Menü

Még az édes is sós

A túlzásba vitt só következményei súlyosak: észrevétlenül alakulhat ki magas vérnyomás és szívbetegség. Pedig mi sósan eszünk; ezt láttuk a nagyszüleinktől, szüleinktől. Nagyapánk a gőzölgő húslevesbe kóstolás nélkül szórta bele a sót, nagymamánk pedig megsózta, majd kinyomkodta az uborkát, mielőtt ecetes saláta készült belőle. A sószóró sosem hiányozhatott az étkezőasztalról. Ezt látták a szüleink és mi is. Gyermekkorunktól hozzászoktunk a (túlzottan) sós ízekhez, ezen pedig nem könnyű változtatni. Erre mutat rá a Kométa Mindennapok felmérése is: az emberek több mint fele (57,6%) szerint a sótlan ételek ízetlenek, egyharmaduknak (35%) pedig sokszor már az első falat előtt kezében a sószóró.

Napi 5 gramm könnyen összejön

Míg a megkérdezettek közel egyharmada (29%) csak egy kávét iszik ébredés után, az emberek fele (53,5) a sós reggelire voksol: gyakran tojással, sonkával, felvágottakkal vagy éppen virslivel indítja a napot. 3-ból 1 ember sós péksüteményt választ, ráadásul minden második rendszeresen megsózza a szendvics mellé felszeletelt paprikát, paradicsomot. Vacsorára is egyértelműen a sós ízek a legnépszerűbbek. Kedvenc esti fogás a szendvics: az emberek 63,7 százaléka választja a felvágottat, sajtot, zöldségeket valamilyen pékáruval. Azt mindenki tudja, hogy a sajtok, felvágottak sok sót tartalmaznak, de az már kevésbé egyértelmű, hogy a kenyérfélék sótartalma is magas. Ha emellé még meg is sózzák a zöldséget, akkor már egyetlen szendviccsel is megközelíthetik a napi ajánlott 5 gramm (1 kávéskanálnyi) sómennyiséget. Ezért érdemes csökkentett sótartalmú ételeket vásárolni.

Rejtett sócsapdák

Édes péksüteményt minden ötödik (18,3%) válaszadó, vajas-mézes, lekváros pékárut pedig az emberek közel egytizede fogyaszt szívesen a nap első étkezésekor. Míg a felmérésben résztvevők 62 százaléka gondolja egészségesebbnek a gabonapelyheket a szendvicsnél, a gyakorlatban 10-ből egy ember választ bolti gabonapelyhet vagy müzliszeletet. Pedig egyes reggelizőpelyhek sótartalma kifejezetten magas, ezt mindig érdemes ellenőrizni a címkén. Édes ízük ellenére például a túrós batyu, túrós rétes és a kakaós csiga sem tartoznak a kifejezetten sószegény ételek közé.

Az édes is lehet túl sós!

Míg az emberek fele (52%) állítja, hogy egészségügyi okokból tudatosan kerüli a sós ételeket, a válaszadók egyharmada szerint az esti TV-nézés legfontosabb kellékei a sós ropogtatni valók. Közülük sótartalomban a ropi és a pattogatott kukorica viszik a prímet. A sós mogyoró, pisztácia vagy mandula minden második embernél ott lapul a konyhaszekrényben, különösen igaz ez a 20 év alatti fiatalokra. Ők inkább a cukortól félnek, kétharmaduk tudatosan kerüli az édes ételeket, mert szerintük azok hizlalnak. Ám a só káros hatásaira nem gondolnak. A felmérésben résztvevők közel harmada előszeretettel választja az édes kekszeket, nápolyikat, amikor rátör a nassolhatnék. Azonban meglepő módon nem csak az a sós, ami annak látszik: a háztartási kekszben szinte ugyanannyi só van, mint a pörkölt sózott földimogyoróban.

