Így fejleszthető a mentális egészség
- Dátum: 2021.05.02., 17:01
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- életkedv, energia, erő, figyelem, kitartás, mentalitás, szeretet, szokás, türelem
A mentális erő építése hasonlít a fizikai erő növeléséhez. Napi 50 súlyzós gyakorlat csak néhány percet vesz igénybe, ám kitartó munkával komoly eredményt érhetünk el felsőtestünkön. A mentális izom is hasonlóan növelhető. Naponta néhány perc gyakorlással felkészíthetjük agyunkat arra, hogy másképp gondolkozzon, kezelje az érzelmeket és produktívan dolgozzon.
Határozd meg azokat a dolgokat, amelyekért hálás vagy!
Az áldások számolása a ránk rótt terhekkel szemben nagy hatással bír a pszichológiai egészségre. Számos tanulmány bizonyította, hogy növeli a boldogságot és csökkenti a depressziót. Gondolhatunk olyan egyszerű élményekre is, mint hogy tiszta víz folyik a csapból vagy sikerült aznap valakit megnevettetni. Készíts magadnak egy hála füzetet, és minden nap lefekvés előtt írd össze, miért vagy hálás! Az idő előrehaladtával a "hálásnak lenni" állapot a személyiség egyik alapvető részévé válik. Ez a módszer segíti a jobb alvást és erősíti az immunitást is.
Legyél tudatosan a jelen pillanatban!
Lehetetlen, hogy erősek maradjunk, ha éppen egy múlt heti eseményt idézünk vissza, vagy amikor félünk a másnapi kihívásoktól. A mindfulness lényege a pillanatok megélése tudatos jelenléttel. Viselkedésünket csak a jelen pillanatban tudjuk megváltoztatni. Éppen ezért lényeges, hogy tudjunk a jelen pillanatra és helyre koncentrálni. A tudomány álláspontja szerint a mindfulness rengeteg fizikai és pszichológiai előnnyel jár. Ezek közé tartozik a stressz csökkenése és a belső párbeszéd magasabb szintre emelkedése.
Egy percig ülj le, és figyeld a környezeted! Hallgasd meg, milyen hangokat hallasz! Nézd meg, mit veszel észre a szobában! Ezután figyeld meg, hogy a tested és érzelmeid milyen reakciókat váltottak ki! Sok gyakorlással nő a koncentrációs képesség, mely mai világunkban egyre nagyobb kihívás.
Viselkedj úgy, mintha!
Gyakran előfordul velünk, hogy addig várunk, amíg nem érezzük a változást. De ha csak arra várnánk, hogy jól érezzük magunkat mielőtt cselekednénk, az könnyen elakadáshoz vezetne. A kutatások azt mutatják, hogy megéri úgy viselkedni, mint az az ember, akivé válni szeretnénk. Ha megváltozik a viselkedés, a gondolatok és az érzelmek is átalakulnak. Ha szomorúak vagyunk, testtartásunk is árulkodik erről. Így egy idő után depressziós állapotba kerülünk. Ha kihúzzuk magunkat és mosolygunk, azonnal érezzük a lendületet, mely hatással lesz hangulatunkra.
A belső nyugalmat és a bizalmat ne várd kívülről!
Kérdezd meg magadtól, te hogyan tudsz magabiztosabban viselkedni! A nyugodt viselkedés, még a belső kételyek ellenére is segít, hogy biztonságban érezzük magunkat. A magabiztos cselekvés pedig növeli a többiek bizalmát. Próbáld megválaszolni magadnak a kérdést, mit csinál egy szellemileg erős ember! Majd viselkedj úgy, mint az elképzelt személy! Ezután máris kicsit erősebb leszel.
Tornászd fel a mentalitásod!
Minden nap egy lehetőség arra, hogy a mentális erőnket fejlesszük. Az egyszerű, rövid feladatok kitartó és mindennapos gyakorlása idővel segítik a mentalitás fejlődését. Érdemes figyelni a rossz szokásokra is, melyek megfékezik a mentális erőt.
Önmagunk sajnáltatása, egy kudarc miatti feladás, vagy a hatalmunkról való lemondás mind pusztítást okoz a mentális egészségben. A káros szokások feladása segít abban, hogy okosabban és kevesebb erőfeszítéssel dolgozzunk.
Szerző: Udvari Fanni
Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?
A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.
Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?
A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.
Az Asperger- szindróma jellemzői
Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.
A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra
A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.