Menü

Maradéktalanul

Magyarországon közel 2 millió tonna ételt dobunk szemétbe évente, otthonainkban ennyi végzi a kukában. Hatalmas pazarlás ez, mely ellen civil szervezetek is tiltakoznak. Kétmillió ételhulladék rengeteg, miközben tízezrek éheznek, s ez világszerte jelentős probléma, nemcsak Magyarországon.

A magyar élelmiszerpazarlás legnagyobb szelete a háztartásokban keletkezik, otthonainkban landol a szemetesben.

A pazarlás csökkentésének érdekében már léteznek hatékony kampányötletek, vannak élelmiszerláncok, amelyek vállalják, hogy a nap végén megmaradt termékeiket eljuttatják a rászorulókhoz, ez már egy lépés a megoldáshoz vezető úton.

Mindenképp törekedni kell arra, hogy megmentsünk sok tonna megmaradt élelmiszert, mert még felhasználhatóak. A rászorulóknak életmentő lenne jópár élelmiszercsomag, melyet a maradékokból el lehetne készíteni. A nélkülözők örülnének neki.

Mi az, amit mi tehetünk?

Például konyhánkban megpróbálunk a maradék ételek felhasználásával új fogásokat készíteni, a pazarlás helyett kreativitásunkat bevetve megelőzni az ételek szemétben landolását.

Az éttermekben amit nem tudunk elfogyasztani, csomagoltassuk el, együk meg otthon később, jó lesz vacsorára, másnapra.

A túlvásárlást is meg kell előznünk, ami nemcsak a pénztárcánknak tesz jót, hanem a diétánknak is. Nem véletlenül mondják, hogy sosem szabad éhesen vásárolni menni és nem árt, ha van nálunk bevásárlólista, melyre hagyatkozunk és melytől nem térünk el. A boltban csak azt vegyük meg, amit később tényleg megeszünk, vagy amire ténylegesen szükségünk van.

A fő cél az, hogy annyit vásároljunk, annyit elfogyasztunk, így pedig nem keletkezik kidobásra váró ételfelesleg. A maradék főtt ételt vagy akár a kenyeret fagyasszuk le, semmiképp ne dobjuk el. Ha felhalmozzuk akkor feltehetően a szavatossági idő lejárta után kidobjuk.

A szavatosságot egyébként figyelni kell, de semmiképp sem kell eldobni feltétlen az egy napja lejárt terméket, mert nem biztos, hogy van bármi baja.

Ahol házikedvenc van, ott az ételmaradék a kutyusnál landol, akinek viszont nincs háziállata, érdemes a fenti tanácsokat megfogadva vásárolni, fagyasztani.

Főleg ünnepek idején gyakori, hogy több étel is rajtunk marad. A süteményhegyekből én meg szoktam kínálni szomszédaimat, rokonaimat, barátaimat, munkatársaimat, de volt, hogy a mikuláscsomagok nagy részét négy gyermekes családosoknak, óvodáknak továbbítottam, rászorulóknak ajándékoztam el.

Ami nekünk felesleges, másnak érték lehet. Így mindenki jól jár.

Tervezzünk előre! A legegyszerűbb módja annak, hogy ne kelljen kidobnunk semmilyen maradékot, ha megtervezzük előre mikor miből mennyit főzünk. Átgondolva főzzünk és dobozoljunk.

Bevásárlás előtt még otthon ellenőrizzük a készleteinket, így elkerülhetjük, hogy olyan alapanyagot vásároljunk, ami van otthon.

A tudatosság a konyhában is elengedhetetlen, de mindig megéri spórolni az élelmiszerhulladékkal! Segítsünk másokon!

Martinka Dia

Forróságban is biztonságban – így előzzük meg a hőgutát a kutyáknál!

A nyári kánikulában nemcsak az emberek szenvednek a forróságtól, hanem négylábú barátaink is. A kutyák különösen érzékenyek a hőgutára, mert nem tudnak úgy izzadni, mint mi, és testhőmérsékletük könnyen megemelkedhet, ha nem figyelünk rájuk. A hőguta életveszélyes állapot lehet, de néhány egyszerű óvintézkedéssel megelőzhető.

Tűzgyújtási tilalom van érvényben – mit jelent ez?

A tartósan száraz, meleg időjárás miatt általános tűzgyújtási tilalmat rendeltek el több megyében. A tilalom célja az erdő- és bozóttüzek megelőzése, amelyek ilyenkor már egy apró szikra hatására is hatalmas károkat okozhatnak.

Őznász a közutakon (is) - Veszélyes időszak kezdődött az autósokra

Hazánkban az utakon elütött nagyvad háromnegyede őz. Az őzbalesetek döntő része pedig pont ezekben a hetekben történik.

Villámlás és mennydörgés – tudod, mit kell tenned?

Mindenki találkozott már olyan viharral, ami hangos dörgéssel és villámlással járt, de vajon mindenki tudja e, hogy ilyenkor mit kell tenni?

Miért ilyen sekély a Balaton?

A Balaton Európa egyik legsekélyebb tava, de vajon miért alakult így, és hogyan befolyásolja ezt a jövőben a klímaváltozás? A „magyar tenger” különleges geológiai múltja és a globális felmelegedés hatásai olyan kérdéseket vetnek fel, amelyek túlmutatnak a nyaralás élményén.