Menü

Egy újabb Liam Neeson film ami volt, lett és nyomtalanul eltűnt

A 2020-as év átlag mozifilmjei olyanok voltak, mint ez az egész év: nyögvenyelősek és zűrzavarosak. Kijelenthető, hogy a Becsületes tolvaj is valamennyire ennek esett áldozatul.

A film története röviden annyi, hogy Tom (Liam Neeson) évekig bankrablással kereste a kenyerét, és elhíresült, mint az elfoghatatlan szélvész. De természetesen rátalál a szerelem, és Annie (Kate Walsh) kedvéért és az ígéretes idilli életért kiszállna a bizniszből. Mikor feladja magát a rendőrségen, két mohó rendőr, Hall és Nivens (Anthony Ramos és Jai Courtney) akik úgy tűnik, hogy segítenek neki, csak a pénzére áhítoznak és a legelső adandó alkalommal meg akarják ölni Tomot és elvenni a pénzét, de nem sikerül és elindul a hajsza.

Az egész történettel csak az a baj, hogy ez ezer másik akciófilm rövid történetére is ráillik. Ezzel ellentétben nekem nagyon tetszett a romantikus drámai része a filmnek, miszerint egy bankrabló is meg akarhat változni és ő is lehet szerelmes. Ezt az érzést Neeson nagyon jól vissza tudja adni, még akkor is ha közel hetven éves. Érdemes szót ejteni a film végéről, amit részben függésben hagytak, de így is érezhetően lezárt történetről van szó.

Sajnos viszont más kimagasló pozitívum sem igazán volt, a CGI nem rossz, de semmi különleges nincs benne. Természetesen Neeson fegyveréből sosem fogynak ki a golyók és egyszemélyes hadseregként kivégzi a város (amit pontosan nem is ismerünk meg a filmből) fél rendőrségét. Érdemes megemlíteni, azt a részt mikor az egyszerű rendőrök (statiszták) egy több tízmilliós Porscheval üldözik, Tomot, aki egy húszéves terepjáróval menekül és természetesen Neeson nyeri a párharcot, egy rövid jelenet után.

Miközben néztem a filmet, számomra nagyon érezhető volt egyfajta önirónia, ami a jelen világ aktualitásait és a körülöttünk egyre erősődő populista politika velejáróit szerette volna bemutatni. Miszerint a rendőrök megvetik a bűnözőket, nincsen valós kiút a bűn világából, és a rendőrök is csak túlélni próbálnak és ők is kiüresedettek. Ha a film, ezt a szálat jobban kibontja sokkal többet kihozhattak volna belőle.

Így viszont a film azon kívül, hogy egy közhelyekkel teli 100 perces sztori, a szerelem erejéről, a rendőrök helyzetéről és a család szentségéről sok minden mást nem tud mondani. Az biztos, hogy nem az év legrosszabb filmje és Neeson még mindig hozza a kötelezőt, de őszintén ezek a filmek mostanában mindig egy kaptafára készülnek. Valószínűleg csak azért került be a film a magyar mozikba, mert itthon sokan ismerik és kedvelik a főszereplőt, valamint a vírushelyzet miatt sok film megjelenése csúszik. Egy mozit egyértelműen nem ér meg a film, de ha valaki szereti Liam Neesont stílusát, és ki akar kapcsolni egy rendkívül egyszerű filmmel akkor érdemes megnézni.

Szabó Máté

Agatha Christie - Az Alibi

Az angol címmel megjelent Ordeal By Innocence Agatha Christie azonos című regényének legújabb minisorozatos feldolgozása. Az alkotás magyarul Az Alibi címet kapta, és alapvető témája az ártatlanság pszichológiája, valamint az ehhez való emberi viszony. Mindezt pedig már egy sokszor látott gazdag brit családon keresztül mutatja be a sorozat, jó néhány helyen modernizálva a történetet.

Eposzi bolygó foglalás – Dűne: Második rész

A Dűne: Második része máris az idei mozifilmek egyik legnagyobb, és legkomplexebb alkotása lett. Denis Villeneuve kultfilmet és eposzi nagyságú alkotást készített óriási uralkodó házakkal, galaktikus császárral, és egy kisebb sztárparádéval is. Frank Herbert regényéből nem könnyű jó sztorit csinálni, viszont a Dűne 2 olyan összetett nagyjátékfilm lett valamivel több, mint 2,5 órában amit mindenképp látni kell.

Reggae idők mozija

A nagyon várt Bob Marley: One Love -t azaz Jamaica és a reggae egyik kiemelt alakjának amerikai életrajzi filmjét nagyon bepromózták. A zene remek, a színész jól adja a főhőst, még ha kicsit jóképűbb is a kelleténél. A forgatásban bevonták a családot is. Remekmű született, vagy csak egy újabb zenei film a rajongóknak sablon elemekből és rengeteg klisével? Utánajártunk.

Út egy párkapcsolat mélyére és tovább

Justine Triet egy roppant érzékeny rendezőnő, akit a párkapcsolatok dinamikája érdekel, azon belül is az emberi ego empátiával való küzdelme. Fiatal életműve megkoronázást nyert az Arany Pálma-díjas, 5 Oscarra jelölt Egy zuhanás anatómiájával, ahol egy gyilkosság kivizsgálásán keresztül ismerhetjük meg egy író házaspár egykori közös életét. Remek színészek, pazar zene, rideg színek és fojtogató bírósági krimi hangulat. Lássuk a részleteket.

A periféria – Sorozatkritika

Lisa Joy és Jonathan Nolan viszonylag új sorozata, A periféria, William Gibson regényének alapjaira épül. A Periféria egy igazi keményvonalas sci-fi, rengeteg összetett történettel, csavarral. A sorozat világa egyszerre nyomasztó és izgalmas, a szereplői pedig emlékezetesek. A történet elejétől a végéig összetett, de a végére szinte minden összeáll.