Menü

Mesevilág, avagy olvassunk-e a gyerekünknek?

Ki erre, ki arra esküszik. Vannak, akik egyenesen ördögtől valónak tekintik a televíziót és a benne található műsorokat, filmeket, meséket. De olyanok is akadnak, akik szerint ódivatú felfogás, ha nem engedjük a gyermekeket mesét nézni. Mivel szülőnek lenni huszonnégy órás elfoglaltság, nehéz megtalálni az elegendő időt a meseolvasásra. Viszont mégis érdemes úgy osztani az időnket, hogy felolvasásra is jusson. De miért is hasznos?

A felolvasott mesék nagyban fejlesztik a gyermekek képzelőerejét, sokkal jobban, mint egy rajzfilm. Mivel egyáltalán nem, vagy csak kevés kép és illusztráció segíti a megértést, a gyerekeknek maguknak kell megalkotniuk a történetek karaktereinek, helyszínek és események vizuális képét. Ez pedig napi szintű, rendszeres gyakorlás mellett nagy fejlődést idéz elő a kisgyermekek agyában. A rajzfilm bekorlátozza ezt a funkciót, és kevésbé köti le a figyelmet.

A másik terület, amelyre a felolvasott mesék nagy hatással vannak, a nyelvi készség. Minden egyes leírt történet tartalmaz írott nyelvi és beszélt nyelvi fordulatokat, amelyek így először passzívan, majd aktívan is beépülhetnek a gyermek szókincsébe. A rajzfilmek jelentős részében hiányzik az események leírása, mivel azokat képileg jelenítik meg. Így a szókincsbe kevesebb elem tud beépülni. A másik probléma, hogy a rajzfilmek leginkább csak beszélt nyelvi fordulatokat használnak, így az irodalmi, gyermekirodalmi nyelv elsajátítása csak később tud megtörténni. Ez kevésbé választékossá teszi a szókincset. Ezért javasolt naponta felolvasni gyermekünknek, legalább egyszer.

Emellett természetesen nem probléma, ha rajzfilmeket és animációs filmeket is megismer a gyermekünk, hiszen a vizualitását ez is fejleszti. Ami fontos, az az egyensúly, a mérték és az odafigyelés. Szülőként a legtöbb, amit tehetünk, hogy átgondoljuk, és a gyermekeink idejét, igényeit és jólétét szem előtt tartva megpróbálunk a lehető legnagyobb mértékben hozzájárulni a fejlődésükhöz. Igényes mesét rajzolt és írott formában is találhatunk, a kettő között pedig érdemes nem praktikussági szempontból különbséget tenni, hanem a gyermekeink fejlődése szempontjából.

Varga Ágnes Kata

Miért nem eszik a gyerek? Az étvágytalanság lehetséges okai

Sok szülő számára ismerős helyzet, amikor a korábban jó étvágyú gyermek egyszer csak válogatni kezd, alig eszik, vagy szinte minden étkezésnél vita alakul ki. Az étvágytalanság hátterében azonban számos ok állhat, és nem mindig jelent betegséget. Fontos különbséget tenni az átmeneti, életkorral vagy élethelyzettel összefüggő étvágycsökkenés és a tartós, kivizsgálást igénylő probléma között.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?

Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.

Nyári táborok gyerekeknek – Melyek a legnépszerűbbek, és miért rajonganak értük a családok?

Amint beköszönt a nyári szünet, sok szülő számára felmerül a kérdés: milyen programmal töltsék tartalmasan a gyerekek a hosszú vakációt? A nyári táborok évről évre egyre népszerűbbek, hiszen nemcsak felügyeletet biztosítanak, hanem élményeket, új barátságokat és rengeteg hasznos tapasztalatot is adnak a gyerekeknek.

Zsarnok szülők: amikor a szeretetet túlzott kontroll váltja fel

A szülők elsődleges feladata, hogy biztonságot, szeretetet és útmutatást nyújtsanak gyermekük számára. Előfordulhat azonban, hogy a nevelés során a szabályok és az irányítás túlzott mértéket öltenek. Ilyenkor beszélhetünk zsarnoki vagy túlkontrolláló szülői viselkedésről. Ez nem hivatalos pszichológiai diagnózis, hanem egy olyan nevelési stílus leírása, amelyben a szülő túlzott ellenőrzést gyakorol a gyermek felett, kevés teret hagyva az önállóságnak és a saját döntéseknek.