Amit sose mondj egy kamasznak
- Dátum: 2021.02.20., 21:08
- Martinka Dia
- életszakasz, élettani jelenség, hormon, humor., kamasz, kamaszkor, kérdés, konfliktus, kor, korszak, lelki, megjegyzés, mondat, pszichés, pubertás, spirálfejlődés, szűkszavú, szülő, tanács, testi, tinédzser, tini, viselkedés, zárkózott
„Én a te korodban…” „ezt a szoknyát akarod felhúzni?” „hova mész, kivel mész, mikor jössz?” „nem akarok beleszólni, de…” – ilyen és ehhez hasonló mondatokkal biztosan nem építjük a gyerek-szülő kapcsolatot, az amúgy is nehéz kamaszkorban. Mit kerüljünk el, mit ne mondjunk egy kamasznak?
Hadd idézzem Murphyt és a különös spirálfejlődés törvényét:
Három éves korban azt kérdezi: "Miért?"
Hét éves korban azt kérdezi: "Miért ne?"
Tizenkét éves korban azt kérdezi: "Viccelsz?"
Tizenhárom éves korban azt kérdezi: "Te normális vagy?"
Ettől kezdve a helyzet fokozatosan romlik.
Murphy azt hiszem jól szemléltette egyetlen kifejezéssel a különböző korszakokat.
Az biztos, hogy nem egyszerű időszak egy szülő életében, amikor a gyereke kamaszkorba, vagy kiskamaszkorba lép. Az addig felhőtlen szülő-gyerek kapcsolat megbomlik, a tündéraranyos gyerkőcből pedig hirtelen egy zárkózott, szűkszavú, sokszor kiismerhetetlen tini válik, akinek szinte sosem tudunk jót tenni, vagy mondani.
Pubertáskor. Kamaszkor. Tinédzserkor. Igy hívják ezt az életszakaszt, mely 10-12 éves kortól 16-18 éves korig tart, tele - a testi átalakuláson kívül – pszichés változásokkal.
Nekem ugyan kiskamasz fiaim vannak, de középiskolai tanárként épp ezt a kamasz korosztályt tanítom több, mint tizenöt éve.
Ez az érzelmileg felkavaró korszak se a szülőnek, se a gyereknek nem egyszerű, nagyon sok az ellentmondás, mert a fiatal önállóságra törekszik, hormonszintje az egekben, keresi a saját útját, leginkább pedig lázad.
Viselkedésével komolyan próbára teszi a szülő türelmét.
Mert már nem gyerek, azonban mi szülők tudjuk, hogy még nem is felnőtt, s hiába fordul a szülő a gyerekéhez segítő szándékkal, a tini sokszor másképp értelmezi azt, másképp reagál, lázad, támad, ezért idézünk néhány mondatot, tanácsot, melyet kerüljünk el, ha kamasszal beszélgetünk.
„Biztosan ezt akarod felvenni?”, „Ez a kabát vékony lesz” „kész a leckéd?” „én elhinném, de…” „mikor érsz haza?” „hol voltál?” „kivel voltál?” „"amíg az én házamban élsz, az lesz/azt teszed, amit én mondok!" „amikor én ennyi idős voltam” „az én koromban” „nem érdekel más gyereke” „megint mi ez a kupi” „velem nem beszélhetsz így”, „ez milyen frizura már megint?” „miért nem eszel rendesen” „egyél még egy kicsit” és még sorolhatnám a kérdések sorát, ami azonnal konfliktusba csaphat.
A fenti kérdéseket, tanácsokat olvasva próbáljuk a kamasz helyébe érezni magát, s gondoljunk arra, hogy nekünk, hogy esnének ezek a mondatok, megjegyzések.
A legjobb, ha óvatosan közeledünk a kamaszhoz, s ilyen mondatokkal kezdjük a beszélgetést: „szeretném kikérni a véleményed”, „mit gondolsz erről”, „tudunk most beszélni?”
Egy kamasz világa önmaga körül forog. Saját érzései körül, küzd a folyamatos változásokkal, folyton válságban van.
Ez természetes, azonban kellemetlen élettani jelenség, nagyon sok beszélgetéssel, őszinteséggel, jól kiépített bizalommal azonban segíteni tudjuk őket. S végül ne feledjük el, az egyik legjobb módja a feszültség oldásának a humor.
Martinka Dia
Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?

A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.
A tanmesék varázsa – mit tanul, amikor mesét hallgat a gyerek?

Sok szülő kérdezi ma: „Melyik mese való a gyerekemnek? Nem túl régimódi ez?” Én pedig azt mondom: épp ellenkezőleg. A tanmesék sosem mennek ki a divatból, mert az emberi lélek alapigazságait hordozzák. Lehetnek modern köntösbe bújtatva, színes képekkel vagy animációval, de a lényegük ugyanaz marad: segítenek embernek maradni egy gyorsan változó világban.
A pillangóölelés ereje – amikor a nyugalom kéznél van

A mai rohanó világban a gyerekek (és sokszor mi, felnőttek is) egyre több ingerrel, elvárással és feszültséggel találkoznak nap mint nap. A tanulás, a munka, a teljesítménykényszer, az online tér és a mindennapi zaj mind hatással vannak lelki egyensúlyunkra.
Étkezz okosan, gondolkodj gyorsan! – Gyerekeknek szóló agytápláló tippek

Minden szülő szeretné, ha gyermeke okos, figyelmes és energikus lenne. Tudtad, hogy az, amit megesznek a gyerekek, hatással van az agyműködésükre és a tanulási képességeikre is? Vannak olyan ételek, amiket gyakrabban érdemes a tányérjukra tenni, mert segítik a memóriát, a koncentrációt és az általános szellemi frissességet. Nézzük, melyek ezek az igazi “okosító ételek”!
Alapozó terápia – Mozgásalapú fejlesztés a sikeres tanulásért

Az alapozó terápia egy mozgásfejlesztő módszer, amelyet főleg gyermekeknél alkalmaznak a tanulási nehézségek, figyelemzavarok, részképesség-problémák, mozgáskoordinációs vagy beilleszkedési gondok megelőzésére és fejlesztésére.