Az evés rejtett pszichológiája
- Dátum: 2020.01.11., 20:51
- Udvari Fanni
- éhség, étkezés, evés, falánkság, harmónia, lélek, önbizalom, psziché, szeretet, test, túlevés
A fogyókúrázók többsége hamar szembesül azzal, hogy bár a súlycsökkenés negatív energiamérleg következménye, a siker mégsem ennek az egyszerű matematikai képletnek a megértésén múlik. Az ételekhez és az evéshez fűződő érzelmeink a legmeghatározóbbak.

Egy étel ezer arca
Az evéshez alapvetően a nyugalom érzése kapcsolódik; a csecsemő nemcsak jóllakik, hanem megnyugszik és ellazul a táplálás során. Később is megmarad az evés nyugtató hatása, ez csak akkor probléma, ha az evés és az étel egész gyermekkorban és még felnőttkorban is az egyetlen, illetve a vezető önmegnyugtatási módszer, eszköz marad.Ezzel el is érkeztünk az érzelmi evés fogalmához, ami röviden azt jelenti, hogy valaki akkor is eszik, ha szomorú, ha dühös, ha fél (szorong) valami miatt, de sokan örömükben is többet esznek. Ilyenkor az evéssel csökkentjük az érzelem okozta feszültséget, vagyis megnyugtatjuk magunkat. A túlevés kifejezője lehet még lázadásnak („végre azt csinálok, amit akarok, azt és annyit eszem, amit és amennyit akarok”), néha a szeretetet, a törődést hivatott pótolni („megjutalmazom, megvigasztalom magam”). De van, aki akkor is eszik, amikor úgy érzi, hogy védtelen, és igazságtalanság érte („bánatzsír”).
Melyik étrendet kövessük?
Az élelmiszerek önmagukban nem rosszak vagy jók, csak mi címkézzük fel őket így, és nem létezik olyan étrend, amely mindenkinek mindenkor egyformán megfelel. Szervezetünk működését rengeteg tényező befolyásolhatja: pl. genetikai örökségeink, természetes és épített környezetünk, korunk, nemünk, betegségeink és lelki alkatunk, vágyaink, félelmeink, életstílusunk és stressz szintünk. Minden étrendnek lehetnek számunkra megfontolandó szempontjai, de ne helyettesítsük a testünk jelzéseire való odafigyelést azzal, hogy kőbe vésett dogmaként, nem pedig hasznos információforrásként tekintünk rájuk, legyen az vegetáriánus/vegán, Paleolit, Norbi Update, Atkins, vagy bármilyen más alternatív étrend.

Testünk mechanizmusai és élethelyzeteink is változnak, tehát fogadjuk nyitottan, ha egy adott étrend, ami valaha jól működött számunkra, már nem megfelelő. Kísérletezzünk bátran a különböző étrendi ajánlásokkal, vagy egyes, számunkra szimpatikus elemeikkel, az ízlelőbimbóinknak és a szervezetünknek jóleső fogásokkal! Étrendünket akkor tudjuk személyre szabottan összeállítani, ha barátságos viszonyt alakítunk ki testünkkel. Testünk egy tökéletes szerkezet: jelez, ha egy adott pillanatban kíván, vagy éppen nem kíván valamit, illetve ha nem képes megbirkózni valamelyik kedvelt ételünkkel.
Nemcsak az számít, hogy mit és hogyan eszünk, hanem az is, hogy kik vagyunk mi, evők!
Testünk és lelkünk táplálása egyaránt fontos. Mivel az evéssel és az ételekkel gyakran bonyolult, ellenséges vagy szorongó a viszonyunk, a táplálkozás így nem nyújthat igazi táplálást! Ha pl. nem diagnosztizált vagy ismert, de általunk figyelmen kívül hagyott ételallergiától/étel intoleranciától szenvedünk, akkor bizonyos élelmiszerek fenyegetést, kínokat jelentenek számunkra, s emiatt az evést stresszként éljük meg. Ha gyerek vagy felnőtt korunkban valamilyen lelki trauma vagy szexuális abúzus ért minket, akkor megtörténhet, hogy pl. falásrohamokkal/túlevéssel temetjük be a fájdalmat, vagy túlsúlyunkkal védjük magunkat a további sérülésektől. Gyakran „mérgező” táplálkozási hiedelmeink csapdájában vergődünk, amikor pl. szentül hisszük, hogy a zsír hizlal, hogy akaraterővel szabályozni tudjuk az étvágyunkat, vagy hogy csak akkor leszünk szerethetőek, ha elérjük vágyott testsúlyunkat. Mindennapos, hogy állandó negatív kritikával illetjük testünket, folyamatosan összehasonlítva magunkat másokkal, a társadalom és a média által közvetített elvárásokkal és ideálokkal.

