Menü

Mi okozhatja a szemrángást?

A szemrángás, azaz tic, viszonylag gyakori tünet, főleg gyermekkorban. A tic alatt szemhunyorítást, arcrángást, szemöldökemelést értünk.

Kialakulásának okai

A háttérben állhatnak szervi (organikus) neurológiai betegségek, illetve lelki eredetű tünet is lehet, ezért a tünet oki kivizsgálása feltétlenül neurológiai szakképzettséget igényel. Az utóbbi években végzett funkcionális agyi képalkotó vizsgálatok (PET, SPECT) lelki eredetűnek imponáló szemrángás esetében is kimutatták bizonyos agyi területek funkcionális elváltozásait (mint ahogy számos más pszichiátriai betegség esetében). A tünetegyüttesért jelenleg elsősorban az agysejtek által termelt anyagok, a neurotranszmitterek közötti egyensúly zavarát teszik felelőssé. Különösképpen a dopamin (túlsúly) és a szerotonin (alulműködés) egyensúlyáról van szó.

A gyermekkorban induló esetekben gyakran tisztázható a családi hajlam. A szemrángás 5-6 évesen kezdődik, a serdülőkorban tetőzik, és felnőttkorra általában meggyógyul. Megfigyelések szerint fiúkban gyakrabban jelentkezik, mint lányokban.

Egyéb tünetek

A lelki eredetű tic mintája időben változhat. A tüneteket a stressz rontja, és az is káros, ha figyelmeztetjük rá az illetőt. Ilyenkor az adott tünet helyett más kényszercselekvés jelentkezik (rugdosás, körömrágás, hajharapdálás).

Kezelése

A figyelemelterelés viszont hasznos, ez és a szorongásoldó beszélgetések segítik, hogy a beteg megszabaduljon a tünetegyüttestől. A lelki eredetű szemrángások alávethetők bizonyos mértékű akaratlagos irányításnak: néhány percre, esetleg néhány órára elnyomhatóak. A visszatartásuk viszont kényelmetlen, megerőltető érzésekkel jár; a betegtől koncentrációt, erőfeszítést igényel. Sok érintett nem szívesen tartja vissza a tic-jeit hosszú időre, mivel azután az elnyomott szemrángások később nagyon erősen jelentkeznek.

A legtöbb esetben a szemrángás gyógyszeres kezelést nem igényel, járóbeteg-rendelés keretében megoldható, de ez függ a tic-ek erősségétől, és a kiváltó októl is. Magatartásterápiák, lazítótechnikák elsajátítása, koncentrációs tréning segíthet a betegség kezelésében. Néha gyógyszeres kezelés - neuroleptikumok adása - segíthet a betegség kezelésében. A tünetek orvoslására nincs egységes gyógyszer, ezért az orvosnak és a betegnek a tünetek csökkentése és a gyógyszerekkel járó mellékhatások elkerülése között kell kompromisszumot kötnie. Rendszerint olyan mértékig igyekeznek csökkenteni a tüneteket, hogy azok már elviselhető, könnyen kezelhető életvitelt tegyenek lehetővé. A szemrángás tökéletes eltüntetésére gyógyszerrel általában nem lehet számítani.

Mi okozhatja a tic-et?

A rutin neurológiai vizsgálatokkal kimutatható tüneti tic-nek több oka lehet.

A szemrángás lehet úgynevezett fokális epilepsziás roham is, főleg gyermekkorban. Csecsemőkorban ritkán indul epilepszia, ekkor viszont a rohamok nagyon tünetszegények, gyakran csak azt lehet észrevenni, hogy a csecsemő szemei fennakadnak, vagy a szemhéj ráng, vagy apró grimaszok jelentkeznek, akár mosolyt utánozva. De kisgyermekkori epilepsziák néhány fajtája is csak arcgrimaszolással, szemrángással, pillanatnyi elrévedéssel jár.

Bizonyos más, kényszermozgásokkal járó betegségek is járnak szemrángással, de ezekben az esetekben egyéb más tünet is fennáll.

A szemrángás mögött állhat agydaganat is.

Gyakran fordul elő a szem- és arcrángás bizonyos gyógyszerek mellékhatásaként: elsősorban hányáscsillapítók (Cerucal, Torecan) okoznak ilyet a fiataloknál és speciális pszichiátriai gyógyszerek a felnőtteknél.

Ritka, de érdekessége miatt filmalkotásokban feldolgozott szemrángással járó betegség a la Tourette-szindróma, ami az arcgrimaszokkal együtt kényszeres káromkodással jár együtt.

Szerző: Udvari Fanni

A munkahelyi viszályoktól a jobb csapatmunkáig – a konfliktuskezelés művészete

A munkahelyi konfliktusok a legtöbb munkahelyen előfordulnak, hiszen emberek dolgoznak együtt, különböző személyiséggel, célokkal és kommunikációs stílussal. A konfliktus önmagában nem feltétlenül negatív – ha jól kezeljük.

A derealizációs szindrómáról általában

A derealizációs szindróma olyan mentális állapot, amelyben az egyén átmenetileg elveszíti a kapcsolatot saját testével, érzéseivel vagy a külvilággal való érzékelésével. Ezek a disszociatív zavarok gyakran szorongással, stresszel vagy traumás élményekkel társulnak, és jellemzőek lehetnek például pánikrohamok, traumatikus események vagy más mentális betegségek során.

Szendvicsgeneráció – két nemzedék közé ragadva

A szendvicsgeneráció tagjai, akik ellátják a múltat és jövőt is egyszerre, mely nem kis nehézséget jelent. Egy elég szívszorító, de mindennapos probléma, amiről keveset beszélünk, pedig sokkal többet kéne.

Miért félünk orvosi segítséget kérni?

Ha az egészségünkről van szó, a legtöbben arra vágyunk, hogy minél tovább megőrizzük. A jó hír az, hogy az orvostudomány jelenlegi állása szerint ez nem lehetetlen feladat. Ráadásul az életmódunk és a döntéseink meghatározó szerepet játszanak abban, hogy egészségesek maradunk-e életünk során. Az alábbi cikk arról szól, hogy hogyan őrizhetjük meg testi-lelki jóllétünket, valamint, hogy miért olyan nehéz mégis belépni a rendelő ajtaján szükség esetén.

Hogyan maradjunk energikusak a kánikulában?

A nyár sokunknak egyet jelent a szabadsággal, a pihenéssel, a hosszú napsütötte nappalokkal és a várva várt programokkal. Azonban a rekkenő hőség, a párás levegő, a felborult napirend és a kikapcsolódás előtti hajtás könnyen kifacsarhat bennünket. Ha pedig lemerül az energiaszintünk, nehezebb élvezni azt, amiért mindennap dolgoztunk. Az alábbi cikkben arra kaphatunk választ, hogy hogyan őrizhetjük meg a lendületünket a júliusi forróság alatt.