De nehéz az iskolakezdés!

Ilyen szempontból mindegy is, hogy a világ mely táján élünk. Egy jó nap egy jól átaludt éjszakával indul, ideális esetben. Szakemberek szerint, amennyiben a nyáron hozzászokik szervezetünk, hogy kicsit, vagy éppen sokkal később kelünk, vagy kel a gyermek, akkor érdemes szépen, fokozatosan hozzászoktatnunk magunkat a kötelező átálláshoz, mintsem hogy, teszem azt, idén szeptember 2-án hirtelen teljesen más időpontban fel kelljen kelni. Egy példával szemléltetve: Ha a gyermek rendszeresen 8-8.30-kor kelt fel a nyári szünetben, akkor nagyon nagy átállás a számára, ha hétfőn hirtelen 6-6.30-kor kell kinyitnia a szemét. De akárhogy is, ezzel párhuzamosan hozzá kell szoktatnunk a gyermeket a precíz, pontos időben történő lefekvéshez, ez elengedhetetlen ahhoz, hogy idejében kipattanjon az ágyból. Már aki kipattan onnan.

Persze különbséget kell tenni gyermek és gyermek között. Nem mindegy, hogy egy 6-8-10 éves kisgyermekről beszélünk, vagy egy kamasz középiskolásról. A tanítás kezdetének komoly hatása van a diákok tanulására és eredményeire. Egy amerikai kutatás kimutatta azt, hogy a kamaszoknál ez a társadalmi elvárás, hogy korábban kell kelni, rossz hatással lehet az egészségükre és a jó közérzetükre, az emésztést, a szívritmust, a testhőmérsékletet, az immunrendszer működését, a figyelmet és a szellemi egészséget is hátrányosan befolyásolhatja.

És nem csak a kamaszoknál, teszem ezt már én hozzá. Egyébként is van egy erős társadalmi igény, az Egyesült Államokban ugyanúgy, mint Magyarországon, hogy akár csak egy órahosszával, de később kezdődjön az iskola. A már említett amerikai kutatásban ezt kipróbálták: Két középiskolából két csoportnyi tinédzsert vontak be. Mindkét csoportba kerültek gyerekek mindkét iskolából. Az első csoportban lévő 92 diák két hétig napi 24 órán át viselt csuklómonitort 2016 tavaszán, amikor a tanítás 7.50-kor kezdődött. 2017-ben, hét hónappal a későbbi, 8.45-ös kezdés bevezetése után a második csoport 88 tanulója szintén csuklómonitort kapott. A csuklópántok érzékelői segítségével tudták mérni, hogy a kamaszok mikor és mennyit aludtak és mikor voltak ébren. A tanulmány szerint a kutatásban részt vevő kamaszok tanulmányi eredménye is javult.

Persze szándék ide vagy oda, azért sok minden befolyásolja, hogy se az USA-ban, se Magyarországon ne legyen változás. A szülők reggeli kelése, a tömegközlekedés menetrendje, a boltok nyitvatartása, hogy ki vigyázzon egy kisebb gyermekre. Ezek a társadalmi konvenciók nehezítik, jelentősen hátráltatják a szükséges “reformokat”. Kérdés, mi a fontosabb: A bevásárlás, vagy a kipihentség?