Az, hogy a túl sok cukor káros, hamar érzékeljük: pillanatok alatt szűkebbek a ruháink, felugranak a plusz kilók, szuvasodik a fogunk. A sónál ez nincs így, pedig a túlzott sófogyasztásnak nagyon súlyos és kezdetben észrevétlen következményei lehetnek: magas vérnyomás, cukorbetegség, szívbetegség stb. Így rosszul teszi az, aki csak legyint ezzel kapcsolatban.

„A túlzottan sós ízekről hirtelen leszokni nagyon nehéz, de a szokásainkon szép lassan tudunk változtatni az egészségünk érdekében. Az első lépés az, hogy még az édes élelmiszerek címkéjén is figyeljük a sótartalmat, és a bevásárlókosárba a „csökkentett sótartalmú” termékeket helyezzük.” – mondta Kubányi Jolán, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke.

Sócsökkentési tippek a dietetikustól:

Kóstolás nélkül soha ne sózzuk meg ételeinket!
Mindig olvassuk el az élelmiszerek címkéjét, és válasszuk az alacsonyabb sótartalmú termékeket!
Fokozatosan csökkentsük a sózást, a kevésbé sós íz megszokásához kb. 3-4 hét szükséges.
Főzéskor só helyett használjunk erőteljes aromájú, friss fűszernövényeket (bazsalikomot, majoránnát, kakukkfüvet, stb.)!
Sót és sót tartalmazó ételízesítőt ne használjunk egyszerre!
Készítsük el otthon ételeinket friss alapanyagokból korszerű konyhatechnikai eljárásokkal, amelyekkel túlzott sózás nélkül is ízletesebbé tehetjük azokat, például gőzben, zöldséglében, tejben főzve vagy teflonban/alufóliában/sütőzacskóban sütve. Nagyon ízletes lesz akkor is a hús, ha előzőleg friss fűszerekkel, citrommal, vörös- illetve fokhagymával ízesített tejben, joghurtban, vagy olívaolajban pácoljuk be. Sózás helyett ízesítsünk többször balzsamecettel, vagy citromlével.
A vajas, margarinos kenyeret és a hozzáadott zöldségeket, paprikát, paradicsomot, retket, soha ne sózzuk meg, hogy a gyerekek így szokják meg és így élvezzék ezek eredeti ízét.

Allergia a házi kedvencre – hogyan őrizhető meg az otthon allergénmentesen?

Sok családban a házi kedvencek valódi családtagként élnek velünk, ám sajnos egyre többen küzdenek állatallergiával. Az allergiás tünetek – mint a tüsszögés, orrfolyás, szemviszketés, köhögés vagy akár asztmás rohamok – nemcsak kényelmetlenek, de hosszú távon komoly problémát is jelenthetnek.

Az édesítőszerek rejtett veszélyei – Amit érdemes tudni a káros hatásokról

Az édesítőszereket sokan a cukor egészségesebb alternatívájaként használják, hiszen kalóriamentesek vagy kevesebb energiát tartalmaznak. Azonban egyre több kutatás vizsgálja, hogy valóban olyan ártalmatlanok-e, mint amilyennek gondoljuk.

Autoimmun betegségek, amiket érdemes ezzel kapcsolatban tudni

Sokféle szempontból hallhatunk az autoimmun betegségekről, melyek könnyen megkeseríthetik a betegek életét. Íme, néhány információ ezzel kapcsolatban.

Praktikák hasi zsír ellen

A hasi zsírpárna kialakulásának számos oka lehet, melyek közül néhány genetikai, hormonális vagy életmódbeli tényezőkből ered.

Mammográfia: A korai felismerés kulcsa a mellrák megelőzésében

A mellrák világszerte az egyik leggyakoribb daganatos megbetegedés a nők körében, és bár az orvostudomány folyamatosan fejlődik, a gyógyulás kulcsa továbbra is a korai felismerés. Ebben játszik kiemelkedő szerepet a mammográfiai vizsgálat, amely képes már egészen apró, sokszor tünetmentes elváltozásokat is felfedezni.