Menü

Tenet - A múlt a jelen, ami a jövő

Christopher Nolan szerzői filmjei és stúdió darabjai mindig kiemelkednek a nemzetközi, de főleg az amcsi mezőnyből. Egyszerre lenyűgözőek, grandiózusok és nagyon szórakoztatók. Ha visszanyúlunk a kezdetekhez, a régi klasszikusa, a Memento azonban alaposan megkeverte lineáris vonalvezetésbe vetett hitünket. Azt régóta tudjuk, hogy ma van a holnap tegnapja, de az új vizuális szerzői ecsetvonásában a mester konkrétan az arcunkba nyomja, hogy mi lenne ha a múlt a jelen, ami a jövő. Mielőtt totális agyzsibbadásba átmenne ez a tudományos gondolatkísérletnek is elmenő Tenet, azért azt be kell látni, hogy igazából remek kis darab. Lehet például rajta gondolkodni, de nagyon. Miközben ez egy magával ragadó világ körüli road movie lett, amelynek célja, mint mindig egy akciófilmben, a világ megmentése. Egy tökös amcsi ex-kommandós (Denzel Washington fia) az inverziós, visszamenőleges fegyverekkel üzletelő orosz világcsibész (a megagonosz Kenneth Branagh) üzérkedése közepette próbálja alakítani és megérteni a történéseket velünk együtt.

Felejtsük el a Vissza a jövőben kissé gyerekes avítt báját, itt egy tudományosan megtámogatott kőkemény James Bond felállásra vettünk jegyet. A popcorn is kiesik a szánkból a gyönyörű tájak és a képi megoldások miatt. A remek sztorit is jegyző Nolan kiváló színész- és kamerakezeléssel megnyeri a szívünket. Azonban sokaknak kiverheti a biztosítékot ez a virtuális/vizuális 4 d inverz puzzle. Habár minden (?) rendben van a filmben, de valahogy mégis nehéz befogadni. Az újdonságok már csak ilyenek. Nem tudjuk a helyén kezelni. Azonban ne legyünk telhetetlenek. Ez az egyedi grandiózus mozi minden szinten megállja a helyét. Magával ragad, de tartja is a távolságot, mint mikor a kezdet és vég egymást éri egy műalkotásban. Többek leszünk tőle, de nem hagy minket nyugodni. Ezt a filmet nem megérteni kell (lévén tudatosan hagy nyitva megannyi kérdést), hanem megtapasztalni. Kár kihagyni. Az év talán legegyedibb darabja. Maszkot fel és irány a mozi.

Michael Jackson legendájának nyomában

Michael Jackson nagyon megosztó életutat hagyott maga után. Minden idők egyik legkiemelkedőbb táncosának és énekesének története rengeteg megfilmesíthető motívumot tartalmazott. Az örökséget felügyelők pedig elérkezettnek látták az időt egy egész estét filmmel elvinni minket egy nosztalgiavasútra, megnyerték rendezőnek a biztoskezű Antoine Fuqua-t (Kiképzés, A nap könnyei). A főszerepben Jaafar Jackson (a legenda unokaöccse) mindenkit meglepett, a zene kolosszális, mega reklám promóció, a hangulat adott. A zajos kezdeti sikerek mellett itt volt az ideje, hogy utána nézzünk a film valós értékének.

Az emberi teremtés tragédiája

Az elvakult kutató orvos által holtból élő ember teremtésének legendája, Mary Shelley angol romantikus regénye, a Frankenstein, rengeteg feldolgozást megélt már vásznon és a világot jelentő deszkákon egyaránt. Azonban a Vígszínházban két hónapja sikerrel futó adaptáció, a Frankenstein – A modern Prométheusz mégis különleges élményt ígért. Hatalmas díszletek, alapmű íránti tisztelettel teli átiratot, ami követi a regényt de újabb vetületekkel gazdagítja is azt. A Garai Judit és Hegymegi Máté (egyben rendező) által írt darab különleges, kiemelt esemény, efelől nem volt kétség. Lássuk a részleteket.

A bömballban minden lehetséges

A kosárlabdáról eddig is igyekeztek rajzfilmszerű keretek között vicces meséket elmesélni (legismertebb a Space Jam I-II). Ezek nem mellékelték a humort, de valahogy nem nagyon sikerült összekötni a labdás sportot az amerikai filmek egyik legfelkapottabb momentumával, jelesül a lesajnált, jólelkű „amatőr” felemelkedés történetével. Itt volt az ideje a Goat - Will, a bajnok befutásának a műfaj kánonjában. Egy kis kecske, Will üstökösszerű sportsikereinek kellemes perceit ígérte a mozi a legkisebbeknek és a nagyobb, gyereklelkű NBA-rajongóknak egyaránt.

Egy ipari tragédia és az igazság ára

A Netflix év elején megjelent lengyel minisorozata, az Ólomgyerekek, az 1970-es évek egyik legsötétebb ipari tragédiáját hozza felszínre. A megtörtént eseményeken alapuló produkció egy nyomasztó korrajz, amelyben az emberi lelkiismeret csap össze a pártállami érdekekkel.

Hűtlenek: kapcsolati pszichodráma haladóknak!

A Hűtlenek Ingmar Bergman egy kevésbé ismert, még egy, a híres Liv Ullmann (a szerző volt élettársa) vezényelte filmes feldolgozást is megélt darabja. A színház a színházban koncepcióra építkező kapcsolati dráma egy megcsalást és annak utóéletét tárja elénk, ahol az érzelmeket hitelesen mutatja meg a saját múltbeli árnyaival őrlődő narrátor. A darabot a Radnóti Színház tavaly október óta adja elő. Egy fiatal, roppant tehetséges rendező, Bagossy Júlia vitte színre. Erős érzelmeket, dinamikus játékot és meghitt, igaz emberi pillanatokat vártam, nem csalódtam.