Menü

Pörgős város vagy nyugis falu? – avagy mit preferálunk költözéskor

Költözéskor sokakban felmerül a kérdés: hova költözzünk? Válasszuk a nyugis vidéket vagy a mindig pörgős várost? A döntést meghozni nem olyan egyszerű, mindkét életforma más és mindkettő mellett és ellen is szól érv.

Sokféle belső migráció fedezhető fel ma hazánk területén. Egyrészt sokan költöznek vidékre, falukba az olcsóbb árak miatt, de másrészt vannak faluk, amelyek a városba költözés miatt elnéptelenednek. Ezek megoldásra váró problémák.

Sok érv szól a vidék mellett: számtalanszor hallhatjuk, hogy vidéken milyen nyugodt az élet, csend van és zavartalanul lehet pihenni. Kevés az ember, előfordulhat, hogy mindenki ismer mindenkit, azonban a falu hátránya is ebből adódik. Olykor a falusi események villám sebességgel halad végig a településen, az esetek nagyrészében pletyka is válik a történetből.

A nyugodtság sem igaz mindig. A faluk nagyobb része mezőgazdasággal foglalkozik, emiatt sokszor a települések területén is megfordul egy-egy hangosabb mezőgazdasági gép. Az viszont igaz, hogy szirénák, hangos tömegek kevesebbszer fordulnak elő az ilyen településeken. A házak általában nagy kerttel rendelkeznek, ahol gond nélkül lehet háziállatokat tartani. Sajnos azonban a munkahelyek lehetőségei azonban csekélyek, emiatt választják a családok a nagyobb városokat és magát a fővárost.

A városok előnye, hogy könnyen elérhető sok minden: nem kell kilométereket utazni a boltba, és programokért se kell átszelni a fél országot. Sok embernek jó érzés, ha tömeget lát, vagy érzi a város lüktetését és pezsgését. Egyszerűbb ilyenkor éttermeket, kávézókat találni. Munkahelyek mindenféle szektorban vannak, főleg a fővárosban, ahol könnyebben lehet munkahelyet találni. Azonban a városi árak eltérnek a vidéki áraktól, némelyik termék sokkal magasabb áron kapható, ezért sokan járnak vidékre vásárolni.

A kertesházak csak a külvárosban találhatóak meg, a belvárosban többnyire sorházak, társasházak és panellakások találhatóak, amelyek jóval kisebbek, mint a kertesházak és nem minden esetben van kert. Sok embernek nem tetszik a kicsi lakás, ezért a kertesház olykor egy erős érv lehet a költözés véglegesítésénél. A gyerekek tekintetéből jó, hogy ha az iskola közel van, és nem kell átjárósnak lennie. Egyszerűbb kisgyermekkel a városban, azonban miután megnőnek, nagyon élvezhető a vidéki élet is, mert olyan dolgokat tapasztal, amiket a városban nem (ez igazából fordítva is igaz).

Egy költözésénél mindenképpen érdemes a fentieket alaposan megvizsgálni. A család érdekeit mindig szem előtt kell tartani.

Nagypál Anna

Téli közlekedés: közös felelősség az utakon

A tél minden évben új kihívásokat tartogat az autósok számára. A hirtelen lehűlés, a csúszós utak, a korai sötétedés és a kiszámíthatatlan csapadék mind olyan tényezők, amelyekhez tudatosan és felkészülten kell alkalmazkodni. A biztonságos téli közlekedés nemcsak technikai kérdés, hanem szemléletbeli felkészültség is: minden járművezetőnek tisztában kell lennie a téli vezetés szabályaival és saját felelősségével.

A téli madáretetés aranyszabályai – hogyan segítsünk felelősen?

A madáretetés sokak számára kedves téli tevékenység, hiszen különleges élmény testközelből figyelni a kertünkbe vagy erkélyünkre látogató énekesmadarakat. Ugyanakkor kevesen tudják, hogy az etetésnek megvannak a maga írott és íratlan szabályai, amelyek betartása nélkül többet árthatunk, mint használunk.

Tradíció vagy környezettudatosság?

A karácsonyi készülődés sokak számára már az advent első napjaiban elkezdődik, és ilyenkor nemcsak az ünnepi menü, hanem a karácsonyfa és a dekorációk kérdése is előtérbe kerül. Egyre többen próbálnak tudatosabban dönteni arról, hogy igazi vagy műfenyő kerüljön az otthonukba, és hogyan lehet az ünnepeket kevesebb hulladékkal megélni. A környezettudatosság ma már nem elvesz az ünnep varázsából – épp ellenkezőleg, új hagyományokat és személyesebb megoldásokat teremt.

Segítsük az állatmenhelyeket: Hogyan tehetünk jót a rászoruló állatokért

Az állatmenhelyek rendkívül fontos szerepet töltenek be a társadalomban, hiszen ők biztosítják a védelmet, ellátást és szeretetet azoknak az állatoknak, akik gazdátlanul vagy rossz körülmények között élnek. Sajnos a menhelyek működése nem mindig egyszerű, hiszen folyamatosan szembesülnek a pénzhiánnyal, az önkéntesek hiányával és a túlzsúfoltsággal. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a társadalom minden tagja tegyen valamit az állatok védelméért.

Miért érzi magát kimerültnek a huszonéves generáció?

Mai fiatalként furcsa kettősségben élünk, ugyanis egyszerre érezhetjük magunkat lendületesnek és megmagyarázhatatlanul fáradtnak. Mintha túl korán kellett volna felvennünk a „felnőtt” üzemmódot. Akár tetszik, akár nem, ez a hangulat nagyon is valós. A jelenség mögött pedig nem egyetlen ok áll, hanem egy egész korosztály társadalmi hangulata.