Menü

Szeparációs szorongás - mit jelent?

A kisgyermekes szülők előtt nem ismeretlen a fogalom: szeparációs szorongás. Mit kell tudni erről, mikor jelentkezik, honnan ismerhetjük fel és mit tehetünk? Erről lesz szó a ma mai cikkünkben.

A szeparációs szorongás két hullámban következik be: először 6-8 hónapos korban majd másfél éves kor tájékán jelenik meg újra. A jelenség természetes folyamat, a fejlődés része.

Ez a fajta jelenség akkor történik, amikor a baba kezd függetlenedni az édesanyjától, kúszni, mászni, később totyogni, kicsit eltávolodik a szülőtől, ez azonban meg is ijeszti őt, hiszen fél, hogy az édesanya, akivel eddig szinte eggyé volt nőve, most nincs mindig ott, ettől kezd megijedni, félni, kialakul az említett szorongás.

Ennek megjelenése olyan tünetekhez köthető, amikor például az anya kimegy a szobából vagy leteszi őt, akkor a baba sírásban tör ki, illetve az idegenekkel szemben bizalmatlanabb lesz, jóllehet addig mindenkivel közvetlen, mosolygós, barátságos volt.

A szeparációs szorongás esetén csak az anyuka jelenléte tudja megnyugtatni a babát.

A szeparációs szorongás önmagában véve egy természetes jelenség, azonban nehezítő tényező, hogy megjelenése gyakran egybeesik a fogzással, a mozgásfejlődéssel, hozzátáplálással, alvászavarokkal, így elég nagy változások következnek be ebben az életszakaszban.

Hogyan kell kezelni ezt az állapotot?

Mindig arra gondolok, amikor nehéz időszak jön, hogy ez csak átmeneti, ez is elmúlik, bár ez akkor nem ad nagy vigaszt, mégis az ember reálisabban és nyugodtabban látja a helyzetét. A baba erről nem tehet, ő nem bennünket akar „bosszantani”, ő is egy folyamat főszereplője, s nagyon sok változás történik vele, rengeteg inger éri, ezeket mind meg kell tapasztalnia, tanulnia. Azt gondolom, hogy egy kisbaba is nagyon okos, szokták mondani „nem hülye, csak gyerek”, ezért mindig azt teszem, hogy beszélgetek vele, megbeszélem, elmondom, elmagyarázom és szinte biztosan tudom, hogy sok mindent ő meg is ért ezekből. Nyugodtan beszéljük meg a babával ezeket a dolgokat, ha az összefüggéseket nem is érti, a nyugodt hangnem sokat segít.

Ha dolgunk van és a nagyszülőre kell bízzuk, magyarázzuk el neki, hogy mi miért történik. Ha otthon akad tennivalónk és nem marad meg a pici, akkor tegyük magunk mellé etetőszékbe (szigorúan a biztonságra figyelve, bekötve) hagyjuk, hogy velünk lehessen. A házunkat mielőbb bababaráttá kell alakítani, ha ezt eddig nem tettük, most itt az ideje. (konnektor biztonsági dugók, szilikon sarokékek, szekrényekre zárak…stb.)

A szeparációs szorongás második időszakára egy-másfél éves korban számíthatunk, amikor szintén önállósul, felfedez, totyog a gyerkőc, de anya közelségére is vágynak, ott érzik magukat biztonságban, onnan követik sokszor az eseményeket. Ha anya nincs a közelben, kétségbeesnek.

Ekkor is sokat kell beszélni a babával, ha másra kell hagyjuk, akkor elmagyarázhatjuk, hogy pl uzsonna vagy alvás után jövünk érte, ismertessük más gyerekekkel és hagyjuk, hogy mindig visszatérjen hozzánk, ha épp „bújós” kedvében van.

Tudom ez nem vigasztal senkit adott helyzetben, de mégis jó érzés arra gondolni, hogy a szeparációs szorongás természetes folyamat, ha ez történik a gyermekünkkel, az azt jelenti, hogy rendben fejlődik és minden „a helyén van”. Mi anyukák pedig ezúttal is tartsunk ki.

Karácsonyi meglepetések az irodába – amit imádnak majd a kollégák

Karácsony közeledtével minden irodában felmerül a nagy kérdés: mivel lehet úgy meglepni a kollégákat, hogy ne csak a kötelező kör legyen, hanem tényleg mosolyt csaljon az arcokra?

Advent: a lassulás művészete egy zajos világban

Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.

Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?

A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.

Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk

A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.

A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra

A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.