Menü

Szeparációs szorongás - mit jelent?

A kisgyermekes szülők előtt nem ismeretlen a fogalom: szeparációs szorongás. Mit kell tudni erről, mikor jelentkezik, honnan ismerhetjük fel és mit tehetünk? Erről lesz szó a ma mai cikkünkben.

A szeparációs szorongás két hullámban következik be: először 6-8 hónapos korban majd másfél éves kor tájékán jelenik meg újra. A jelenség természetes folyamat, a fejlődés része.

Ez a fajta jelenség akkor történik, amikor a baba kezd függetlenedni az édesanyjától, kúszni, mászni, később totyogni, kicsit eltávolodik a szülőtől, ez azonban meg is ijeszti őt, hiszen fél, hogy az édesanya, akivel eddig szinte eggyé volt nőve, most nincs mindig ott, ettől kezd megijedni, félni, kialakul az említett szorongás.

Ennek megjelenése olyan tünetekhez köthető, amikor például az anya kimegy a szobából vagy leteszi őt, akkor a baba sírásban tör ki, illetve az idegenekkel szemben bizalmatlanabb lesz, jóllehet addig mindenkivel közvetlen, mosolygós, barátságos volt.

A szeparációs szorongás esetén csak az anyuka jelenléte tudja megnyugtatni a babát.

A szeparációs szorongás önmagában véve egy természetes jelenség, azonban nehezítő tényező, hogy megjelenése gyakran egybeesik a fogzással, a mozgásfejlődéssel, hozzátáplálással, alvászavarokkal, így elég nagy változások következnek be ebben az életszakaszban.

Hogyan kell kezelni ezt az állapotot?

Mindig arra gondolok, amikor nehéz időszak jön, hogy ez csak átmeneti, ez is elmúlik, bár ez akkor nem ad nagy vigaszt, mégis az ember reálisabban és nyugodtabban látja a helyzetét. A baba erről nem tehet, ő nem bennünket akar „bosszantani”, ő is egy folyamat főszereplője, s nagyon sok változás történik vele, rengeteg inger éri, ezeket mind meg kell tapasztalnia, tanulnia. Azt gondolom, hogy egy kisbaba is nagyon okos, szokták mondani „nem hülye, csak gyerek”, ezért mindig azt teszem, hogy beszélgetek vele, megbeszélem, elmondom, elmagyarázom és szinte biztosan tudom, hogy sok mindent ő meg is ért ezekből. Nyugodtan beszéljük meg a babával ezeket a dolgokat, ha az összefüggéseket nem is érti, a nyugodt hangnem sokat segít.

Ha dolgunk van és a nagyszülőre kell bízzuk, magyarázzuk el neki, hogy mi miért történik. Ha otthon akad tennivalónk és nem marad meg a pici, akkor tegyük magunk mellé etetőszékbe (szigorúan a biztonságra figyelve, bekötve) hagyjuk, hogy velünk lehessen. A házunkat mielőbb bababaráttá kell alakítani, ha ezt eddig nem tettük, most itt az ideje. (konnektor biztonsági dugók, szilikon sarokékek, szekrényekre zárak…stb.)

A szeparációs szorongás második időszakára egy-másfél éves korban számíthatunk, amikor szintén önállósul, felfedez, totyog a gyerkőc, de anya közelségére is vágynak, ott érzik magukat biztonságban, onnan követik sokszor az eseményeket. Ha anya nincs a közelben, kétségbeesnek.

Ekkor is sokat kell beszélni a babával, ha másra kell hagyjuk, akkor elmagyarázhatjuk, hogy pl uzsonna vagy alvás után jövünk érte, ismertessük más gyerekekkel és hagyjuk, hogy mindig visszatérjen hozzánk, ha épp „bújós” kedvében van.

Tudom ez nem vigasztal senkit adott helyzetben, de mégis jó érzés arra gondolni, hogy a szeparációs szorongás természetes folyamat, ha ez történik a gyermekünkkel, az azt jelenti, hogy rendben fejlődik és minden „a helyén van”. Mi anyukák pedig ezúttal is tartsunk ki.

A hegymászás művészete, avagy hegyek és élmények

Hegymászókat interjúvolni mindig érdekes és izgalmas lehetőség, hiszen ezek az emberek rendkívüli teljesítményeket érnek el. Kíváncsi voltam, hogyan alakul ki ez a szenvedély, milyen a hegymászók élete, mi motiválja őket, milyen élményeik és kihívásaik vannak. Kontár Nándor és Kepsta Viktor hegymászókkal beszélgettem.

A mese, mint megküzdési stratégia

Sokat olvashatunk a mesélés, a mesék pozitív hatásáról, legyen szó az esti sztori hallgatásról, az óvodai történet mondásról vagy a felnőtteknek szóló mesebeli mondákról. Gyakran úgy gondolunk ezen alkotásokra, hogy azért csináljuk, mert a történetek erkölcsi tanítása fontos a gyerekek számára, sokat tanulhatnak belőle, ráadásul a mese a saját nemzeti hagyományunk, kultúránk része, és ezáltal megismerhetünk más nemzeteket, kultúrákat is.

Hogyan építsünk hatékony edzésrutint otthon?

Hogyan kezdjünk el edzeni anélkül, hogy drága bérletet kellene venni vagy edzőterembe járnunk? Aki az otthoni edzésre szavaz, nekik hasznos dolgokat hozunk mai cikkünkben.

Hogyan hat a közösségi média az életmódra?

Hogyan befolyásolja a közösségi média mindennapjainkat és miként találhatunk egészséges egyensúlyt a digitális világ és a valóság között? Hogyan hat a közösségi média az életmódra? Erre keressük a válaszokat.

Hatékony időgazdálkodás a mai modern világban

Hogyan kezelhetjük jobban a napjainkat, hogy több időnk maradjon a fontos dolgokra? Taktikákat kínálunk hatékony időbeosztásra a munka és szórakozás közötti egyensúly megtalálásához.