Ha szükségesnek érezzük, érdemes lehet szakorvos, coach, kineziológus, pszichológus, pszichiáter vagy más tanácsadók segítségét igénybe venni ahhoz, hogy a környezet vagy saját magunk által generált stresszfaktorokat fizikai és lelki síkon feltárjuk, feldolgozzuk és kiiktassuk. Ezektől a terhektől megkönnyebbedve már tudatosabban visszatérhetünk elhagyott testünkbe, hiszen alakítani is csak akkor tudunk rajta, ha itt és most elfogadóan és szeretettel lakunk benne.
Ha nemcsak fejünkben, hanem testünkben és szívünkben is létezünk, akkor testi-lelki folyamataink étkezéssel kapcsolatos összefüggéseit is felismerhetjük és hasznosíthatjuk hatékony emésztésünk, erős immunrendszerünk, és végső soron egészségünk, vitalitásunk megőrzése érdekében!
Szerző:Udvari Fanni
A hosszú otthonlét pozitív és negatív hatásai
A hosszabb ideig tartó otthonlét sokféleképpen hathat az ember testi és lelki állapotára. Vannak élethelyzetek, amikor valaki önként tölt több időt otthon, például pihenés, tanulás, távmunka vagy családi okok miatt.
Csendes borderline, amikor a vihar nem kívül, hanem belül zajlik
Azt a szót mindenki ismeri, hogy személyiségzavar, de sokan nem tudják mi húzódik mögötte, illetve mennyi megjelenése is van ennek.
Óvodakezdés: sír, kapaszkodik, nem akar bemenni?
Az óvodakezdés nemcsak a gyermek, hanem az egész család számára nagy változás. Az addig megszokott, biztonságos otthoni környezet helyett új helyszín, ismeretlen felnőttek, új gyerekek és másfajta napirend várja a kicsit. Nem csoda, ha az első reggeleken könnyek között kapaszkodik a szülőbe, tiltakozik az öltözés ellen, vagy határozottan kijelenti: ő bizony nem akar óvodába menni.
A túlkompenzálás jelei
A túlkompenzálás olyan pszichológiai működésmód, amely során az ember egy számára kellemetlen bizonytalanságot, hiányérzetet vagy gyengeséget úgy próbál elfedni, hogy az ellenkező irányba túlzott viselkedést mutat. Sok esetben ez nem tudatos. Az érintett személy valóban úgy érezheti, hogy határozott, erős vagy magabiztos, miközben viselkedésének hátterében valójában félelem, kisebbrendűségi érzés vagy az elutasítástól való szorongás áll.
Mitől leszel azonnal szimpatikusabb másoknak?
Vajon mi alapján döntjük el néhány perc, sőt olykor néhány másodperc alatt, hogy valaki szimpatikus-e számunkra? Természetesen a külső megjelenés is szerepet játszhat az első benyomásban, de hosszú távon sokkal inkább azok az apró gesztusok, viselkedési formák és kommunikációs szokások számítanak.