De nehéz az iskolakezdés!
- Dátum: 2019.09.01., 21:10
- Boros Tamás
- gyerek, iskolaola, kelés, korán, mellékhatás, szülő
Ilyen szempontból mindegy is, hogy a világ mely táján élünk. Egy jó nap egy jól átaludt éjszakával indul, ideális esetben. Szakemberek szerint, amennyiben a nyáron hozzászokik szervezetünk, hogy kicsit, vagy éppen sokkal később kelünk, vagy kel a gyermek, akkor érdemes szépen, fokozatosan hozzászoktatnunk magunkat a kötelező átálláshoz, mintsem hogy, teszem azt, idén szeptember 2-án hirtelen teljesen más időpontban fel kelljen kelni. Egy példával szemléltetve: Ha a gyermek rendszeresen 8-8.30-kor kelt fel a nyári szünetben, akkor nagyon nagy átállás a számára, ha hétfőn hirtelen 6-6.30-kor kell kinyitnia a szemét. De akárhogy is, ezzel párhuzamosan hozzá kell szoktatnunk a gyermeket a precíz, pontos időben történő lefekvéshez, ez elengedhetetlen ahhoz, hogy idejében kipattanjon az ágyból. Már aki kipattan onnan.
Persze különbséget kell tenni gyermek és gyermek között. Nem mindegy, hogy egy 6-8-10 éves kisgyermekről beszélünk, vagy egy kamasz középiskolásról. A tanítás kezdetének komoly hatása van a diákok tanulására és eredményeire. Egy amerikai kutatás kimutatta azt, hogy a kamaszoknál ez a társadalmi elvárás, hogy korábban kell kelni, rossz hatással lehet az egészségükre és a jó közérzetükre, az emésztést, a szívritmust, a testhőmérsékletet, az immunrendszer működését, a figyelmet és a szellemi egészséget is hátrányosan befolyásolhatja.
És nem csak a kamaszoknál, teszem ezt már én hozzá. Egyébként is van egy erős társadalmi igény, az Egyesült Államokban ugyanúgy, mint Magyarországon, hogy akár csak egy órahosszával, de később kezdődjön az iskola. A már említett amerikai kutatásban ezt kipróbálták: Két középiskolából két csoportnyi tinédzsert vontak be. Mindkét csoportba kerültek gyerekek mindkét iskolából. Az első csoportban lévő 92 diák két hétig napi 24 órán át viselt csuklómonitort 2016 tavaszán, amikor a tanítás 7.50-kor kezdődött. 2017-ben, hét hónappal a későbbi, 8.45-ös kezdés bevezetése után a második csoport 88 tanulója szintén csuklómonitort kapott. A csuklópántok érzékelői segítségével tudták mérni, hogy a kamaszok mikor és mennyit aludtak és mikor voltak ébren. A tanulmány szerint a kutatásban részt vevő kamaszok tanulmányi eredménye is javult.
Persze szándék ide vagy oda, azért sok minden befolyásolja, hogy se az USA-ban, se Magyarországon ne legyen változás. A szülők reggeli kelése, a tömegközlekedés menetrendje, a boltok nyitvatartása, hogy ki vigyázzon egy kisebb gyermekre. Ezek a társadalmi konvenciók nehezítik, jelentősen hátráltatják a szükséges “reformokat”. Kérdés, mi a fontosabb: A bevásárlás, vagy a kipihentség?
Megint visszaállítjuk az órákat – miért nem szűnt még meg az óraátállítás?
Hiába beszélünk évek óta arról, hogy ideje lenne eltörölni az óraátállítást, 2026 őszén még nem szabadulunk meg tőle. Október 25-én ismét eljön az a vasárnap, amikor hajnalban egy órával vissza kell állítani az órákat. Vagyis a nyári időszámítás után visszatérünk a téli időszámításhoz.
Meddig marad biztonságos a pohárban hagyott víz?
Sokan készítenek ki este egy pohár vizet az ágyuk mellé, hogy ébredés után ne kelljen rögtön a konyhába menniük. Mások egész nap az íróasztalukon tartják az innivalójukat, és időnként kortyolnak belőle. Bár a víz nem romlandó élelmiszer a hagyományos értelemben, a kitöltés után már több olyan tényező is befolyásolhatja a tisztaságát, amelyre érdemes odafigyelni.
Van kiút a kizsákmányolásból – így segít a Névtelen Utak Alapítvány
Egyetlen mondattal könnyű lezárni egy történetet: „Miért nem lép ki?” A valóság azonban sokkal bonyolultabb. A kizsákmányolásból való szabadulás nem egyetlen döntés, hanem gyakran hosszú és nehéz út. A Névtelen Utak Alapítvány olyan nőkkel dolgozik, akik a prostitúció és az emberkereskedelem áldozataivá váltak, és abban segíti őket, hogy újra biztonságban érezhessék magukat, és esélyt kapjanak egy másik életre.
Miért szeretjük a horrorfilmeket?
Vibráló villanykörte, résnyire nyitott ajtó, a háttérben halkan szóló zene. Pontosan tudjuk, mi következik, mégis kényelmesen hátradőlünk, és várjuk a borzongást. De vajon miért keressük önként azt az érzést, amelytől egyébként menekülnénk?
Esti edzés: hogyan hat a szervezetre, az alvásra és a fogyásra?
Az esti edzés egyre népszerűbb azok körében, akik napközben dolgoznak, tanulnak, vagy egyszerűen az esti órákban érzik magukat energikusabbnak. Bár sokan úgy gondolják, hogy a késői testmozgás megzavarhatja az alvást, a kutatások szerint a megfelelően megválasztott intenzitású és időzítésű esti edzés számos pozitív hatással lehet a szervezetre.