Ezek a krónikus veseelégtelenség tünetei

Krónikus veseelégtelenségnek nevezzük azt az állapotot, amelyben a vesék, általában már az idült károsodásuk következtében tartósan nem képesek ellátni a szervezet méregtelenítő, só- és vízháztartás szabályozó, hormonális és egyéb funkcióit.

Hányinger és ödéma is tünet lehet

A veseelégtelenség mértéke nagyon különböző lehet, a panaszt nem okozótól és csak laborvizsgálatokkal kimutathatótól, a súlyos húgyvérűségig, amely már életet veszélyeztető állapot. Ugyanakkor a panaszok, tünetek súlyossága és a húgyvérűség laborvizsgálattal kimutatható mértéke között nincs szoros párhuzam, mert a lassan kialakuló- akár súlyos- veseelégtelenség is lehet tünetszegény vagy akár tünetmentes.
A veseelégtelenség tünetei egyébként típusosan a gyengeség, rossz közérzet, étvágytalanság, hányinger, hányás, magas vérnyomás, szemhéj vagy más lokalizációjú ödéma (vizenyő), szívelégtelenség, akár súlyos vérszegénység, a kálcium anyagcsere zavarai (pl. lágyrész-meszesedések), a vizelet mennyiségének lecsökkenése, vizelet szagú lehelet.

Mi okozhat krónikus veseelégtelenséget?

A vese páros szerv és a szervezet ellátásához egy, jól működő vese elegendő, tehát az egyik vese eltávolítása- például daganat, sérülés, gyulladás miatt- nem szokott veseelégtelenséget okozni. Az esetek kisebb részében a krónikus (idült) veseelégtelenség heveny (akut) veseelégtelenség nem teljes gyógyulása után marad vissza. A heveny veseelégtelenség súlyos állapot, jelentős halálozással jár.

Heveny veseelégtelenséget sokféle betegség, állapot okozhat például mindenféle jelentős vérnyomáscsökkenéssel járó állapot (sokk), vérzés, szeptikus állapot, heveny szívelégtelenség, veseér-elzáródás, belgyógyászati vesegyulladások(nefritisz), mérgezések (drog, gomba, nehézfém), gyógyszer-mellékhatás (például röntgen-kontrasztanyag), húgyúti szűkületek-elzáródások (például húgyúti kövesség, prosztata megnagyobbodás, kismedencei daganatok következtében).
Az idült veseelégtelenség közvetlen kialakulásában is közrejátszhatnak a fenti tényezők, de itt nagyobb arányban belgyógyászati betegségek (például cukorbetegség, magas vérnyomás, érelmeszesedés) állnak a háttérben elsősorban a vesék nagy és kis ereinek a károsítása következtében. Degeneratív vesebetegségek (például policisztás vese), veleszületett fejlődési rendellenességek- húgyúti szűkületek, húgyúti kövesség és akár ezek szövődményeként kialakuló idült bakteriális húgyúti fertőzés szintén okozhat krónikus veseelégtelenséget.

Diagnózis és kezelés

A krónikus veseelégtelenség kialakulását leginkább a szérum urea és kreatinin szintjének emelkedése kíséri, ezek mellett szükséges a szérum ionok (nátrium, kálium, kalcium), a vérkép és a vizelet rendszeres ellenőrzése.

A krónikus veseelégtelenség diagnózisának felállításakor azonnal el kell kezdeni a vese elégtelen működéséhez vezető ok keresését és kezelését. Az időben felfedezett eltérés kezelése megállíthatja a krónikus veseelégtelenség előrehaladását. A cukorbetegek és a magasvérnyomás-betegek esetében a veseelégtelenség kialakulásakor általában már ismert a kiváltó ok, náluk ilyenkor az alapbetegség még körültekintőbb kezelése a cél.

A hasi ultrahang vizsgálat fényt deríthet zsugorodott vesékre, polycystás veseelváltozásra, valamint a vizeletelvezető rendszert érintő elváltozásokra is. Vérvizsgálattal, illetve a vese szövetéből történő mintavétellel a vese- gyulladásos folyamataira, illetve az azt kiváltó okokra következtethetnek. A krónikus veseelégtelenség kezelésében az első három stádiumban megfelelő diétával, illetve gyógyszeres kezeléssel megakadályozható, vagy lényegesen lassítható a veseműködés további romlása. A vérnyomáscsökkentő szerek közül az ún. ACE-gátlók részesítendők előnyben, mivel ezek lassítják leginkább a betegség előrehaladását.

Vízhajtókat abból a megfontolásból adnak, hogy a vizeletképzés fokozásával serkenthető a salakanyagok kiválasztása. Amennyiben D-vitamin hiány van, annak pótlása szintén szükséges. A vérképzés serkentése erythropoetin injekcióval érhető el.