Menü

Veszély az információáramlásban

Az álhírek és a pletykák legalább egyidősek a beszéd megjelenésével. Már mi is tapasztalhattuk, hogy egy-egy félrehalott szó mekkora gabalyodást tud okozni egy történet szálában. Ám az álhírek jelensége manapság veszélyesebb, mint bármikor máskor.

Biztosan sokan ismerik azt a mondást, hogy „hamarabb hazaért a hírem, mint én magam”. Gyakorta előfordult, hogy egy-egy pletyka lángra kapott, és bejárt egy egész falut vagy várost is. Ma a közösségi média használatával villámgyorsan képes a hamis információ kontinenseket is vándorolni, és az egész világra hatással lenni. Ezért egyre kritikusabb szemlélettel kell olvasnunk a megjelent cikkeket és hírket. Ez nem könnyű feladat, hiszen információk milliói hatnak ránk nap mint nap. Így nagyon nehéz kiválogatni azokat az információkat, amik objektívek, számunkra hasznos vagy értékes adatot tartalmaznak a több millió hoaxok, konteók és hamis hírek között. De mik is pontosan ezek?

A hoax beugratást, megtévesztést jelent. Gyakorta találkozhatunk lánclevelekkel az e-mail fiókjainkban, amik hoaxok lehetnek. Ilyenek például: „Küldd el ezt a levelet 10 ismerősödnek, és holnap pénzt hoz a postás” vagy az ehhez hasonló szövegek. Rendkívül gyorsan terjednek az ilyen átverések, könnyen válik úgymond virális jellegűvé (went viral), ami azt jelenti, hogy csúcs sebességgel terjed. Az egyik legismertebb hoax 1938-ban történt Amerikában, amikor Wells Világok harca című művéből Orson Welles hangjátékot készített és a CBS sugározta. Az előadás több pontján elhangzott, hogy a hangjáték csak fikció, de sokan előadás közben csatlakoztak a hallgatáshoz. A hangjáték arról szólt, hogy a marslakók megtámadták a földet, az amerikai hallgatók pedig úgy értelmezték, hogy ez egy élő közvetítés a támadásról. Emberek ezrei hagyták el otthonukat és indultak útnak, miközben a rádióadás csak fikció volt.

Az összeesküvés-elméletek vagy másnéven konteók mindig foglalkoztatták az embereket. A konteóban hívők úgy vallják, hogy sokak számára megmagyarázhatatlan vagy értetlen dolgok mögött igenis tervezett emberi cselekedet állnak. Az egyik leghíresebb konteó az 1969-es holdraszállással kapcsolatos. Sokak szerint az Apollo-11 leszállása a holdra csak egy stúdióban megrendezett jelenet volt, amit a televízión közvetítettek. Vagy a XXI. században még mindig vannak olyan emberek, akik úgy hiszik, hogy Földünk lapos. Viszont vannak olyan összeesküvés-elméletek is, amelyekről kiderült az évek során, hogy tényleg megtörténtek. Létezett egy olyan konteó, hogy az USA megfigyelést végzett az ufókkal kapcsolatban. Ezt később a Pentagon meg is erősítette: tényleg végeztek 2008 és 2011 között kutatást, azonban ez sikertelenül végződött.

A fake news, azaz álhírek jelensége nem mai dolog, de jelenleg nagyon nagy hangsúlyt kap a médiában. Sokan felismerték, hogy a média kapuőreinek, azaz a tartalomgyártó újságíróknak nagy szerepük van az információk napirendjében, ám ezt sokan ki is használják. Szándékosan osztanak meg hamis állításokat, vagy alaptalan híreket, vagy nem tudományos megközelítéseket. Ezért nagyon fontos objektív híreket olvasni. Ha valahol olvasunk valamit, próbáljunk utána keresni más platformokon is, hogy igaz lehet-e az adott információ. Ilyenkor az érintett fél sajtóhelyreigazítási perhez folyamodhat, vagy az adott médium ad ki helyreigazító közleményt.

Nagyon fontos, hogy mérlegeljük az információ forrását, keressünk utána a szerzőnek, olvassuk el más írásait is. Ellenőrizzük a dátumot, hiszen egy régi cikket újból megoszthatnak, de az attól még nem lesz aktuális. Kérdezzünk másoktól, esetleg szakértőktől, akik értenek a témához.

Nagypál Anna

Miért ilyen sekély a Balaton?

A Balaton Európa egyik legsekélyebb tava, de vajon miért alakult így, és hogyan befolyásolja ezt a jövőben a klímaváltozás? A „magyar tenger” különleges geológiai múltja és a globális felmelegedés hatásai olyan kérdéseket vetnek fel, amelyek túlmutatnak a nyaralás élményén.

Kerti túlélőkalauz: mit tehetünk a perzselő hőség ellen?

A nyári hónapok egyre forróbbak, és a hosszan tartó hőség nemcsak minket, hanem a kertjeinket is próbára teszi. A kiszáradt fű, a lekókadt virágok és az elsárgult levelek látványa minden kerttulajdonos rémálma! Mit tehetünk a perzselő hőség ellen?

Hűsítő nyári gyógynövények

A gyógynövények sokasága elérhető akár egy szépen kialakított, parkosított kertben is, vagy a konyhakertben, többet használhatunk a nyári melegben is.

Komposztálás – a természet körforgása otthon

A komposztálás nem csupán egy zöld hóbort – valójában az egyik legegyszerűbb és leghasznosabb módja annak, hogy csökkentsük a háztartási hulladék mennyiségét, miközben értékes tápanyagot adunk vissza a természetnek.

Medencetisztítás és karbantartás: Így őrizd meg a víz tisztaságát egész szezonban

A kerti medence nyáron a pihenés egyik legjobb formája, de ahhoz, hogy mindig tiszta, higiénikus és élvezhető legyen, rendszeres karbantartásra van szükség. Az alábbiakban bemutatjuk a legfontosabb lépéseket, eszközöket és tanácsokat a medencetisztítás hatékony elvégzéséhez.