkal, amelyekkel túlzott sózás nélkül is ízletesebbé tehetjük azokat, például gőzben, zöldséglében, tejben főzve vagy teflonban/alufóliában/sütőzacskóban sütve. Nagyon ízletes lesz akkor is a hús, ha előzőleg friss fűszerekkel, citrommal, vörös- illetve fokhagymával ízesített tejben, joghurtban, vagy olívaolajban pácoljuk be. Sózás helyett ízesítsünk többször balzsamecettel, vagy citromlével.
A vajas, margarinos kenyeret és a hozzáadott zöldségeket, paprikát, paradicsomot, retket, soha ne sózzuk meg, hogy a gyerekek így szokják meg és így élvezzék ezek eredeti ízét.
Tavaszi méregtelenítés: Hogyan tisztítsuk meg a testünket és a lelkünket?

A tavaszi méregtelenítés remek alkalom arra, hogy testileg és lelkileg is felfrissüljünk. A tél után, amikor hajlamosak vagyunk több nehéz ételt enni és kevesebb időt tölteni a szabadban, itt az ideje, hogy egy kis figyelmet fordítsunk a méregtelenítésre
A levegőminőség hatása a szervezetünkre

A levegő esszenciális az életben maradáshoz, mégis az iparral, a közlekedéssel, és sok más dologgal, aminek károsanyag kibocsájtása van szennyezzük azt. A rossz levegőminőség hosszú távon befolyásolhatja az egészségünket, így érdemes legalább a környezetünkben apró lépésekkel megóvni a levegőnket.
Mivel helyettesítsük a cukrot?

A legtöbb fogyókúra és diéta ajánlja, hogy a lehető legkevesebb cukrot fogyasszuk, ha szeretnénk elérni a kívánt hatást. Milyen alternatívák vannak azonban arra, hogy élvezhessük az édes ízeket, de ne is legyen káros számunkra?
A csípős paprika hatása a szervezetünkre

Nem mindenki szereti az erős, csípős ízeket, pedig az egyik anyag, amitől erős mondjuk a paprika, igencsak jótékony hatással bír.
Mennyi vizet kellene valójában innunk?

Ha nagyon meleg van, sokat izzadunk vagy ha keményen edzünk és sok folyadékot veszítünk, akkor felborulhat a szervezetben az elektrolitok egyensúlya, ekkor lehetünk dehidratáltak. Mennyi vizet kellene valójában innunk?