Tenet - A múlt a jelen, ami a jövő
- Dátum: 2020.09.18., 07:03
- Vass Attila
- https://www.tenetfilm.net/
- akció, film, idő, időutazás, kritika, világmegváltás. popcorn
Christopher Nolan szerzői filmjei és stúdió darabjai mindig kiemelkednek a nemzetközi, de főleg az amcsi mezőnyből. Egyszerre lenyűgözőek, grandiózusok és nagyon szórakoztatók. Ha visszanyúlunk a kezdetekhez, a régi klasszikusa, a Memento azonban alaposan megkeverte lineáris vonalvezetésbe vetett hitünket. Azt régóta tudjuk, hogy ma van a holnap tegnapja, de az új vizuális szerzői ecsetvonásában a mester konkrétan az arcunkba nyomja, hogy mi lenne ha a múlt a jelen, ami a jövő. Mielőtt totális agyzsibbadásba átmenne ez a tudományos gondolatkísérletnek is elmenő Tenet, azért azt be kell látni, hogy igazából remek kis darab. Lehet például rajta gondolkodni, de nagyon. Miközben ez egy magával ragadó világ körüli road movie lett, amelynek célja, mint mindig egy akciófilmben, a világ megmentése. Egy tökös amcsi ex-kommandós (Denzel Washington fia) az inverziós, visszamenőleges fegyverekkel üzletelő orosz világcsibész (a megagonosz Kenneth Branagh) üzérkedése közepette próbálja alakítani és megérteni a történéseket velünk együtt.

Felejtsük el a Vissza a jövőben kissé gyerekes avítt báját, itt egy tudományosan megtámogatott kőkemény James Bond felállásra vettünk jegyet. A popcorn is kiesik a szánkból a gyönyörű tájak és a képi megoldások miatt. A remek sztorit is jegyző Nolan kiváló színész- és kamerakezeléssel megnyeri a szívünket. Azonban sokaknak kiverheti a biztosítékot ez a virtuális/vizuális 4 d inverz puzzle. Habár minden (?) rendben van a filmben, de valahogy mégis nehéz befogadni. Az újdonságok már csak ilyenek. Nem tudjuk a helyén kezelni. Azonban ne legyünk telhetetlenek. Ez az egyedi grandiózus mozi minden szinten megállja a helyét. Magával ragad, de tartja is a távolságot, mint mikor a kezdet és vég egymást éri egy műalkotásban. Többek leszünk tőle, de nem hagy minket nyugodni. Ezt a filmet nem megérteni kell (lévén tudatosan hagy nyitva megannyi kérdést), hanem megtapasztalni. Kár kihagyni. Az év talán legegyedibb darabja. Maszkot fel és irány a mozi.
A gonosz bennünk él?
A Budapesten forgatott új Russell Crowe film a nürnbergi perről sok premiercsúszás után végre beért a honi mozikba is. A színészek elitek: Michael Shannon (A víz érintése) a főügyész, Rami Malek (Bohém rapszódia) a pszichológus, aki a jócskán meghízott kedvelt új-zélandi -ausztrál fenegyerekünk által alakított Göringet, illetve sorstársait analizálja a híres per alatt. Erős és roppant érzékeny témát érint, amely reméltük, hogy oktatófilmnek csakúgy, mint történelmi filmnek is megállja majd a helyét. Lássuk összejön-e a várva várt Oscar-eső.
Pandora még mindig egyedi, a tartalom viszont ismerős
James Cameron három évvel A víz útja után újra bizonyítani akarja, hogy az Avatar-széria még mindig képes megrengetni a mozitermeket. A Tűz és hamu minden eddiginél nagyobb, zajosabb és sötétebb fejezetként vonul be a filmtörténelembe. A kérdés inkább az, hogy az epikus megvalósítás mögött maradt-e még valódi újdonság.
Az antihősök új dimenziója a Marvel-univerzumban
Az idén videón is már megjelent Mennydörgők* egy olyan társaság története, amelyet nem külső kényszer, hanem a saját változni akarásuk húz egy irányba. Mindannyian cipelik a maguk hibáit, traumáit, de mégis egymás mellett találják meg azt a ritmust, ami a sztori végére valódi csapattá formálja őket. A hangulat és a dinamika könnyen felidézheti A galaxis őrzőit, de a fókusz itt jóval személyesebb, valamint sokkal inkább szól a szereplők közötti dinamikáról.
A haza és az emberség kötelez
Pár napja bemutatták a nagy állami támogatással megtolt Sárkányok Kabul felettet, amely a roppant vérszegény magyar akciófilm zsánerba igyekszik friss vért pumpálni miközben az afganisztáni békefenntartóink munkájának állít emléket. Pörgős csatajeleneteket legalább profi díszletekkel és kameramunkával ígért a trailer. Ezek után (remélem) egy emberként reméltük, hogy politikai terheltsége ellenére egy szórakoztató film készült el. Ennek jártam utána.
Egy nélkülöző nemzet szülöttei
Nemes Jeles László harmadik nagyjátékfilmje, az Árva a 20. századi magyar társadalmi traumák és a személyes veszteségek metszéspontján született meg. Nagyszabású művészi alkotás, amely egyszerre beszél a mindennapi veszteségről és a gyászról. A történet a múltat nem pusztán idézi, hanem felépíti és újraéli – fájdalmasan, őszintén és minden pátosz nélkül.