Menü

Sajt egészségre gyakorolt jótékony hatásai

Egy közelmúltban végzett kutatás azonban megállapította, hogy a rendszeres sajtfogyasztás olyan komoly betegségek megelőzésében is segíthet, mint a stroke, vagy a szívinfarktus. Az, hogy kinek mennyire tesz jót a sajt, egyéni jellemzőktől is függ, és nem mindegy az sem, milyen fajtából, és milyen mennyiséget fogyasztunk - sok sajt például nagyon sok nátriumot és telített zsírsavakat tartalmaz.

Egy tanulmány szerint a nők több mint 25 százaléka szenved PMS-től, azaz premenstruációs szindrómától és kellemetlen tüneteitől. A kalciumban dús parmezán segíthet enyhíteni a fáradtságot, levertséget, visszaszorítani az étel utáni sóvárgást és enyhíteni a hangulat ingadozásokat.

A sajtok bizonyos fajtái nem csak kalciumban, hanem B-vitaminban is gazdagok, ez utóbbi segít abban, hogy a kalcium kifejtse hatását a szervezetünkben. A sajt különösen hasznos emiatt a még növésben lévő gyerekeknek. Kálium, foszfor és magnézium: szívizomzatunk egészségére gyakorolnak pozitív hatást, már csak ezért is érdemes rendszeresen bekapni pár kocka sajtot.

A tanulmány szerint napi 40 gramm sajt rendszeres fogyasztása még jót is tehet az egészségünknek. Ez a mennyiség tíz százalékkal csökkentheti a stroke kialakulásának kockázatát, illetve 14 százalékkal kisebb eséllyel alakulhat ki valamilyen szívbetegség. A sajtok magas zsírtartalmát némiképp ellensúlyozza a szintén magas kalciumtartalom, melynek köszönhetően a telített zsírokból kevesebb szívódik fel a szervezetben - állapította meg a tanulmány.

A sajtok a vitamintartalmukban is különböznek egymástól; legtöbbször tartalmaznak A- és B12-vitamint, riboflavint (B2-vitamin), foszfort, szelént és nátriumot. A juh- és kecskesajtok gazdagabbak A-vitaminban, a tehéntejből készült sajtok pedig több béta-karotint tartalmaznak.

A sajt nagy mennyiségű fogyasztása ellen szól azonban az, hogy sok benne a nátrium és a telített zsírsav; ezek az anyagok növelik a magas a kockázatát, a szív- és érrendszeri megbetegedések esélyét, illetve a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát.

A sajt egyik legnagyobb előnye, hogy mint a tejtermékek általában, az egyik legjobb természetes kalciumforrás. A kalciumnak pedig kiemelkedő jelentősége van az egészséges csontozat és fogazat, valamint a normál vérnyomás fenntartásában. Érdemes arra is odafigyelni, hogy a kalciumban gazdag ételek mellé mindig fogyasszunk D-vitamint is, ugyanis a kalcium vékonybélbeli felszívódását ez a vitamin segíti. 60 grammnyi sajt a napi kalcium szükségletünknek körülbelül a 40-50 százalékát fedezi.

A michigani egyetem professzorai kimutatták, hogy a rendszeres sajtfogyasztóknak kevesebbszer fáj a fejük, ellenállóbbak a migrénnel szemben, magasabb a stressztűrési szintjük és kevesebbet aggodalmaskodnak, mint azok, akik nem fogyasztanak sajtot. Ez a meglepő tulajdonság a tehéntejből készült sajt magas kazeintartalma miatt van.

A sajt rendkívül jó hatással van a bőrre, mivel B-vitamint tartalmaz, így a bőr rugalmas, ragyogó és egészséges marad tőle.

Azok, akik diétán vannak, illetve kevesebb telített zsírt fogyasztanak, érdemes alacsonyabb zsírtartalmú sajt- és tej terméket választaniuk.

Szerző: Udvari Fanni

Ne keressen tovább – ez a legjobb természetes édesítő

Sokan használnak alternatív megoldásokat a cukor helyett, de a megfelelő édesítőt megtalálni nehezebb feladat, mint gondolnánk.

A kínai népi orvoslás a ,,halhatatlanság növényeként” említi az ötlevelű ginzenget

A Jiaogulan a déli kínai hegyekből származik, de fokozatosan terjed Thaiföldön és Japánban. A tökcsalád kúszó növényének botanikus neve Gynostema ötlevelű (Gynostemma pentaphyllum), de megtalálhatjuk déli ginzeng, xianxao (Kína) vagy amazachur (Japán) is.

Gyümölcsök, amiket cukorbetegek is fogyaszthatnak

A gyümölcsfogyasztás szabályait javasolt tisztázni a diabétesszel élőknek. Szigorú diétát ír elő az orvos azoknak, akik kettes típusú cukorbetegségben szenvednek.

Mi az a cölikália?

A lisztérzékenységet hívjuk más néven cöliákiának, ez egy olyan állapot, amikor a glutént tartalmazó gabonafélék családjából való növények, pl.: a búza, árpa, rozs, kárt okoznak a vékonybélben. A gluténérzékenységet hívjuk cölikáliának.

Nem csak finom, diétás is ez a fűszer

Bár jellemzően télen kerül a konyhába, egész évben érdemes fogyasztani, mivel nem csak finom, de diétás is a fahéj.