De nehéz az iskolakezdés!
- Dátum: 2019.09.01., 21:10
- Boros Tamás
- gyerek, iskolaola, kelés, korán, mellékhatás, szülő
Ilyen szempontból mindegy is, hogy a világ mely táján élünk. Egy jó nap egy jól átaludt éjszakával indul, ideális esetben. Szakemberek szerint, amennyiben a nyáron hozzászokik szervezetünk, hogy kicsit, vagy éppen sokkal később kelünk, vagy kel a gyermek, akkor érdemes szépen, fokozatosan hozzászoktatnunk magunkat a kötelező átálláshoz, mintsem hogy, teszem azt, idén szeptember 2-án hirtelen teljesen más időpontban fel kelljen kelni. Egy példával szemléltetve: Ha a gyermek rendszeresen 8-8.30-kor kelt fel a nyári szünetben, akkor nagyon nagy átállás a számára, ha hétfőn hirtelen 6-6.30-kor kell kinyitnia a szemét. De akárhogy is, ezzel párhuzamosan hozzá kell szoktatnunk a gyermeket a precíz, pontos időben történő lefekvéshez, ez elengedhetetlen ahhoz, hogy idejében kipattanjon az ágyból. Már aki kipattan onnan.
Persze különbséget kell tenni gyermek és gyermek között. Nem mindegy, hogy egy 6-8-10 éves kisgyermekről beszélünk, vagy egy kamasz középiskolásról. A tanítás kezdetének komoly hatása van a diákok tanulására és eredményeire. Egy amerikai kutatás kimutatta azt, hogy a kamaszoknál ez a társadalmi elvárás, hogy korábban kell kelni, rossz hatással lehet az egészségükre és a jó közérzetükre, az emésztést, a szívritmust, a testhőmérsékletet, az immunrendszer működését, a figyelmet és a szellemi egészséget is hátrányosan befolyásolhatja.
És nem csak a kamaszoknál, teszem ezt már én hozzá. Egyébként is van egy erős társadalmi igény, az Egyesült Államokban ugyanúgy, mint Magyarországon, hogy akár csak egy órahosszával, de később kezdődjön az iskola. A már említett amerikai kutatásban ezt kipróbálták: Két középiskolából két csoportnyi tinédzsert vontak be. Mindkét csoportba kerültek gyerekek mindkét iskolából. Az első csoportban lévő 92 diák két hétig napi 24 órán át viselt csuklómonitort 2016 tavaszán, amikor a tanítás 7.50-kor kezdődött. 2017-ben, hét hónappal a későbbi, 8.45-ös kezdés bevezetése után a második csoport 88 tanulója szintén csuklómonitort kapott. A csuklópántok érzékelői segítségével tudták mérni, hogy a kamaszok mikor és mennyit aludtak és mikor voltak ébren. A tanulmány szerint a kutatásban részt vevő kamaszok tanulmányi eredménye is javult.
Persze szándék ide vagy oda, azért sok minden befolyásolja, hogy se az USA-ban, se Magyarországon ne legyen változás. A szülők reggeli kelése, a tömegközlekedés menetrendje, a boltok nyitvatartása, hogy ki vigyázzon egy kisebb gyermekre. Ezek a társadalmi konvenciók nehezítik, jelentősen hátráltatják a szükséges “reformokat”. Kérdés, mi a fontosabb: A bevásárlás, vagy a kipihentség?
Miért érzünk bűntudatot, amikor pihenünk?
Van, aki egy hosszú, fárasztó nap után sem tud egyszerűen leülni. Ha végre lenne egy kis szabadideje, rögtön eszébe jut, hogy még el lehetne mosogatni, válaszolni kellene egy üzenetre, rendet lehetne rakni, dolgozni vagy elintézni valamit. A pihenés pedig nem megnyugvást, hanem furcsa bűntudatot hoz.
Nem a több takarítás a megoldás – 8 szokás, amitől tovább marad tiszta az otthon
A takarítás sokak számára végtelen körforgásnak tűnik: mire végzünk a porszívózással, máris morzsa kerül a padlóra, a konyhapulton újra megjelennek a foltok, a fürdőszobában pedig mintha egyik napról a másikra nyoma sem lenne a korábbi rendnek. Pedig nem feltétlenül kell egyre többet takarítani ahhoz, hogy rendezett és tiszta legyen a lakás.
Miért nem pihentet az alvás, ha megvan a 8 óra?
Sokan úgy gondolják, hogy ha éjszakánként megvan a hét-nyolc óra alvás, akkor reggel kipihenten kellene ébredniük. Mégis gyakori panasz, hogy valaki időben lefekszik, eleget alszik, reggel pedig úgy kel fel, mintha alig pihent volna. Az alvás mennyisége ugyanis önmagában nem minden: az alvás minősége, folyamatossága és az életmódunk is sokat számít.
Mi történik velünk, ha abbahagyjuk a sportolást?
A rendszeres mozgás könnyen háttérbe szorulhat, ha sűrűbbé válnak a mindennapjaink vagy egyszerűen elveszítjük a motivációnkat. Néhány kihagyott edzés még nem feltétlenül jár látványos változással, a hosszabb szünet azonban a testünkön és a közérzetünkön is nyomot hagy.
Whole Diet, a fenntartható és kiegyensúlyozott táplálkozás alapjai
A whole diet, vagyis „teljes étrendi megközelítés” lényege, hogy nem egyetlen tápanyagra, tiltott ételre vagy gyors fogyókúrás szabályra koncentrál, hanem arra, hogyan épül fel összességében a mindennapi táplálkozás. Ez a szemlélet egyre népszerűbb, mert sokan szeretnének fenntarthatóbb és kiegyensúlyozottabb módon étkezni, szélsőséges megszorítások nélkül.