Az evés rejtett pszichológiája
- Dátum: 2020.01.11., 20:51
- Udvari Fanni
- éhség, étkezés, evés, falánkság, harmónia, lélek, önbizalom, psziché, szeretet, test, túlevés
A fogyókúrázók többsége hamar szembesül azzal, hogy bár a súlycsökkenés negatív energiamérleg következménye, a siker mégsem ennek az egyszerű matematikai képletnek a megértésén múlik. Az ételekhez és az evéshez fűződő érzelmeink a legmeghatározóbbak.

Egy étel ezer arca
Az evéshez alapvetően a nyugalom érzése kapcsolódik; a csecsemő nemcsak jóllakik, hanem megnyugszik és ellazul a táplálás során. Később is megmarad az evés nyugtató hatása, ez csak akkor probléma, ha az evés és az étel egész gyermekkorban és még felnőttkorban is az egyetlen, illetve a vezető önmegnyugtatási módszer, eszköz marad.Ezzel el is érkeztünk az érzelmi evés fogalmához, ami röviden azt jelenti, hogy valaki akkor is eszik, ha szomorú, ha dühös, ha fél (szorong) valami miatt, de sokan örömükben is többet esznek. Ilyenkor az evéssel csökkentjük az érzelem okozta feszültséget, vagyis megnyugtatjuk magunkat. A túlevés kifejezője lehet még lázadásnak („végre azt csinálok, amit akarok, azt és annyit eszem, amit és amennyit akarok”), néha a szeretetet, a törődést hivatott pótolni („megjutalmazom, megvigasztalom magam”). De van, aki akkor is eszik, amikor úgy érzi, hogy védtelen, és igazságtalanság érte („bánatzsír”).
Melyik étrendet kövessük?
Az élelmiszerek önmagukban nem rosszak vagy jók, csak mi címkézzük fel őket így, és nem létezik olyan étrend, amely mindenkinek mindenkor egyformán megfelel. Szervezetünk működését rengeteg tényező befolyásolhatja: pl. genetikai örökségeink, természetes és épített környezetünk, korunk, nemünk, betegségeink és lelki alkatunk, vágyaink, félelmeink, életstílusunk és stressz szintünk. Minden étrendnek lehetnek számunkra megfontolandó szempontjai, de ne helyettesítsük a testünk jelzéseire való odafigyelést azzal, hogy kőbe vésett dogmaként, nem pedig hasznos információforrásként tekintünk rájuk, legyen az vegetáriánus/vegán, Paleolit, Norbi Update, Atkins, vagy bármilyen más alternatív étrend.

Testünk mechanizmusai és élethelyzeteink is változnak, tehát fogadjuk nyitottan, ha egy adott étrend, ami valaha jól működött számunkra, már nem megfelelő. Kísérletezzünk bátran a különböző étrendi ajánlásokkal, vagy egyes, számunkra szimpatikus elemeikkel, az ízlelőbimbóinknak és a szervezetünknek jóleső fogásokkal! Étrendünket akkor tudjuk személyre szabottan összeállítani, ha barátságos viszonyt alakítunk ki testünkkel. Testünk egy tökéletes szerkezet: jelez, ha egy adott pillanatban kíván, vagy éppen nem kíván valamit, illetve ha nem képes megbirkózni valamelyik kedvelt ételünkkel.
Nemcsak az számít, hogy mit és hogyan eszünk, hanem az is, hogy kik vagyunk mi, evők!
Testünk és lelkünk táplálása egyaránt fontos. Mivel az evéssel és az ételekkel gyakran bonyolult, ellenséges vagy szorongó a viszonyunk, a táplálkozás így nem nyújthat igazi táplálást! Ha pl. nem diagnosztizált vagy ismert, de általunk figyelmen kívül hagyott ételallergiától/étel intoleranciától szenvedünk, akkor bizonyos élelmiszerek fenyegetést, kínokat jelentenek számunkra, s emiatt az evést stresszként éljük meg. Ha gyerek vagy felnőtt korunkban valamilyen lelki trauma vagy szexuális abúzus ért minket, akkor megtörténhet, hogy pl. falásrohamokkal/túlevéssel temetjük be a fájdalmat, vagy túlsúlyunkkal védjük magunkat a további sérülésektől. Gyakran „mérgező” táplálkozási hiedelmeink csapdájában vergődünk, amikor pl. szentül hisszük, hogy a zsír hizlal, hogy akaraterővel szabályozni tudjuk az étvágyunkat, vagy hogy csak akkor leszünk szerethetőek, ha elérjük vágyott testsúlyunkat. Mindennapos, hogy állandó negatív kritikával illetjük testünket, folyamatosan összehasonlítva magunkat másokkal, a társadalom és a média által közvetített elvárásokkal és ideálokkal.

Ha szükségesnek érezzük, érdemes lehet szakorvos, coach, kineziológus, pszichológus, pszichiáter vagy más tanácsadók segítségét igénybe venni ahhoz, hogy a környezet vagy saját magunk által generált stresszfaktorokat fizikai és lelki síkon feltárjuk, feldolgozzuk és kiiktassuk. Ezektől a terhektől megkönnyebbedve már tudatosabban visszatérhetünk elhagyott testünkbe, hiszen alakítani is csak akkor tudunk rajta, ha itt és most elfogadóan és szeretettel lakunk benne.
Ha nemcsak fejünkben, hanem testünkben és szívünkben is létezünk, akkor testi-lelki folyamataink étkezéssel kapcsolatos összefüggéseit is felismerhetjük és hasznosíthatjuk hatékony emésztésünk, erős immunrendszerünk, és végső soron egészségünk, vitalitásunk megőrzése érdekében!
Szerző:Udvari Fanni
Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?
A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.
Az Asperger- szindróma jellemzői
Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.
Természetes feszültségoldó technikák a mindennapokban
A modern élet állandó rohanása könnyen vezet krónikus feszültséghez, amely hosszú távon testi és lelki problémákat okozhat. A stressz önmagában nem ellenség, hiszen kis mennyiségben motiváló erőt jelenthet, ám ha tartósan fennáll, a szervezet kimerül. A feszültségoldás ezért nem luxus, hanem alapvető szükséglet.
Sajátszabályos gyerekek – hogyan értsük meg őket
Minden gyerek más, még a családon belüli gyermekek sem ugyanolyanok, hiába kapják ugyanazt a nevelést. Nézzük, milyenek a sajátszabályos gyerekek.
Alkalmazkodási zavar – a túlterheltség láthatatlan terhe
Az alkalmazkodási zavar olyan lelkiállapot, amely akkor jelentkezik, amikor az embert érő stressz meghaladja a megküzdési képességeit. Bár mindenki találkozik nehéz élethelyzetekkel, vannak időszakok, amikor a változások túl gyorsan, túl intenzíven vagy éppen túl hosszú ideig következnek be. Ilyenkor az érzelmek, a gondolkodás és a viselkedés is kibillenhet az egyensúlyából. A jelenséget gyakran félreértik, pedig nem gyengeség, hanem egy teljesen érthető emberi válasz a túlzott megterhelésre.