Menü
  • Táplálkozás
  • Miért jó a halfogyasztás?

Miért jó a halfogyasztás?

A magyaroknál évente körülbelül 6,7 kiló hal kerül fogyasztásra, ami elég kevés, tekintve, hogy az európai átlag 24,5 kiló. Valószínűleg ez azért van, mert környékünkön nincs tenger, ahonnan friss árú érkezhetne, csak gyorsfagyasztott termékekhez juthatunk hozzá szupermarketekben. De folyami halaink vannak, mégsem túl népszerű a halfogyasztás. A magyar konyha leginkább a húsokra specializált, az emberek félnek a halak ízétől, ezért nem is nagyon készítenek otthon halat, pedig magyar dietetikusok szerint érdemes lenne heti egyszer halat fogyasztani.

Ez nagyon kár, mert a halak fogyasztásával különböző mennyiségű vitaminokat és ásványi anyagokat juttathatunk a szervezetünkbe. A halhús kitűnő minőségű, jól hasznosuló fehérjeforrás, amely testünk regenerációjában fontos. Az olajos húsú halak omega-3 zsírsavakban is gazdagok, így szívünknek és ereinknek tesznek jót gyulladáscsökkentő hatásuk mellett. Diétában is tökéletesen alkalmazható lenne a halfogyasztás, mert például a heck, a tonhal és a tőkehal a legzsírszegényebb tengeri halak. Azt is kevesen tudják, hogy Magyarország az EU-ban kiemelkedő édesvízi haltermelő ország, így az itthon termelt halaknak kicsi a karbonlábnyoma.

Többen felismerték már a problémát, ezért például az Agrármarketing Centrum létrehozta a „HalPéntek” és a „Kapj rá!” nevezetű kampányát is. A HalPéntek azt a célt tűzte ki, hogy minél több magyar háztartásban bevezessék a heti legalább egyszeri halfogyasztást. A Kapj rá! kampány pedig egy kommunikációs-promóciós kampány, aminek egy weboldalt is létrehoztak. Itt recepteket osztanak meg, boltokat tüntetnek fel, ahol minőségi haltermékek kaphatóak.

Ezeknek is köszönhetően az utóbbi időben megfigyelhető volt a halfogyasztással kapcsolatos növekvő tendencia, a Kapj rá! kampány is elérte a célját. A cél az 5,7 kg/fő éves átlagos halfogyasztás 20%-kal való növelése, ami már négy 4 év alatt több mint 18%-kal, 6,7 kg fölé emelkedett.

De mindenképpen érdemes tengeri halakat és tengeri herkentyűket is bevezetni a magyar táplálkozásba, mert e tengeri halak kevésbé zsírosabbak, mint a folyami halak húsai. A változatos étrend pedig kiemelkedően fontos, hogy a megfelelő tápanyagokat vigyük be a szervezetünkbe.

Nagypál Anna

  • A rovat további cikkei

Mennyi só is végül is az annyi? – amit a sóhiányról tudni érdemes

Az tudjuk, hogy a túlzott sófogyasztás nem egészséges, na de az sem, ha túl keveset viszünk be, mert sóhiányunk lesz, és éppenséggel ez sem jó.

Probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok – mikor melyikre van szükség?

Az utóbbi években egyre többet hallani a bélflóra egyensúlyának fontosságáról, és ezzel együtt három kulcsfogalomról: probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok. Bár gyakran együtt említik őket, szerepük eltérő, és nem mindegy, hogy mikor melyiket érdemes alkalmazni.

A fermentálás újra hódít

Egyre többen nyúlnak vissza a hagyományos konyhai technikákhoz, és a fermentálás ismét reneszánszát éli. Ez az egyszerű módszer nemcsak tartósítja az ételeket, hanem természetes módon támogatja az emésztést és az általános egészséget is. Nem véletlen, hogy a fermentált finomságok újra helyet kérnek maguknak a mindennapi étrendben.

Végtagzsibbadás és B-vitaminhiány: az egyoldalú táplálkozás rejtett következményei

A végtagzsibbadás sokak számára ismerős, mégis gyakran félvállról vett tünet. Időszakos bizsergés, érzéketlenség vagy „hangyamászás” a kézben vagy lábban legtöbbször ártalmatlannak tűnik, azonban tartós fennállása komolyabb problémákra is utalhat.

Az emberi ökoszisztéma törékeny egyensúlya: A diszbiózis

Az emberi test nem egy elkülönült sziget, hanem egy bonyolult és nyüzsgő ökoszisztéma, ahol több billió mikroorganizmus él velünk szimbiózisban. Ennek a belső világnak, a mikrobiomnak a központja a bélrendszer, ahol a baktériumok, gombák és vírusok finom egyensúlya határozza meg nemcsak az emésztésünk hatékonyságát, hanem immunrendszerünk állapotát és mentális közérzetünket is.