A saláta nélkülözhetetlen tápanyagokban gazdag forrásunk
- Dátum: 2019.07.03., 07:09
- Udvari Fanni
- diéta, frissesség, gyógyítás, jégsaláta, kalória, saláta, szervezet, vitamin
A salátalevél a legtöbb növényi ételhez hasonlóan igen jó antioxidáns hatással bír, habár ezen tulajdonsága elmarad a paprika vagy a brokkoli antioxidáns védelmétől. Azt is kimutatták, hogy három napos hűtőben való tárolás oly mértékben csökkenti a benne lévő hasznos anyagok mennyiségét, hogy lényegében nem képes növelni a szervezet antioxidáns védelmét. Ennek alapján mindenképpen érdemes frissen szedett salátát fogyasztani. Fel kell hívni a figyelmet azonban, hogy a jégsaláta antioxidáns hatóanyag-tartalma csupán töredéke a zöld vagy vörös levelű változatának.

A saláta igen gazdag A- és K-vitaminban, melyek számos alapvető élettani folyamatért felelősek. Az A-vitamin igen erős antioxidáns hatású vegyület, a salátából való felszívódását olajos öntetek nagymértékben fokozzák. Kimutatták, hogy az olajos öntet nélkül fogyasztott salátából az A-vitamin hasznosulása minimális vagy akár egyáltalán nem szívódik fel.
Egy könnyű salátát hamar hizlalóvá tehetünk. Van néhány dolog, amire érdemes odafigyelni salátáink elkészítésekor. Lényeges, hogy egy kanál növényi olajnál többet ne használjunk. A boltban megvásárolható saláta öntetek magas energiatartalommal rendelkeznek, emiatt jobb kerülni őket. A mai ember a holnaputáni életformát akarja összeegyeztetni a tegnapelőtti táplálkozási szokásokkal" , mondotta egy neves német táplálkozáskutató, s megállapítása nem csupán a salátafogyasztásunkra helytálló. A termelőtől a fogyasztóig vezető úton gyakran túl sok tápanyag megy veszendőbe, holott olyannyira fontos volna a salátaféléket egészséges táplálkozásunk részévé tenni.
A ballasztanyagok az egészséges béltevékenységet előmozdító természetes növényi rostok. A gabonafélékből előállított termékek mellett a saláta a legfontosabb ballasztanyag-szállító. A jégsalátával kezdődött a saláták hazai karrierje, mivel ez viszonylag sokáig eltartható, semleges, könnyen ízesíthető. A mára már kimondottan népszerű konyhakész, csomagolt salátakeverékeket a svájci Eisberg cég kezdte bevezetni a hazai piacra – a salátafogyasztás azóta robbanásszerűen megnőtt, az ismert és kedvelt salátafélék száma ma már tucatnyi. A védőgázas csomagolásban 7 napig állnak el a friss alapanyagokból készült saláták, természetesen tartósítószerek nélkül.

Egyre nyitottabbak vagyunk a különlegesebb, változatos alakú, színű és ízű salátákra, a termelők is szívesen kísérleteznek az új fajtákkal, a zsenge bébi levelekkel, korábban szinte ismeretlen madársalátával, rukkolával, rügy salátákkal.
Szerző:Udvari Fanni
Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia
A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.
40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni
Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.
Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?
Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?
A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?
A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.
Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?
Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?