Menü

Praktikák alacsony vérnyomás ellen

A legtöbb embernek nincs szüksége orvosi kezelésre az alacsony vérnyomása miatt. Nekik is érdemes azonban ismerniük néhány módszert, amely megemelheti a vérnyomást.

A krónikusan alacsony vérnyomás ugyan az illető életbiztosításának számít, de éppen az idősebb embereknél egyáltalán nem olyan pozitív hatású, mint amilyennek korábban hitték. A legújabb vizsgálatok szerint abból kell kiindulni, hogy csökken az agy vérellátása, minek következében statisztikailag megnövekszik a veszélye az időskori demencia és depresszió kialakulásának. Ez azt jelenti, hogy egy kicsit több „gőz” orvosi szempontból nézve is kívánatos volna. Ugyanez vonatkozik a tipikus alacsony vérnyomásos páciensekre: fiatal nőkre, illetve serdülő lányokra – ők az emlékezet-, figyelem- és számolási teszteken rendre rosszabbul teljesítenek.

Alacsony vérnyomás esetén az első számú gyógynövény a rozmaring. Ez a növény serkenti a vérkeringést, az ereket, valamint a szívet, és belsőleg (tea formájában) ugyanúgy alkalmazható, mint külsőleg (fürdők, krémek). Ha azonban valakinek visszeres problémái vannak, akkor csak elővigyázatossággal alkalmazható, mivel a javuló vérellátás kitágítja a vénákat.

Fontos, hogy az étkezések (különösen a reggeli) ne legyenek túl bőségesek. Ha nincs szívelégtelenség, javasolt a napi nátrium bevitel 5-10 mg-mal a szokásos dózis fölé emelni, ennek legegyszerűbb módja a sósabb ételek fogyasztása. Sporttal a keringés javul, így a panaszok is enyhülhetnek. Ha éjszaka alváskor a felsőtestet kissé megemeljük, az éjszakai vizelet mennyisége csökkenhet, így a reggeli helyzetváltoztatással kapcsolatos vérnyomásesés valószínűsége is kisebb lesz. Segíthet az ágynyugalomból való lassú, fokozatos felkelés, kompressziós gyógyharisnya viselése. Ha állás közben érzékelhetőek a vérnyomásesés első jelei, azonnali segítség lehet a lábak keresztezése, vagy a leguggolás.

A kávé és az olykor-olykor fogyasztott pezsgő is segíthet a panaszok enyhítésén, bár csak átmenetileg. A gyógynövények közül a rozmaring, a galagonya segíthet, bár ilyen irányú klinikai vizsgálatokat nem végeztek. Sebastian Kneipp, a XIX. századi híres gyógyító pap rozmaringbort itatott „keringésgyengeségben” szenvedő pácienseivel. Ez az alábbiak szerint készül: egy liter fehér borba keverjünk 20 g szárított rozmaring levelet, és tartsuk a keveréket 5 napig zárt üvegben. Ezután szűrjük. Adagolása: napi 2 pohár.

A görögszéna, másik nevén lepkeszeg szintén élénkítő, serken­tő hatású gyógynövény, amely segíthet az érintetteken. Tudományosan igazolt, hogy kolintartalma és B-vitaminjai idegsejtjeinkre serkentő hatást gyakorolnak. Az alacsony vérnyomás pedig joggal magyarázható a vegetatív idegrendszer alulműködésével. Ráadásul a görögszéna a lép vérszűrő kapacitásának növelése révén serkenti a vérképzést is. Sok hipotóniás ugyanis egyben vérszegény is! Az ókor óta is, mert gyógynövény elkészítése azonban néhány gondot vet fel. Korábban magvaiból készítettek teát, de ilyenkor szaponinok szabadulnak fel, amelyek káros hatással vannak a vérképre. Jobb tehát, ha inkább patikai készítményekhez folyamodunk. Javasolt dózis: 3-6 kapszu­la/nap.

Kínában szinte mindenki ismeri és alkalmazza az akupresszúra módszerét. Az alacsony vérnyomást általában a csi-hai (befogadó 6) nevű ponttal kezelik. E pont neve magyar fordításban: az életerő tengere. Két harántujjnyira a köldök alatt található a test középvonalá­ban. Naponta többször, alkalmanként 2-3 per­cig ujjbegyünkkel nyomjuk, masszírozzuk.

A gyakori kis adagok megelőzhetik a vérnyomásesést, ugyanakkor főként idős magasvérnyomás betegeknél előfordul az evés utáni vérnyomáscsökkenés. Nekik étkezés után ajánlatos lefeküdni.

Előfordul, hogy az alacsony vérnyomás csupán tünete egy betegségnek, amely lehet például a mellékvese működési problémája vagy akár szívelégtelenség is. Ezekben az esetekben természetesen orvosi kezelés szükséges, amelynek megkezdésére éppen az ilyen tünetek hívhatják fel a figyelmet!

Szerző :Udvari Fanni

Csontritkulás: mit tehetünk a megelőzés érdekében?

A csontritkulás hosszú éveken át tünetmentesen alakulhat ki, ezért gyakran csak egy váratlan törés hívja fel rá a figyelmet. A betegség kockázatának ismerete, a korai felismerés és a tudatos életmód azonban sokat segíthet a megelőzésben.

Nyáron sem elég a napsütés – a D-vitamin és a napkárosodott bőr regenerálásának titkai

Sokan úgy gondolják, hogy a nyári hónapokban felesleges foglalkozni a D-vitamin-pótlással, hiszen ilyenkor bőségesen süt a nap. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Bár a napsugárzás valóban segíti a szervezet D-vitamin-termelését, életmódunk, a fényvédők használata és a bőr egészségének megőrzése miatt nyáron sem biztos, hogy elegendő mennyiséghez jutunk.

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?

A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?