Menü

Mesevilág, avagy olvassunk-e a gyerekünknek?

Ki erre, ki arra esküszik. Vannak, akik egyenesen ördögtől valónak tekintik a televíziót és a benne található műsorokat, filmeket, meséket. De olyanok is akadnak, akik szerint ódivatú felfogás, ha nem engedjük a gyermekeket mesét nézni. Mivel szülőnek lenni huszonnégy órás elfoglaltság, nehéz megtalálni az elegendő időt a meseolvasásra. Viszont mégis érdemes úgy osztani az időnket, hogy felolvasásra is jusson. De miért is hasznos?

A felolvasott mesék nagyban fejlesztik a gyermekek képzelőerejét, sokkal jobban, mint egy rajzfilm. Mivel egyáltalán nem, vagy csak kevés kép és illusztráció segíti a megértést, a gyerekeknek maguknak kell megalkotniuk a történetek karaktereinek, helyszínek és események vizuális képét. Ez pedig napi szintű, rendszeres gyakorlás mellett nagy fejlődést idéz elő a kisgyermekek agyában. A rajzfilm bekorlátozza ezt a funkciót, és kevésbé köti le a figyelmet.

A másik terület, amelyre a felolvasott mesék nagy hatással vannak, a nyelvi készség. Minden egyes leírt történet tartalmaz írott nyelvi és beszélt nyelvi fordulatokat, amelyek így először passzívan, majd aktívan is beépülhetnek a gyermek szókincsébe. A rajzfilmek jelentős részében hiányzik az események leírása, mivel azokat képileg jelenítik meg. Így a szókincsbe kevesebb elem tud beépülni. A másik probléma, hogy a rajzfilmek leginkább csak beszélt nyelvi fordulatokat használnak, így az irodalmi, gyermekirodalmi nyelv elsajátítása csak később tud megtörténni. Ez kevésbé választékossá teszi a szókincset. Ezért javasolt naponta felolvasni gyermekünknek, legalább egyszer.

Emellett természetesen nem probléma, ha rajzfilmeket és animációs filmeket is megismer a gyermekünk, hiszen a vizualitását ez is fejleszti. Ami fontos, az az egyensúly, a mérték és az odafigyelés. Szülőként a legtöbb, amit tehetünk, hogy átgondoljuk, és a gyermekeink idejét, igényeit és jólétét szem előtt tartva megpróbálunk a lehető legnagyobb mértékben hozzájárulni a fejlődésükhöz. Igényes mesét rajzolt és írott formában is találhatunk, a kettő között pedig érdemes nem praktikussági szempontból különbséget tenni, hanem a gyermekeink fejlődése szempontjából.

Varga Ágnes Kata

Bőrfeszesítő tippek a terhesség utáni időszakra

A terhesség 9 hónapja alatt a bőr a hasadon megnyúlt. Ne érezd magad rosszul amiatt, ha a baba érkezésével nem alakul vissza egyből a szülés előtti állapotba. Jusson eszedbe, hogy bár a hasfalad most nem hibátlan, de fantasztikus dolgot vitt véghez a tested, hiszen életet teremtett!

Ez a legideálisabb kor gyermekvállalásra

Napjaink életvezetési tudatosságát komolyan áthatja a gyermektervezés kérdésköre, amely során beszélhetünk pszichológiai, egzisztenciális és biológiai szempontokról – ezek figyelembevétele nélkülözhetetlen a gyermekvállalás első fázisában.

Mi az integrációs zavar

A szenzoros integrációs zavar elméletét a 70-es évek elején dolgozta ki egy gyermekpszichológus. Az integrációs zavar lényege, hogy az agy nem képes megfelelően működni, ami különféle magatartásbeli, beilleszkedési és tanulási zavarokat okozhat.

Étvágygerjesztő praktikák gyerekeknél

Vannak jó étvágyú kisgyerekek, vannak, akik válogatósak, csak bizonyos ételeket hajlandóak megenni, s vannak kifejezetten rosszevő gyerekek, akiknél különböző trükköket vetnek be a szülők, hogy sikerüljön pár falatot „beléjük imádkozni”. Mivel segíthetjük az étkezéshez való hozzáállásukat?

Mit jelent a BLW hozzátáplálás?

Magyarországon hivatalosan 6 hónapos korban lehet megkezdeni a hozzátáplálást, illetve akkor, amikor a baba már biztonsággal tud egyedül ülni és a szájához venni az ételeket. Mit jelent a BLW hozzátáplálás és miben tér el a hagyományostól?