Pörgős város vagy nyugis falu? – avagy mit preferálunk költözéskor
- Dátum: 2021.06.26., 16:06
- Nagypál Bíborka Anna
- képek: pexels.com
- család, falu, ház, költözés, lakás, nyugodtság, pörgés, város
Költözéskor sokakban felmerül a kérdés: hova költözzünk? Válasszuk a nyugis vidéket vagy a mindig pörgős várost? A döntést meghozni nem olyan egyszerű, mindkét életforma más és mindkettő mellett és ellen is szól érv.
Sokféle belső migráció fedezhető fel ma hazánk területén. Egyrészt sokan költöznek vidékre, falukba az olcsóbb árak miatt, de másrészt vannak faluk, amelyek a városba költözés miatt elnéptelenednek. Ezek megoldásra váró problémák.
Sok érv szól a vidék mellett: számtalanszor hallhatjuk, hogy vidéken milyen nyugodt az élet, csend van és zavartalanul lehet pihenni. Kevés az ember, előfordulhat, hogy mindenki ismer mindenkit, azonban a falu hátránya is ebből adódik. Olykor a falusi események villám sebességgel halad végig a településen, az esetek nagyrészében pletyka is válik a történetből.
A nyugodtság sem igaz mindig. A faluk nagyobb része mezőgazdasággal foglalkozik, emiatt sokszor a települések területén is megfordul egy-egy hangosabb mezőgazdasági gép. Az viszont igaz, hogy szirénák, hangos tömegek kevesebbszer fordulnak elő az ilyen településeken. A házak általában nagy kerttel rendelkeznek, ahol gond nélkül lehet háziállatokat tartani. Sajnos azonban a munkahelyek lehetőségei azonban csekélyek, emiatt választják a családok a nagyobb városokat és magát a fővárost.
A városok előnye, hogy könnyen elérhető sok minden: nem kell kilométereket utazni a boltba, és programokért se kell átszelni a fél országot. Sok embernek jó érzés, ha tömeget lát, vagy érzi a város lüktetését és pezsgését. Egyszerűbb ilyenkor éttermeket, kávézókat találni. Munkahelyek mindenféle szektorban vannak, főleg a fővárosban, ahol könnyebben lehet munkahelyet találni. Azonban a városi árak eltérnek a vidéki áraktól, némelyik termék sokkal magasabb áron kapható, ezért sokan járnak vidékre vásárolni.
A kertesházak csak a külvárosban találhatóak meg, a belvárosban többnyire sorházak, társasházak és panellakások találhatóak, amelyek jóval kisebbek, mint a kertesházak és nem minden esetben van kert. Sok embernek nem tetszik a kicsi lakás, ezért a kertesház olykor egy erős érv lehet a költözés véglegesítésénél. A gyerekek tekintetéből jó, hogy ha az iskola közel van, és nem kell átjárósnak lennie. Egyszerűbb kisgyermekkel a városban, azonban miután megnőnek, nagyon élvezhető a vidéki élet is, mert olyan dolgokat tapasztal, amiket a városban nem (ez igazából fordítva is igaz).
Egy költözésénél mindenképpen érdemes a fentieket alaposan megvizsgálni. A család érdekeit mindig szem előtt kell tartani.
Nagypál Anna
Hiperaktivitás és képernyőidő – kölcsönösen hatnak egymásra?
A digitális eszközök térnyerésével egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy a mobiltelefonok és a tabletek milyen hatással vannak a gyerekek viselkedésére. Sokan úgy vélik, hogy az elektronikus készülékek túlzott használata áll a figyelemzavar hátterében, a jelenség azonban ennél jóval összetettebb.
Zónás takarítás, egy trükk, amivel könnyebb rendben tartani az otthonunkat
Mennyien küzdünk azzal, hogy próbáljuk életterünket rendezetten és tisztán tartani, de nem mindig sikerül? Íme, egy tipp, hogy könnyebb legyen.
Feng shui a hálószobában – így alakíthatunk ki nyugodt és harmonikus pihenőteret
Megannyi elv szerint rendezhetjük be hálószobánkat, hogy a pihenés és kikapcsolódás helye legyen, nézzük, mit mond a feng shui erről.
„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?
Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.
Miért gondoljuk túl az életünket? Így állítható meg a végtelen agyalás
Egy félreérthető üzenet, egy fontos állásinterjú vagy egy összetett szituáció is elég ahhoz, hogy akár napokon át ugyanazokon a kérdéseken rágódjunk. Az állandó túlgondolás azonban ritkán visz közelebb a megfelelő lépéshez. Miért vagyunk hajlamosak erre, és mit tehetünk azért, hogy ne ragadjunk bele a folyamatos agyalásba?