De nehéz az iskolakezdés!
- Dátum: 2019.09.01., 21:10
- Boros Tamás
- gyerek, iskolaola, kelés, korán, mellékhatás, szülő
Ilyen szempontból mindegy is, hogy a világ mely táján élünk. Egy jó nap egy jól átaludt éjszakával indul, ideális esetben. Szakemberek szerint, amennyiben a nyáron hozzászokik szervezetünk, hogy kicsit, vagy éppen sokkal később kelünk, vagy kel a gyermek, akkor érdemes szépen, fokozatosan hozzászoktatnunk magunkat a kötelező átálláshoz, mintsem hogy, teszem azt, idén szeptember 2-án hirtelen teljesen más időpontban fel kelljen kelni. Egy példával szemléltetve: Ha a gyermek rendszeresen 8-8.30-kor kelt fel a nyári szünetben, akkor nagyon nagy átállás a számára, ha hétfőn hirtelen 6-6.30-kor kell kinyitnia a szemét. De akárhogy is, ezzel párhuzamosan hozzá kell szoktatnunk a gyermeket a precíz, pontos időben történő lefekvéshez, ez elengedhetetlen ahhoz, hogy idejében kipattanjon az ágyból. Már aki kipattan onnan.
Persze különbséget kell tenni gyermek és gyermek között. Nem mindegy, hogy egy 6-8-10 éves kisgyermekről beszélünk, vagy egy kamasz középiskolásról. A tanítás kezdetének komoly hatása van a diákok tanulására és eredményeire. Egy amerikai kutatás kimutatta azt, hogy a kamaszoknál ez a társadalmi elvárás, hogy korábban kell kelni, rossz hatással lehet az egészségükre és a jó közérzetükre, az emésztést, a szívritmust, a testhőmérsékletet, az immunrendszer működését, a figyelmet és a szellemi egészséget is hátrányosan befolyásolhatja.
És nem csak a kamaszoknál, teszem ezt már én hozzá. Egyébként is van egy erős társadalmi igény, az Egyesült Államokban ugyanúgy, mint Magyarországon, hogy akár csak egy órahosszával, de később kezdődjön az iskola. A már említett amerikai kutatásban ezt kipróbálták: Két középiskolából két csoportnyi tinédzsert vontak be. Mindkét csoportba kerültek gyerekek mindkét iskolából. Az első csoportban lévő 92 diák két hétig napi 24 órán át viselt csuklómonitort 2016 tavaszán, amikor a tanítás 7.50-kor kezdődött. 2017-ben, hét hónappal a későbbi, 8.45-ös kezdés bevezetése után a második csoport 88 tanulója szintén csuklómonitort kapott. A csuklópántok érzékelői segítségével tudták mérni, hogy a kamaszok mikor és mennyit aludtak és mikor voltak ébren. A tanulmány szerint a kutatásban részt vevő kamaszok tanulmányi eredménye is javult.
Persze szándék ide vagy oda, azért sok minden befolyásolja, hogy se az USA-ban, se Magyarországon ne legyen változás. A szülők reggeli kelése, a tömegközlekedés menetrendje, a boltok nyitvatartása, hogy ki vigyázzon egy kisebb gyermekre. Ezek a társadalmi konvenciók nehezítik, jelentősen hátráltatják a szükséges “reformokat”. Kérdés, mi a fontosabb: A bevásárlás, vagy a kipihentség?
Az érzelmi zsenik köztünk járnak – avagy miért nem elég az IQ a boldogsághoz
Képzeljék el, hogy van valaki, aki nem biztos, hogy ő a legokosabb a szobában, mégis mindenki szereti, vele könnyű beszélgetni, és valahogy mindig tudja, mit kell mondani. Ő az a típus, akinek nem esik nehezére kezelni a stresszt, empatikus, és nem omlik össze egy kritika hallatán sem.
Így működik a néma segélykérés
Egy balatonboglári étteremben egy nő a bántalmazottak kézjelzésével kért segítséget a pincértől. A személyzet azonnal értesítette a rendőrséget, akik a nő volt párját bilincsben vitték el. A Sign for Help kézjel a családon belüli erőszak áldozatainak segít csendben jelezni, ha veszélyben vannak.
A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban
Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.
Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?
A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.
Miért hálás az agyad, ha nyelveket tanulsz?
Sokan azt hiszik, hogy új nyelvet tanulni csak gyerekkorban érdemes, pedig az agyunk felnőttként is elképesztően rugalmas. A nyelvtanulás nemcsak új szavakat és kifejezéseket ad, hanem valódi agytornát is jelent – javítja a memóriát, fejleszti a koncentrációt, sőt, még boldogabbá is tehet.