Menü

A saláta nélkülözhetetlen tápanyagokban gazdag forrásunk

A salátalevél a legtöbb növényi ételhez hasonlóan igen jó antioxidáns hatással bír, habár ezen tulajdonsága elmarad a paprika vagy a brokkoli antioxidáns védelmétől. Azt is kimutatták, hogy három napos hűtőben való tárolás oly mértékben csökkenti a benne lévő hasznos anyagok mennyiségét, hogy lényegében nem képes növelni a szervezet antioxidáns védelmét. Ennek alapján mindenképpen érdemes frissen szedett salátát fogyasztani. Fel kell hívni a figyelmet azonban, hogy a jégsaláta antioxidáns hatóanyag-tartalma csupán töredéke a zöld vagy vörös levelű változatának.

A saláta igen gazdag A- és K-vitaminban, melyek számos alapvető élettani folyamatért felelősek. Az A-vitamin igen erős antioxidáns hatású vegyület, a salátából való felszívódását olajos öntetek nagymértékben fokozzák. Kimutatták, hogy az olajos öntet nélkül fogyasztott salátából az A-vitamin hasznosulása minimális vagy akár egyáltalán nem szívódik fel.

Egy könnyű salátát hamar hizlalóvá tehetünk. Van néhány dolog, amire érdemes odafigyelni salátáink elkészítésekor. Lényeges, hogy egy kanál növényi olajnál többet ne használjunk. A boltban megvásárolható saláta öntetek magas energiatartalommal rendelkeznek, emiatt jobb kerülni őket. A mai ember a holnaputáni életformát akarja összeegyeztetni a tegnapelőtti táplálkozási szokásokkal" , mondotta egy neves német táplálkozáskutató, s megállapítása nem csupán a salátafogyasztásunkra helytálló. A termelőtől a fogyasztóig vezető úton gyakran túl sok tápanyag megy veszendőbe, holott olyannyira fontos volna a salátaféléket egészséges táplálkozásunk részévé tenni.

A ballasztanyagok az egészséges béltevékenységet előmozdító természetes növényi rostok. A gabonafélékből előállított termékek mellett a saláta a legfontosabb ballasztanyag-szállító. A jégsalátával kezdődött a saláták hazai karrierje, mivel ez viszonylag sokáig eltartható, semleges, könnyen ízesíthető. A mára már kimondottan népszerű konyhakész, csomagolt salátakeverékeket a svájci Eisberg cég kezdte bevezetni a hazai piacra – a salátafogyasztás azóta robbanásszerűen megnőtt, az ismert és kedvelt salátafélék száma ma már tucatnyi. A védőgázas csomagolásban 7 napig állnak el a friss alapanyagokból készült saláták, természetesen tartósítószerek nélkül.

Egyre nyitottabbak vagyunk a különlegesebb, változatos alakú, színű és ízű salátákra, a termelők is szívesen kísérleteznek az új fajtákkal, a zsenge bébi levelekkel, korábban szinte ismeretlen madársalátával, rukkolával, rügy salátákkal.

Szerző:Udvari Fanni

Mennyi só is végül is az annyi? – amit a sóhiányról tudni érdemes

Az tudjuk, hogy a túlzott sófogyasztás nem egészséges, na de az sem, ha túl keveset viszünk be, mert sóhiányunk lesz, és éppenséggel ez sem jó.

Probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok – mikor melyikre van szükség?

Az utóbbi években egyre többet hallani a bélflóra egyensúlyának fontosságáról, és ezzel együtt három kulcsfogalomról: probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok. Bár gyakran együtt említik őket, szerepük eltérő, és nem mindegy, hogy mikor melyiket érdemes alkalmazni.

A fermentálás újra hódít

Egyre többen nyúlnak vissza a hagyományos konyhai technikákhoz, és a fermentálás ismét reneszánszát éli. Ez az egyszerű módszer nemcsak tartósítja az ételeket, hanem természetes módon támogatja az emésztést és az általános egészséget is. Nem véletlen, hogy a fermentált finomságok újra helyet kérnek maguknak a mindennapi étrendben.

Végtagzsibbadás és B-vitaminhiány: az egyoldalú táplálkozás rejtett következményei

A végtagzsibbadás sokak számára ismerős, mégis gyakran félvállról vett tünet. Időszakos bizsergés, érzéketlenség vagy „hangyamászás” a kézben vagy lábban legtöbbször ártalmatlannak tűnik, azonban tartós fennállása komolyabb problémákra is utalhat.

Az emberi ökoszisztéma törékeny egyensúlya: A diszbiózis

Az emberi test nem egy elkülönült sziget, hanem egy bonyolult és nyüzsgő ökoszisztéma, ahol több billió mikroorganizmus él velünk szimbiózisban. Ennek a belső világnak, a mikrobiomnak a központja a bélrendszer, ahol a baktériumok, gombák és vírusok finom egyensúlya határozza meg nemcsak az emésztésünk hatékonyságát, hanem immunrendszerünk állapotát és mentális közérzetünket is.