Menü

Törődjünk a gyerekek mentális egészségével

  • Dátum: 2021.10.08., 15:00
  • hajraegeszseg.hu
  • képek: Unicef Magyarország

Hazai fiatalok, szülők és pedagógusok lelki egészségét erősíti a szervezet legújabb segítő programja.

Ahogy a legfrissebb globális UNICEF-jelentés, úgy a szervezet aktuális hazai kutatása is azt mutatja, hogy a COVID–19 járvány lelki egészségre gyakorolt hatását még hosszú évekig nyöghetik a gyermekek és a fiatalok. Az UNICEF Magyarország október 10-ére, a mentális egészség világnapjára időzítve indítja el új, gyakorlati támogatást nyújtó projektjeit Lélekemelő Programjának keretében, amely célzottan segíti a fiatalokat, a szülőket és a gyermekekkel foglalkozó szakembereket.

Segítség gyerekeknek és szülőknek – a magyar UNICEF válasza a kihívásokra

Az UNICEF Lélekemelő Program keretén belül mától bármely magyar iskolába rendelni lehet olyan ingyenes, interaktív előadásokat, amelyeknek kifejezetten a gyerekek mentális egészsége áll a fókuszában. A Lélekkel az Egészségért Alapítvánnyal (Sulinyugi szakmai csapattal) együttműködésben fejlesztett új óratematika többek között foglalkozik a gyermekek pszichés jólléthez való jogával, a lelki egészség megőrzésének fontosságával, a nehézségek korai felismerésével és egyes stresszlevezető technikák elsajátításával.

Az előadásokat pszichológusok, egészségfejlesztő szakemberek tartják, 4-12. osztályos gyermekek számára. Mindez szervesen illeszkedik az UNICEF Magyarország évek óta sikeresen futó Ébresztő-óra programjához is, melynek célja, hogy érdekesen, játékosan adjon át fontos gyerekjogi ismereteket, csoportos foglalkozások keretein belül. Az új foglalkozásokra a lelkiegeszsegora@unicef.hu email címen lehet jelentkezni.

„Az UNICEF itthon is komoly erőfeszítéseket tesz, hogy tisztán lássuk, milyen következményekkel járt a járvány a gyermekek mentális egészségére. Az elmúlt hónapokban több körös reprezentatív kutatásban kérdeztük meg a magyar szülőket és a gyerekekkel foglalkozó szakembereket: pedagógusokat, pszichológusokat. Ezen részletes adatok ismeretében dolgoztuk ki legújabb programunkat, amellyel közvetlen segítséget kívánunk nyújtani az iskolás korosztály és az érintett szülők számára” – nyilatkozta Mészáros Antónia, az UNICEF Magyarország ügyvezetője.

Szintén az UNICEF Lélekemelő Program része egy, az érintett szülőknek szóló új lehetőség, amelyet az UNICEF Magyarország a Vadaskert Gyermek- és Ifjúságpszichiátriával és a Kapcsolódó Nevelés Egyesülettel együttműködésben dolgozott ki és tesz elérhetővé. Célja, hogy szakmai segítséget kapjanak a szülők akkor is, ha anyagi lehetőségeik egyébként nem engednék, hogy szakemberhez forduljanak, amikor gyermekük mentális állapota azt indokolná. A szulocsoport@unicef.hu email címen jelentkezők 5-7 alkalmas szülőtámogató tréningen vehetnek részt ingyenesen, kiscsoportos formában, tapasztalt szakemberek vezetésével.

„Friss hazai kutatásunk szerint a szülők kétharmada érzi úgy, hogy gyermeke nem kapott érdemi segítséget, amikor erre mentális nehézségei miatt szüksége lett volna a járványidőszakban. Minél kisebb havi jövedelemből él a család, annál nagyobb arányban számoltak be arról, hogy egyedül érezték magukat a problémával. Szülőcsoportjainkba elsősorban olyanok jelentkezését várjuk, akik valamilyen szempontból hátrányos helyzetűek és ezért tényleges nehézséget jelent számukra, hogy megfeleljenek a gyermekük mentális egészségével kapcsolatos kihívásoknak, önerőből nem jutnának megfelelő szakmai segítséghez” – mondta Szlankó Viola, az UNICEF Magyarország gyermekvédelmi vezetője.

Az UNICEF Lélekelemelő Programról és az annak keretében megvalósuló Egészség-órákról és szülőcsoportos foglalkozásokról a https://unicef.hu/mentalis-egeszseg oldalon, a gyermekjogokról szóló Ébresztő-óráról pedig a https://ebresztoora.unicef.hu/ weboldalon érhető el több információ.

Segítség szakembereknek – ingyenes szupervízió

Folytatódik az UNICEF Magyarország Pro Bono Szupervíziós szolgáltatása is, melynek keretében gyermekvédelmi szakemberek és pedagógusok kaphatnak 5 óra ingyenesen elérhető mentálhigiénés támogatást saját pszichés jóllétük fenntartásához, szakmai kihívásaik kezeléséhez. A közelmúltban megjelent – tanárokkal és pszichológusokkal készített – UNICEF-kutatások tanulságai szerint a gyerekekkel foglalkozó szakembereket különösen megviselte a járványhelyzet, ezért az ő mentális támogatásuk is kiemelten fontos annak érdekében, hogy megfelelően tudjanak gondoskodni a rájuk bízott gyerekekről.

