Az evés rejtett pszichológiája
- Dátum: 2020.01.11., 20:51
- Udvari Fanni
- éhség, étkezés, evés, falánkság, harmónia, lélek, önbizalom, psziché, szeretet, test, túlevés
A fogyókúrázók többsége hamar szembesül azzal, hogy bár a súlycsökkenés negatív energiamérleg következménye, a siker mégsem ennek az egyszerű matematikai képletnek a megértésén múlik. Az ételekhez és az evéshez fűződő érzelmeink a legmeghatározóbbak.
Egy étel ezer arca
Az evéshez alapvetően a nyugalom érzése kapcsolódik; a csecsemő nemcsak jóllakik, hanem megnyugszik és ellazul a táplálás során. Később is megmarad az evés nyugtató hatása, ez csak akkor probléma, ha az evés és az étel egész gyermekkorban és még felnőttkorban is az egyetlen, illetve a vezető önmegnyugtatási módszer, eszköz marad.Ezzel el is érkeztünk az érzelmi evés fogalmához, ami röviden azt jelenti, hogy valaki akkor is eszik, ha szomorú, ha dühös, ha fél (szorong) valami miatt, de sokan örömükben is többet esznek. Ilyenkor az evéssel csökkentjük az érzelem okozta feszültséget, vagyis megnyugtatjuk magunkat. A túlevés kifejezője lehet még lázadásnak („végre azt csinálok, amit akarok, azt és annyit eszem, amit és amennyit akarok”), néha a szeretetet, a törődést hivatott pótolni („megjutalmazom, megvigasztalom magam”). De van, aki akkor is eszik, amikor úgy érzi, hogy védtelen, és igazságtalanság érte („bánatzsír”).
Melyik étrendet kövessük?
Az élelmiszerek önmagukban nem rosszak vagy jók, csak mi címkézzük fel őket így, és nem létezik olyan étrend, amely mindenkinek mindenkor egyformán megfelel. Szervezetünk működését rengeteg tényező befolyásolhatja: pl. genetikai örökségeink, természetes és épített környezetünk, korunk, nemünk, betegségeink és lelki alkatunk, vágyaink, félelmeink, életstílusunk és stressz szintünk. Minden étrendnek lehetnek számunkra megfontolandó szempontjai, de ne helyettesítsük a testünk jelzéseire való odafigyelést azzal, hogy kőbe vésett dogmaként, nem pedig hasznos információforrásként tekintünk rájuk, legyen az vegetáriánus/vegán, Paleolit, Norbi Update, Atkins, vagy bármilyen más alternatív étrend.
Testünk mechanizmusai és élethelyzeteink is változnak, tehát fogadjuk nyitottan, ha egy adott étrend, ami valaha jól működött számunkra, már nem megfelelő. Kísérletezzünk bátran a különböző étrendi ajánlásokkal, vagy egyes, számunkra szimpatikus elemeikkel, az ízlelőbimbóinknak és a szervezetünknek jóleső fogásokkal! Étrendünket akkor tudjuk személyre szabottan összeállítani, ha barátságos viszonyt alakítunk ki testünkkel. Testünk egy tökéletes szerkezet: jelez, ha egy adott pillanatban kíván, vagy éppen nem kíván valamit, illetve ha nem képes megbirkózni valamelyik kedvelt ételünkkel.
Nemcsak az számít, hogy mit és hogyan eszünk, hanem az is, hogy kik vagyunk mi, evők!
Testünk és lelkünk táplálása egyaránt fontos. Mivel az evéssel és az ételekkel gyakran bonyolult, ellenséges vagy szorongó a viszonyunk, a táplálkozás így nem nyújthat igazi táplálást! Ha pl. nem diagnosztizált vagy ismert, de általunk figyelmen kívül hagyott ételallergiától/étel intoleranciától szenvedünk, akkor bizonyos élelmiszerek fenyegetést, kínokat jelentenek számunkra, s emiatt az evést stresszként éljük meg. Ha gyerek vagy felnőtt korunkban valamilyen lelki trauma vagy szexuális abúzus ért minket, akkor megtörténhet, hogy pl. falásrohamokkal/túlevéssel temetjük be a fájdalmat, vagy túlsúlyunkkal védjük magunkat a további sérülésektől. Gyakran „mérgező” táplálkozási hiedelmeink csapdájában vergődünk, amikor pl. szentül hisszük, hogy a zsír hizlal, hogy akaraterővel szabályozni tudjuk az étvágyunkat, vagy hogy csak akkor leszünk szerethetőek, ha elérjük vágyott testsúlyunkat. Mindennapos, hogy állandó negatív kritikával illetjük testünket, folyamatosan összehasonlítva magunkat másokkal, a társadalom és a média által közvetített elvárásokkal és ideálokkal.
Ha szükségesnek érezzük, érdemes lehet szakorvos, coach, kineziológus, pszichológus, pszichiáter vagy más tanácsadók segítségét igénybe venni ahhoz, hogy a környezet vagy saját magunk által generált stresszfaktorokat fizikai és lelki síkon feltárjuk, feldolgozzuk és kiiktassuk. Ezektől a terhektől megkönnyebbedve már tudatosabban visszatérhetünk elhagyott testünkbe, hiszen alakítani is csak akkor tudunk rajta, ha itt és most elfogadóan és szeretettel lakunk benne.
Ha nemcsak fejünkben, hanem testünkben és szívünkben is létezünk, akkor testi-lelki folyamataink étkezéssel kapcsolatos összefüggéseit is felismerhetjük és hasznosíthatjuk hatékony emésztésünk, erős immunrendszerünk, és végső soron egészségünk, vitalitásunk megőrzése érdekében!
Szerző:Udvari Fanni
A negatív gondolkodás hatásai és a mindfulness
Sokszor egyből a legrosszabbra gondolunk, pedig a negatív hozzáállás, gondolkodás károsan hat. Miért és hogyan rombol a negatív gondolkodás, és mit tehetünk ellene?
Hogyan kezeljük a testvérkonfliktusokat
Amikor megszületett a kistestvér és a nagyfiam kezébe adtuk, boldogan gondoltam arra, hogy milyen jó testvérek lesznek majd, mennyire szeretik és segítik majd egymást. Akkor nem jelent meg lelki szemeim előtt a sok vita, veszekedés köztük, állandó féltékenység, sok konfliktus, amelyeket most napi szinten próbálok hárítani, megoldani. Vajon mi áll a testvérkonfliktusok hátterében és hogyan segíthetünk rajtuk?
Mi állhat az irigység hátterében?
Hogy jól körül írjam a témát, megközelítettem az irigység fogalmát „tudományos” szempontból. „Az irigység másnak örömén érzett fájdalmunk, amivel rokon érzés, ha másnak fájdalmán örömet érzünk” - írja a wikipedia.
Melyek a verbális bántalmazás jelei?
Rengetegen válnak életük során szóbeli bántalmazás áldozatává, sokakban azonban nem is tudatosul, pedig a verbális bántalmazást fontos időben felismerni. Milyen jelei vannak?
Hogyan vészeljük át az életközépi válságot?
A 35-50 éves életkor kiváló időszak a visszatekintésre, de még nem túl késő az előre tekintésre sem, az esetleges újratervezésre. A nők esetében előtérbe kerül a gyermekvállalás kérdése, ha még nem szültek. A férfiak pedig megdöbbennek, milyen régóta vannak házasságban. Sokan kapuzárási pánikot is megélnek ebben az időintervallumban.