Menü

Napi néhány ölelés csodákra képes

Több kutatás is foglalkozik a témával, miszerint a fizikai kontaktus, pontosabban az ölelés jótékony hatással lehet egészségünkre. Természetesen nem elhanyagolható az egészséges étrend, rendszeres testmozgás és megfelelő mennyiségű és minőségű alvás sem, de a kutatók szerint a szeretet, pontosabban annak megnyilvánulása napi néhány ölelés formájában is sokat tehet egészségünk megőrzéséért, főleg a szív- és érrendszer egészségéért.

Nem csak az ölelés, de általánosságban a szeretet, a pozitív gondolatok és az érzelmek is jó hatással vannak szervezetünkre. Név szerint Virginia Satir író és pszichoterapeuta volt az, aki először számszerűsítette ezt az elméletet. Bár ez inkább csak valamiféle konkretizálás és figyelemfelkeltés volt, a lényege egyértelmű. Szerinte a túléléshez napi 4, a létfenntartáshoz napi 8, a fejlődéshez pedig napi 12 ölelés szükségeltetik. Nem újkeletű információ, hogy az ember társas lény és a teljes fizikai és mentális egészséghez hozzátartozik a más emberekkel való fizikai érintkezés is.

Ha egy szerettünket öleljük meg, az oxitocint szabadít fel a szervezetünkben, ami egyébként a szülés és a szoptatás során fontos, valamint férfiaknál az erekciót, ejakulációt és a prosztata működését is szabályozza. Szerepe van ezen túl az izmok regenerációjában és méhen kívüli egyéb sima izmok működésében. Emellett a vérnyomás és a pulzus csökkenését is kimutatták párokon érintkezés hatására, illetve a jól ismert stresszhormon, a kortizol szintje, vele együtt pedig a feszültség érzése is csökken ölelés hatására.

Egy másik érdekes kutatás során azt mutatták ki, hogy a depresszió és a haláltól való félelem is enyhül a rendszeres érintkezés hatására. Idősek otthonában végezték a vizsgálatot, ahol különböző generációk közötti kapcsolatra építő program keretében vizsgálták az interakció eredményeit. Azt találták, hogy akiket naponta legalább háromszor megöleltek, azoknál javult az alvás minősége, energikusabbnak vallották magukat, javult a koncentrációs készségük és a depresszió tünetei is ritkábban fordultak elő, mint azoknál, akik nem vettek részt az programban és nem érintkeztek senkivel.

A fentebb említett előnyös hatásokon túl természetesen pusztán a hangulat javításáért is érdemes többet érintkeznünk más emberekkel, különösképpen szeretteinkkel. Ezzel teszünk az ő egészségükért és sajátunkért is.

Kutyák ovisa és szállodája – minden, amit a napközikről és panziókról tudni kell

Ha valaha is előfordult, hogy egész nap dolgozott, és közben azon gondolkodott, vajon mihez kezd otthon egyedül a kutyája, akkor érdemes megismerkednie a kutyanapközi és kutyapanzió szolgáltatásokkal. Ezek a lehetőségek kifejezetten azoknak a gazdiknak szólnak, akik szeretnék biztosítani kedvencük számára a megfelelő gondoskodást és társaságot akkor is, amikor éppen nem tudnak velük lenni.

„Hygge” – a dánok boldogságának egyik kulcsa

Ahány nép, annyi szokás, legyen az gasztronómia, orvoslás, vagy életfelfogás. A dánok ezutóbbiban kifejezetten jók, de hogyan csinálják?

Óraátállítás – kinek áldás, kinek átok?

Október végén ismét elérkezik az idő, amikor egy órával visszaállítjuk a mutatókat, és ezzel hivatalosan is átlépünk a téli időszámításba. Sokan örülnek a plusz egy óra alvásnak, de a valóságban ez a látszólag apró változás sokkal több szervezetet megvisel, mint gondolnánk.

Hétköznap vagy mindennap? A munkarendek harca a 21. században

A modern multi cégek korszakában egyre több vita bontakozik ki arról, hogy melyik beosztás szolgálja jobban az ember és a gazdaság érdekeit. A klasszikus, állandó 8–4 és 9–5 rendszer, vagy a rugalmasabb, akár hétvégi műszakokat is magába foglaló struktúra. Bár mindkettő ugyanarra a 8 órára épül, a különbség nemcsak az órák számában, hanem az életstílusban és a mentális hatásokban is rejlik.

Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?

Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?