Menü

Sajt egészségre gyakorolt jótékony hatásai

Egy közelmúltban végzett kutatás azonban megállapította, hogy a rendszeres sajtfogyasztás olyan komoly betegségek megelőzésében is segíthet, mint a stroke, vagy a szívinfarktus. Az, hogy kinek mennyire tesz jót a sajt, egyéni jellemzőktől is függ, és nem mindegy az sem, milyen fajtából, és milyen mennyiséget fogyasztunk - sok sajt például nagyon sok nátriumot és telített zsírsavakat tartalmaz.

Egy tanulmány szerint a nők több mint 25 százaléka szenved PMS-től, azaz premenstruációs szindrómától és kellemetlen tüneteitől. A kalciumban dús parmezán segíthet enyhíteni a fáradtságot, levertséget, visszaszorítani az étel utáni sóvárgást és enyhíteni a hangulat ingadozásokat.

A sajtok bizonyos fajtái nem csak kalciumban, hanem B-vitaminban is gazdagok, ez utóbbi segít abban, hogy a kalcium kifejtse hatását a szervezetünkben. A sajt különösen hasznos emiatt a még növésben lévő gyerekeknek. Kálium, foszfor és magnézium: szívizomzatunk egészségére gyakorolnak pozitív hatást, már csak ezért is érdemes rendszeresen bekapni pár kocka sajtot.

A tanulmány szerint napi 40 gramm sajt rendszeres fogyasztása még jót is tehet az egészségünknek. Ez a mennyiség tíz százalékkal csökkentheti a stroke kialakulásának kockázatát, illetve 14 százalékkal kisebb eséllyel alakulhat ki valamilyen szívbetegség. A sajtok magas zsírtartalmát némiképp ellensúlyozza a szintén magas kalciumtartalom, melynek köszönhetően a telített zsírokból kevesebb szívódik fel a szervezetben - állapította meg a tanulmány.

A sajtok a vitamintartalmukban is különböznek egymástól; legtöbbször tartalmaznak A- és B12-vitamint, riboflavint (B2-vitamin), foszfort, szelént és nátriumot. A juh- és kecskesajtok gazdagabbak A-vitaminban, a tehéntejből készült sajtok pedig több béta-karotint tartalmaznak.

A sajt nagy mennyiségű fogyasztása ellen szól azonban az, hogy sok benne a nátrium és a telített zsírsav; ezek az anyagok növelik a magas a kockázatát, a szív- és érrendszeri megbetegedések esélyét, illetve a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát.

A sajt egyik legnagyobb előnye, hogy mint a tejtermékek általában, az egyik legjobb természetes kalciumforrás. A kalciumnak pedig kiemelkedő jelentősége van az egészséges csontozat és fogazat, valamint a normál vérnyomás fenntartásában. Érdemes arra is odafigyelni, hogy a kalciumban gazdag ételek mellé mindig fogyasszunk D-vitamint is, ugyanis a kalcium vékonybélbeli felszívódását ez a vitamin segíti. 60 grammnyi sajt a napi kalcium szükségletünknek körülbelül a 40-50 százalékát fedezi.

A michigani egyetem professzorai kimutatták, hogy a rendszeres sajtfogyasztóknak kevesebbszer fáj a fejük, ellenállóbbak a migrénnel szemben, magasabb a stressztűrési szintjük és kevesebbet aggodalmaskodnak, mint azok, akik nem fogyasztanak sajtot. Ez a meglepő tulajdonság a tehéntejből készült sajt magas kazeintartalma miatt van.

A sajt rendkívül jó hatással van a bőrre, mivel B-vitamint tartalmaz, így a bőr rugalmas, ragyogó és egészséges marad tőle.

Azok, akik diétán vannak, illetve kevesebb telített zsírt fogyasztanak, érdemes alacsonyabb zsírtartalmú sajt- és tej terméket választaniuk.

Szerző: Udvari Fanni

5 szósz, amit minden szakácsnak ismernie kell

A jó szósz sokszor többet jelent egyszerű kiegészítőnél: összeköti az étel ízeit, szaftosságot ad, kiemeli az alapanyagokat, és akár egy egyszerű fogást is különlegessé tehet. A klasszikus francia konyha öt úgynevezett anyaszószt tart számon, amelyekből rengeteg más mártás készíthető. Ezek alapjainak ismerete nemcsak profi szakácsok számára hasznos, hanem azoknak is, akik szeretnének magabiztosabban mozogni a konyhában.

Tippek olajos ételek fogyasztása után

Az olajos, zsíros ételek sokak számára ízletesek, ugyanakkor nagyobb mennyiségben fogyasztva megterhelhetik az emésztőrendszert. Egy rántott hús, sült krumpli, hamburger vagy más bő olajban készült fogás után jelentkezhet teltségérzet, puffadás, gyomorégés, hányinger vagy egyszerűen kellemetlen nehézségérzet. Néhány egyszerű szokással azonban könnyebbé tehetjük az emésztést és javíthatjuk a közérzetünket.

Feszültség, fáradtság és csokoládé – hogyan alakul ki a stresszevés ördögi köre?

Az étkezés és az érzelmeink között szorosabb kapcsolat van, mint gondolnánk. Egy nehéz nap után könnyebben nyúlunk édességekhez és nassolnivalókhoz, az evés pedig rövid időre megnyugvást hozhat. Azonban hogyan különböztethetjük meg a valódi éhséget a stresszevéstől?

Hidratálás okosan: mit igyunk, mennyit és mire figyeljünk a nyári hőségben?

A nyári hőség nemcsak kellemetlen, hanem komoly megterhelést is jelent a szervezet számára. Amikor a hőmérő tartósan 30 Celsius-fok fölé emelkedik, testünk fokozott izzadással próbálja fenntartani a megfelelő testhőmérsékletet.

D-vitamin nyáron is? Igen, és ennek több oka van, mint gondolnánk

Sokan úgy gondolják, hogy a D-vitamin pótlására kizárólag ősszel és télen van szükség, hiszen a nyári napsütés bőségesen fedezi szervezetünk igényeit. Bár valóban a napfény a D-vitamin legfontosabb természetes forrása, a valóság ennél jóval összetettebb. A szakemberek szerint még a legmelegebb hónapokban sem biztos, hogy mindenki elegendő D-vitaminhoz jut.