A szupervízió többek között olyan területeken segíti a gyerekekkel foglalkozó szakembereket, mint kiégés-kezelés, intézményi konfliktusok rendezése, motiváció erősítése, a munkahelyi stressz csökkentése. Az UNICEF Magyarország eddig már több mint 100 szakembernek nyújtott szupervíziós támogatást a járvány kezdete óta. Jelentkezés: szupervizio@unicef.hu, bővebb információ a https://unicef.hu/szupervizio-gyermekvedelemben-dolgozoknak oldalon érhető el.

Az UNICEF Lélekemelő Program – A gyerekek és fiatalok mentális egészségéért című kezdeményezés nagylelkű magánszemélyek adományainak köszönhetően jöhetett létre. A program keretében a pandémia idején végzett hazai kutatási eredményekről, segítő aktivitásokról és a támogatókról a https://unicef.hu/mentalis-egeszseg oldalon érhető el további információ.

A gyermekek mentális egészsége a járvány alatt – globális megközelítésben

A napokban nyilvánosságra hozott On my Mind – A gyermekek mentális egészségének javítása, védelme és gondozása című, nemzetközi UNICEF-tanulmány becslése szerint 7-ből 1 serdülő szenved valamilyen mentális betegségben a világon, ami azt jelenti, hogy mintegy 89 millió fiú és 77 millió lány él mentális zavarral a 10-19 éves korosztályban. Globálisan a diagnosztizált mentális zavarok mintegy 40 százaléka köthető szorongáshoz és depresszióhoz, Európában ez az arány 55%-os. Gyakran előfordul még figyelemhiányos/hiperaktivitási zavar, magatartászavar, értelmi fogyatékosság, bipoláris zavar, evészavar, autizmus, skizofrénia és más személyiségzavarok.

Az öngyilkosság a világon a negyedik, Európában pedig a második leggyakoribb halálok a 15-19 évesek körében, több mint kétszer annyi fiú követ el öngyilkosságot, mint lány. Kontinensünkön a 10-19 éves korosztályban csaknem 1200-an vetnek véget az életüknek minden évben, naponta átlagosan 3 fiatal hal meg így.

A pandémia miatti lezárások 7-ből legalább 1 gyermeket érintettek világszerte és több mint 1,6 milliárd gyermek maradt ki időszakosan vagy tartósan az oktatásból. A napi rutin, az oktatás, a kikapcsolódás hiánya, illetve az aggodalom szeretteik egészségéért és a család anyagi biztonságáért sok fiatalra volt negatív hatással: gyakran számoltak be arról, hogy félnek, dühösek vagy aggódnak a jövőjük miatt.

Világszerte erős igény mutatkozik a segítségre: a nemzetközi tanulmány készítői által megkérdezett gyerekek és felnőttek döntő többsége úgy véli, hogy a mentális egészséggel kapcsolatos problémák hatékonyabban kezelhetők, ha az érintettek támogatást kapnak, illetve, ha tapasztalataikat megoszthatják másokkal. Az UNICEF-jelentés azonnali beavatkozásokat sürget az egészségügy, az oktatás és a szociális ellátás területén – ezen kívül leszögezi, hogy pozitív változások csak úgy érhetők el, ha megtörjük a mentális betegségeket övező csendet, fellépünk a megbélyegzéssel szemben, komolyan vesszük a fiatalok tapasztalatait és megértéssel fordulunk feléjük.

forrás: Unicef Magyarország sajtóközleménye

Láthatatlannak lenni - A magányosság egy formája

„Láthatatlannak érzem magam”. Mindig is az voltam: kamaszkoromban a barátaim mellett, az osztályban, a párkapcsolatomban, az egyetemi évek alatt, a szüleim még ma sem értenek meg, talán sosem láttak igazán. Mindenkinek jut egy ilyen burok, ami megvéd a láthatóságtól, ilyenkor pedig csak a közeli ismerősök hangja marad meg. Azonban mit lehet tenni az észrevétlenség ellen, hogyan kapcsolódik ez az emberi közönyhöz?

Cotard-szindróma, amikor azt hiszed, hogy meghaltál

Sajnos nagyon sok pszichiátriai betegséget ismerhetünk, és ezeket csak erősíti a jelenlegi felgyorsult világi élet. Van egy, ami az egyik legritkább betegség, amelyben a beteg azt hiszi, hogy halottak és körülöttük lévő világ nem is létezik.

Mindent a diszprexiáról

A programozott mozgásokban, melyek a csecsemő idegrendszeri érésétől függnek (pl.: kúszás, mászás), általában még nincsenek feltűnő eltérések. Később a kisdedkorban fejlődik a szenzoros érzékelés és integráció (szenzomotorika: az észlelés és a cselekvés egysége). A fejlődési diszpraxia a szenzoros integráció zavarainak egyfajta megnyilvánulása.

Ártalmatlannak tűnő, ám veszélyes dolgok a kiságyban

Lehet, hogy veszélytelennek, ártalmatlannak tűnő játékok és kiegészítők, ám valójában veszélyes dolgok, amiket feltétlen tartsunk távol a kiságytól, mikor a babánkat letesszük aludni.

Vásárlásmánia

Bár a vásárlásmánia az egészségünkre nézve nem olyan káros szenvedély, mint például az alkohol- vagy drogfüggőség, mégis a szociális életünket nagyban károsíthatja, ezért fontos figyelni már a kezdő intő jelekre is.