Menü

Közel-keleti csicseriborsókrém: hummusz

A hummusz évek óta sláger-élelmiszernek számít. Egészséges, jól néz ki és sokféleképpen felhasználható.

A Közel-Keletről származó ételt már évszázadok óta fogyasztják. Alapja a csicseriborsó (a hummusz tulajdonképpen csicseriborsókrém) és a tahini, ami szezámmagból készült paszta. A tökéletes keverék pedig még olívaolaj, citromlé és fokhagyma hozzáadásával készül el. A Közel-Keleti országokban hidegen és melegen is fogyasztják, szinte mindenféle étel mellé. Szendvicsekhez, csirke, hal és zöldségalapú ételekhez is használják, de a például a falafel mellett is előfordulhat kísérőként. Leggyakoribb felhasználása a hétköznapi étkezés során pitávál vagy kenyérrel jellemző.

Hozzávalók:

50 dkg csicseriborsó

2 gerezd fokhagyma

2 db citrom leve

2 evőkanál olívaolaj

3 evőkanál tahini

bors

ízlés szerint más (erősebb) fűszerek

A csicseriborsót, hogyha csomagolva vásároljuk és nem konzervben, akkor egy éjszakára ázni kell hagyni egy tál vízben. Főtt csicseriborsót konzervben lehet venni, ez sokkal egyszerűbb és gyorsabb megoldás. A konzervet egy lábasban felforraljuk, ezalatt megtisztítjuk és felszeleteljük a hagymát, és a 2 darab citrom levét kifacsarjuk. A forrásban lévő csicseriborsót lehúzzuk a tűzről és leszűrjük.

Robotgéppel krémesre keverjük a csicseriborsót és a fokhagymát, amihez hozzáadjuk a citromlevet, az olívaolajat és a tahinit. Ezután pedig sóval, borssal, vagy ízlés szerint még más fűszerekkel ízesítjük. Ha elkészült a kissé folyós krémet a hűtőbe tesszük és pár óráig állni hagyjuk.

A hummuszt fogyaszthatjuk egyszerűen pirítós kenyérre és zöldségekkel, de mártogatósként is tökéletesen megállja a helyét, pitával vagy bármilyen sós finomsággal. Leginkább előételnek vagy nasinak készítik el, de egy gyors reggeli vagy vacsora alkalmával nagyon finom szendvics hozzávaló. Saláta mellé is ki lehet próbálni, bár nem feltétlenül öntet formájában, ahhoz nem elég folyós az állaga.

A hummusz sok fontos vitamint tartalmaz, mivel alapanyagai is rendkívül egészségesek. Kalcium, magnézium, cink, vas és E- és B-vitaminok bevitelét is segíthetjük a fogyasztásával. Két fontos hozzávalója a csicseriborsó és szezámmag is segít a cukorbetegség megelőzésében, valamint pozitív hatással van a koleszterinszintre is.

5 szósz, amit minden szakácsnak ismernie kell

A jó szósz sokszor többet jelent egyszerű kiegészítőnél: összeköti az étel ízeit, szaftosságot ad, kiemeli az alapanyagokat, és akár egy egyszerű fogást is különlegessé tehet. A klasszikus francia konyha öt úgynevezett anyaszószt tart számon, amelyekből rengeteg más mártás készíthető. Ezek alapjainak ismerete nemcsak profi szakácsok számára hasznos, hanem azoknak is, akik szeretnének magabiztosabban mozogni a konyhában.

Tippek olajos ételek fogyasztása után

Az olajos, zsíros ételek sokak számára ízletesek, ugyanakkor nagyobb mennyiségben fogyasztva megterhelhetik az emésztőrendszert. Egy rántott hús, sült krumpli, hamburger vagy más bő olajban készült fogás után jelentkezhet teltségérzet, puffadás, gyomorégés, hányinger vagy egyszerűen kellemetlen nehézségérzet. Néhány egyszerű szokással azonban könnyebbé tehetjük az emésztést és javíthatjuk a közérzetünket.

Feszültség, fáradtság és csokoládé – hogyan alakul ki a stresszevés ördögi köre?

Az étkezés és az érzelmeink között szorosabb kapcsolat van, mint gondolnánk. Egy nehéz nap után könnyebben nyúlunk édességekhez és nassolnivalókhoz, az evés pedig rövid időre megnyugvást hozhat. Azonban hogyan különböztethetjük meg a valódi éhséget a stresszevéstől?

Hidratálás okosan: mit igyunk, mennyit és mire figyeljünk a nyári hőségben?

A nyári hőség nemcsak kellemetlen, hanem komoly megterhelést is jelent a szervezet számára. Amikor a hőmérő tartósan 30 Celsius-fok fölé emelkedik, testünk fokozott izzadással próbálja fenntartani a megfelelő testhőmérsékletet.

D-vitamin nyáron is? Igen, és ennek több oka van, mint gondolnánk

Sokan úgy gondolják, hogy a D-vitamin pótlására kizárólag ősszel és télen van szükség, hiszen a nyári napsütés bőségesen fedezi szervezetünk igényeit. Bár valóban a napfény a D-vitamin legfontosabb természetes forrása, a valóság ennél jóval összetettebb. A szakemberek szerint még a legmelegebb hónapokban sem biztos, hogy mindenki elegendő D-vitaminhoz jut.